Újabb pofon a középiskolásoknak

Egy szemfüles szülő hívta fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) figyelmét arra, hogy a szakgimnáziumban érettségi bizonyítványt szerző magyar középiskolások nem tudnak külföldi egyetemeken továbbtanulni, mert azok Magyarország esetében kifejezetten a gimnáziumi érettségi bizonyítványt fogadják csak el. 

A magyar egyetemek államilag finanszírozott munkarendje súlyos áldozattal jár együtt

Az állami ösztöndíjas képzésre jelentkezőkkel kötendő hallgatói szerződésbe kötelezően beleírják, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a hallgató által magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt kell fenntartani. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha a hallgató megszerzi állami ösztöndíjasként a diplomáját 12 félév alatt, akkor az azt követő 20 év során valamikor 12 féléven keresztül Magyarországon kell munkaviszonyt létesítenie. Tehát vagy a diplomaszerzést követően közvetlenül – amikor természetesen következne valószínűleg a családalapítás ideje, vagy ha először inkább úgy döntene, hogy külföldön próbál meg érvényesülni, akkor hiába kezdi el ott kialakítani a saját életét, előbb-utóbb haza kell jönnie 12 félévre… S mi történik, ha ezt elmulasztja? Röviden és egyszerűen, a teljesség igénye nélkül: vissza kell fizetnie a tandíj teljes mértékét – inflációval növelten – foglalja össze a nedolgozzingyen.hu.

A megfizethető külföldi egyetemek nem fogadják a magyar szakgimnáziumi érettségit

Újabb csapdahelyzet került napvilágra – hála egy szemfüles szülőnek, aki érintettsége okán a külföldi egyetemek felvételi követelményeit és eljárásait bújva bukkant rá az információkra –, amivel könnyen röghöz tudják kötni a középiskolásokat – írja a lap.

Több szempont alapján is igen vonzó felsőoktatási továbbtanulási célponttá vált Dánia és Hollandia a magyar középiskolások számára. Leginkább – a széleskörű angol nyelvi képzéseken kívül – az anyagi vonzatok tekintetében kerültek a magyarok figyelmének középpontjába, hiszen az ottani továbbtanulás anyagi kerete még vállalható szinten van több magyar család számára is. 

A dán University of Southern Denmark (SDU) egy nagy egyetemnek számít, amely igen sok magyar diákot fogad. Itt a felvételi eljárás keretén belül 2 út áll a jelentkezők előtt. (Az SDU ezt kvóta1-nek és kvóta 2-nek nevezi.) Az egyik (kvóta 1) egy szinte automatikus, normál felvételi eljárás felvételi vizsga nélkül. A másik pedig azok számára biztosít 2. esélyt, akik a kvóta 1-gyel nem tudnának bejutni. Nekik már felvételi tesztet kell írniuk. És kik azok, akik a kvóta 1-gyel nem tudnak élni Magyarországról? Azok, akik szakközépiskolai bizonyítvánnyal vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkeznek.  Ezt tovább súlyosbítja, hogy az egyetemre kvóta 2-ből csak akkor vesznek fel diákot, ha a kvóta 1-ből nem sikerült feltölteni a hallgatói helyeket. Vagyis az esély elég kis méretűvé zsugorodik innentől kezdve a szakképzésben tanuló diákok számára.

A maastrichti egyetemen is kikötik, hogy Magyarországról csak a gimnáziumi érettségit fogadják el. Más opció nincs. Szemben a francia diákokkal, akik számára további lehetőségeket is adnak: azok között szakképzéses bizonyítvány is szerepel.

A tillburgi egyetem még tovább megy ebben a kérdésben: egyenesen ki is zárja a szakgimnáziumokban vagy szakközépiskolákban szerzett érettségi bizonyítványokat. Csak a gimnáziumokban letett érettségi bizonyítványt fogadja el.

A PDSZ álláspontja határozottan az, hogy:

• az oktatási rendszer azonnali és teljes körű reformjára van szükség ahhoz (ld. Változást a oktatásban! 9 pontja), hogy a gyerekek minőségi oktatásban részesülhessenek, s az oktatás tényleg be tudja tölteni esélyteremtő funkcióját;
• a diákok megfelelő neveléséhez-oktatásához szakmailag felkészült és megbecsült pedagógusokra van szükség, melyhez elengedhetetlen a bérek maradéktalan rendezése, másrészt az utánpótlás biztosítása a pálya vonzóvá tételével;
• a pedagógusok munkáját segítő NOKS helyzetét rendezni kell: a bérrendezés az ő esetükben még nem valósult meg, létszámuk csökkenése pedig lépten-nyomon érezhető és kézzelfogható. A gyerekek fejlesztéséhez munkájuk viszont nélkülözhetetlen;
• a státusztörvényt vissza kell vonni, mivel számos ponton kártékony a nevelési-oktatási folyamatra;
• a felsőoktatásban oktatók bérkorrekcióját haladéktalanul meg kell valósítani annak érdekében, hogy a kutatói pályáról való elvándorlást megálljon, valamint vissza kell adni a felsőoktatási intézmények autonómiáját abból a célból, hogy a szakma presztízscsökkenését megállítsuk, s mihamarabb újból növekvő pályára állítsuk;
• gyermekeink külföldre vándorlását nem a különböző röghöz kötési trükkökkel kell megpróbálni megakadályozni, hanem valódi oktatási és életfeltételeket kell biztosítani, olyan társadalmi környezetet, ahol reális és vonzó jövőképet tudnak maguknak álmodni, majd megvalósítani!

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)