Elnapolták a konzultációs pert: menekül a kormány a hazugságai hálójából?

A Fővárosi Törvényszék alperesi kérelemre jövő február 14-re napolta el a Magyar Helsinki Bizottság kontra Miniszterelnöki Kabinetiroda személyiségi jogi pert – közölte a 168 Órával a szervezet. A jogvédő civil szervezet annak megállapítását kérte, hogy a nemzeti konzultációnak a Helsinki bizottságra vonatkozó félrevezető állítása megsértette a jó hírnévhez fűződő jogát. 

A Helsinki bizottság október 1-jén fordult bírósághoz a nemzeti konzultációban található félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. A bíróságnak azt kell eldönteni, hogy a nemzeti konzultáció 5. pontjában szereplő és nyolcmillió lakosnak kipostázott rész sérti-e a Helsinki bizottság jó hírnevét.

A szöveg így szólt: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«.”

Állítólag 175 ezer online nemzeti konzultáció érkezett be – összesen pedig kétmillió felett

Csakhogy a Helsinki bizottság soha nem szorgalmazta a „migránsok” vagy „bevándorlók” bűntetteinek enyhébb megítélését, ugyanakkor mindig is kiállt a jogegyenlőség mellett. A „kérdőívben” szereplő megcsonkított idézet az úgynevezett határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.

A Helsinki azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy

a Miniszterelnöki Kabinetiroda által minden háztartáshoz eljuttatni kívánt „nemzeti konzultációs kérdőívében” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen nyolcmillió forint sérelmi díjat.

Múlt héten már jogerős bírósági végzés kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát arra, hogy függessze fel a nemzeti konzultációs kérdőív postai és internetes terjesztését, legalábbis azt a részt, amely a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozik. Ma délelőtt a Miniszterelnöki Kabinetiroda képviseletében eljáró ügyvéd, azaz az alperes arra kérte a Fővárosi Törvényszéket, hogy utasítsa el a Helsinki keresetét,

mivel a nemzeti konzultáció idézett pontja és állítása csak egy véleménynyilvánítás egy olyan ügyben, amely széles társadalmi rétegeket érint, továbbá az ötös pont felvetése és az azt magyarázó mondatok között nincs összefüggés.

Miután ezzel ellentétesen érvelt a felperes Helsinki jogásza, az alperes kérésére a törvényszék elhalasztotta a tárgyalást, az ügy február 14-én folytatódik, ekkor már érdemi döntés születhet.

Egyébként a Helsinki bizottság súlyos jogsérelmének bizonyítékaként csatolt egy friss, reprezentatív közvélemény-kutatást, amelyet a Medián készített a jogvédő szervezet felkérésére. A kutatási eredmények szerint a nemzeti konzultációnak a civil jogvédő szervezetre vonatkozó állításai valóban negatív színben tüntetik fel az egyesületet. Az érdemi választ adók közül négyből hárman vélik úgy, hogy a Kabinetiroda szövege árt a Helsinki bizottság megítélésének.