Az ellenzék vérfrissítését akadályozhatja a választási törvény babrálása

A kormány változtatása a választási törvényben elsősorban a kamupártoknak és a kisebb pártoknak jelent nehézséget, és felgyorsítja az ellenzék egy tömbbe rendeződését.

Az sem kizárt, hogy a módosítás egy olyan terv része, amit egyelőre nem látunk.

Lett nagy felhördülés a kormány kedd éjjel 23:59-kor, a választási törvényekhez benyújtott módosító javaslata miatt: a 39 oldalas anyag legnagyobb port kavaró pontja szerint ahhoz, hogy egy párt országos listát állíthasson, már nem 27, hanem 50 helyen kell egyéni jelöltet állítania. 

Az indoklás szerint ezzel a kamupártok dolgát akarják megnehezíteni, amelyek csak azért állítanak országos listát lopott ajánlásokkal, hogy felmarkolhassák a kampányhoz járó 300 milliós támogatást, majd jól felszívódjanak. Az ellenzék szempontjából ez azt jelenti,hogy egyfelől a koordinált jelöltállítás lehetlenné válik, azaz számos választókörzetben több ellenzéki jelöltnek is indulnia kellene, ami gyengíti a győzelmi esélyeket. Avagy, és ez már a következmény lehet, egy közös ellenzéki lista kell: Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester már ki is írta a Facebookra ezt – régóta hangoztatja, ugyanolyan struktúrában kellene az ellenzéknek is indulnia, mint a Fidesznek.

Az ellenzéki pártok közös nyilatkozatban bírálták a kormányt: tökéletesen demokráciaellenes, hogy egyeztetés nélkül, másfél évvel az országgyűlési választások előtt benyújtották a javaslatot. „Ez is csak azt mutatja, hogy Orbán már a saját maga által, saját magának írt választási rendszerben sem érzi biztonságban magát, és természetesen a módosító visszavonását követelik. A Demokratikus Koalíció a Pesti Hírlapnak ehhez még hozzátette: nem fogják megszavazni a javaslatot, elsősorban azért, mert ilyen jogszabálynak csak széles körű egyeztetés után, a két politikai oldal egyetértésével lenne szabad megszületnie.

A Political Capital (PC) elemző intézet gyorselemzést írt az ügyben a Facebookra. Az időzítésről azt mondják, ez azt mutatja, hogy a kormány bármikor belenyúl a választási játékszabályokba, ha szükségét érzi. Szerintük ez a mostani lépés indokolatlanul megnehezíti a belépést a politikai arénába.

Egy választási pártra az ellenzéknek továbbra sincs szüksége, érvel a PC, ha egy vagy két közös listán indul a hat érintett párt, továbbra is mindegyiknek lesz esélye külön frakciót alakítani a parlamentben. Ha létrejön 53-53 egyéni jelölttel például egy MSZP-DK-Párbeszéd, illetve egy Jobbik-Momentum-LMP pártlista (a 3-3 párt felosztása persze változhat), akkor jelöltjeiknek sehol nem kell egymás ellen indulniuk, megmarad az egy ellenzéki–egy kormányoldali jelölt felállás. Ha volt olyan forgatókönyv, hogy egy ötpárti közös lista minden kerületben elindul, de a hatodik párt (Jobbik?, Momentum?) önálló listát állít, és ennek érdekében 27 jelöltet elindít esélytelen kerületekben, azt megakadályozza az új törvénymódosító.

A Magyar Kétfarkú Kutyapártnak (MKKP) viszont rossz ez a változás, mert ők ott akartak önálló listájuk miatt 27 körzetben elindulni, ahol az ellenzék biztosan nyerne, és ez így nehezebb lenne. De a PC szerint ha az MKKP emiatt nem indul külön, az nem a Fidesznek fog kedvezni.

Az ellenzék egy tömbbe terelésének fideszes mozgatórugóit is igyekszik megfejteni az elemzés: talán bíznak a gyurcsányi taszító erőben, vagyis abban, hogy gyurcsányozással elriaszthatóak konzervatívabb ellenzéki szavazók. Az elmúlt időszak választási eredményei azonban ezt az elképzelést nem támasztják alá. 

Tényleg a kamupártok elleni intézkedés ez, amelyek indulását, ha nem is teljesen megszüntetni, de mérsékelni akarja a Fidesz? Persze az sem lehetetlen, hogy valamilyen távolabbi célja van a kormányoldalnak, amit még nem lát a PC, és amihez még benyújtanak majd módosító javaslatokat.