Előkészületek az elnöki rendszer bevezetésére Orbanisztánban
A Forsense Intézet az elmúlt hetekben megszondázta, milyen fogadtatása lenne, ha átalakítanák az ország közjogi berendezkedését. A rendszeres állami megrendeléseket teljesítő közvélemény-kutató cég telefonos felmérésben kérdezett a direkt, nép általi köztársaságielnök-választásról és arról, hogy az emberek Orbán Viktort vagy Áder Jánost tartanák-e jobb elnöknek. A Forsense titkolja, ki a kutatás megrendelője – írja az Index.
A Vlagyimir Putyin, Barack Obama, Angela Merkel vagy Silvio Berlusconi nevével fémjelzett államvezetés szimpatikusabb-e önnek? – többek között erről érdeklődött a Forsense Intézet abban a felmérésben, amely a magyar köztársasági elnök közjogi helyzetének esetleges megváltoztatását járta körbe – írja az Index.
A Forsense az EP-választást követő napokban keresett meg telefonon választókorú állampolgárokat, és egy részletes kérdéssorral azt akarta kideríteni, mi a közvélekedés az államfő parlament általi választásáról, a megkérdezettek esetleg nem tartanák-e jobbnak, ha közvetlenül szavazhatnának az elnökjelöltekre.
Az Index információi szerint a kutatás arra is kitért, hogy a válaszadók elégedettek-e a jelenlegi köztársasági elnök ténykedésével, sőt Áder Jánost vagy esetleg Orbán Viktort, Sólyom Lászlót vagy Bajnai Gordont látnák szívesen a poszton.
Havasi Márta, a Forsense Kft. vezetője az Index megkeresésére azt mondta, nem adhat felvilágosítást a cég megrendeléseiről.
A jelenlegi köztársasági elnök, Áder János ötéves hivatali ideje 2017 májusában jár le.
Az államfői rendszer átalakításának terveiről szóló hírek már sokszor felmerültek, de a Fidesz vezetése rendre cáfolta, hogy Orbán Viktornak lennének ilyen elképzelései.
Népszabadság: Orbán mégis köztársasági elnök lehet
Orbán Viktor mégiscsak a Sándor-palotába költözhet. Miniszterelnökké választása után szűk körben komoly és reális lehetőségként ő maga beszélt arról, hogy Áder János megbízatásának lejárta után, 2017-ben elfogadhatja a köztársasági elnöki jelölést – írta a Népszabadság májusban.
„Ez egyelőre dilemma a miniszterelnök számára. De az államfői szerepvállalás, az egységes nemzet képviselete nem pusztán egy elsuhanó vágy, hanem reálisan végiggondolt opció” – mondták a Népszabadság munkatársának, hozzátéve, 2017 még messze van, a miniszterelnök elképzelt politikai pályaívét nem várt körülmények, események átrajzolhatják. A mögötte meglévő kétharmados felhatalmazás és a harmadik miniszterelnöki ciklusa viszont olyan csillagállás, mely felelős kormányzással alkalmassá teheti „az egész nemzet szolgálatára”. Különösen, ha a „jó miniszterelnök”-példázatnak legalább a ciklus közepétől meg tud felelni, a kiegyezésre való törekvés szándékával – számolt be róla a Népszabadság.hu.
Arról, hogy Orbán Viktor köztársasági elnök is lehetne, először Stumpf István beszélt 2008 júniusában, azaz már a márciusi, a Fidesz számára óriási sikert jelentő szociális népszavazás után. Akkor a volt kancelláriaminiszter, mostani alkotmánybíró a TV2 Mokka című műsorában a riporter kérdésére azt mondta: „A helyzettől függően lehetséges, hogy Orbán Viktor is szóba kerülhet egy megerősített államfői szerepkörre.”
Orbán Viktor pedig már miniszterelnökként, 2012-ben a Handelsblatt című német lapnak árulta el, hogy foglalkoztatta a prezidenciális rendszer, mivel „egy elnöki rendszer valószínűleg alkalmasabb nehéz reformok végrehajtására, mint egy parlamentáris”. Mint mondta: a demokrácia „szenvedélyes híve”, de legyen szabad feltennie a kérdést, „vajon korszerűek-e még a demokratikus rendszerek vezetési struktúrái”. Ugyanis a jelenlegi demokratikus rendszerek „beépített problémája a vezetés gyengesége, és ezt nem szabad tabunak nyilvánítani”.
A miniszterelnök korábban a Kúrián is nyíltan elmondta: 2010-ben is számos érv szólt amellett, hogy Magyarország áttérjen a prezidenciális, elnöki rendszerre, de végül történeti és jogtiszteleti okok miatt maradtak a parlamentarizmusnál. „Ehhez értünk, ezt ismerjük” – tette hozzá akkor, és az volt a véleménye, hogy Magyarországon „nem tudnánk kezelni az egymással rivalizáló elnök és a parlamentáris rendszer viszonyából fakadó konfliktusokat”.
