Elkezdődött a tavaszi érettségi időszak
A nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival ma kezdődik a 2023/2024-es tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka.
A következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an tesznek érettségi vizsgát az Oktatási Hivatal korábbi közleménye szerint. A vizsgákat május 3. és július 3. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3150 érettségi vizsgabizottság működik közre – jelezték.
Az írásbeli vizsgák május 27-ig tartanak. Elsőként – pénteken – a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákra kerül sor.
- Ezután május 6-án, hétfőn következik a magyar nyelv és irodalom, e tárgyból középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló ad számot tudásáról.
- A következő napon, május 7-én, kedden matematikából középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an érettségiznek.
- Május 8-án, szerdán történelemből középszinten 68 802, emelt szinten 7679 diák vizsgázik.
Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 9-én, csütörtökön angol nyelvből középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en; május 10-én, pénteken német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en érettségiznek.
Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5. és 12., a középszintű szóbelik június 17. és július 3. között lesznek.
Közölték azt is, hogy a vizsgaidőszakban összesen több mint 49 000 végzős középiskolás érettségizik.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. április 30., 11:59
Pénteken kezdődnek a május-júniusi érettségi vizsgák az Oktatási Hivatal közlése szerint.
Szórakozás
2024. április 25., 11:03
A Barátok közt Magdi anyusaként is ismert Fodor Zsóka kénytelen volt nagyon fiatalon dolgozni menni, több állást is elvállalt, mire végül érettségi nélkül felvették a színművészetire.
Itthon
2024. március 5., 12:13
A magyar szakgimnáziumi érettségit nem fogadják el a külföldi egyetemek, így annak a magyar középiskolásnak, aki az ösztöndíj miatt a gimnázium helyett a szakgimnáziumot választja, esélye sincs.
Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 61 százaléka). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők csaknem 2887 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 0,8 százaléka).
„Az előrehozott vizsgák száma 117 522 (a vizsgák közel 33 százaléka), aminek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat, és ekkor fognak érettségi bizonyítványt kapni” – tudatta a hivatal.
A szintemelő vizsgák száma 12 391 (a vizsgák több mint 3 százaléka), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212 - áll a közleményben.
Változnak az érettségi szabályai
Idéntől több ponton is változnak az érettségi szabályai, melynek egyik sarokpontját az jelenti, hogy az egyetemeknek nagyobb beleszólásuk lesz abba, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen egyéb teljesítmények számítanak bele a felvételin elérhető 500 pontba.
Újdonság lesz emellett az is, hogy az eddigi központi többletpontok helyett az egyetemek dönthetnek arról, milyen teljesítményre, körülményre adnak még további maximum 100 pontot a felvételizőknek. Ezen felül a felsőoktatási intézmények határozhatják meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt, de dönthetnek úgy is, hogy nem határoznak meg bejutási küszöböt.
Továbbá változást jelent az is, hogy amíg korábban minimum egy középfokú nyelvvizsgáért lehetett többletpontot kapni a felvételi során, addig a felvételi szabályok módosításával néhány egyetem úgy döntött, hogy már az alapfokú (B1/A2) bizonyítványért is pluszpontot ad.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrása: Pixabay)
