Elég a démonizálásból!

– Tóth Bertalan a titkos csodafegyver? Illetve az már biztos, hogy nem titkos.

– Ő maga mondta el, hogy ez a kérdés nem időszerű az MSZP háza táján. Nem zajlik olyan folyamat, amiről cikkeztek a sajtóban.

– Nem gondolom, hogy az Index újságírója találta ki a sztorit. Úgy tudja: egy MSZP-s kör titokban megmérte, párton belül kit kellene felépíteni a következő években, hogy 2016–17-re Orbán kihívója legyen, s a negyvenéves jogász, frakcióvezető-helyettes, korábbi pécsi alpolgármester lett a befutó. Mintha belülről súgott volna valaki.

– Gyárthatnánk sokféle összeesküvés-elméletet arról, hogy ez belülről vagy kívülről jövő akció, de nem hiszek abban, hogy az MSZP-ből származik az információ. Inkább arra jó, hogy elterelje a figyelmet fontos kérdésekről, mint amilyen például az állami földek fideszes köröknek való eladása vagy a Quaestor-ügy, amelyben továbbra sincs teljes kártalanítás.

– Pedig akadnak, akik tudni vélik: Tóth mögött már stáb ügyködik, stylist, médiaszakember, tanácsadók, mások mellett Gát György producer is.

– Nem láttam még az említett urat, és másokat sem az irodáink környékén.

– Az viszont tudható, hogy Puch László Baranya megyei elnök, egykori legendás pártpénztárnok felkarolta Tóthot, s annyira bízik benne, hogy a megyei elnökséget is szívesen átadná neki. Jó ómen párton belül az ő támogatása?

– Puch László régóta baranyai elnök, s gondolhatja úgy, hogy a munkáját Tóth Bertalan tudja folytatni.

– Engem az érdekel, hogy jó üzenet-e párton belül és kifelé, ha valakit Puch karol fel, akiről úgy tartják, nemegyszer kiegyezett a Fidesszel.

– A legendákra épített politikában nem hiszek, elém senki nem tett le olyan papírt, ami ezt bizonyította volna.

– Az ilyesmit nem szokás lepapírozni.

– Nézze, Baranya megyében sikeresen működött a párt az utóbbi évtizedekben, ami többek közt neki és társainak is köszönhető, s nem érzem problémának, ha ők most egy új generációt támogatnak.

– Amikor a párt átállt a választókerületi működésre, mindenki azt hozta fel érvként, hogy ezáltal az MSZP gyorsabb reagálású lesz. Ez nem látszik.

– Szerintem igenis van változás, ami főleg a helyi közösségekben, a regionális médiumokban látszik. Sikeres akcióink voltak, szerveztünk tüntetéseket az útdíj ellen, mind a 106 egyéni választókerületben gyorsan be tudtuk csatornázni a Quaestor-károsultak problémáit, több ezren fordultak hozzánk pár hét alatt.

– Ugyanakkor a vasárnapi zárva tartásra későn reagáltak, olimpiaügyben ellentmondásba keveredett az országos és a budapesti elnökség, és menekültkérdésben is látok bizonytalankodást. Horn Gyula örökségére hivatkozva ellenzik a kerítésépítést, de közben mintha mérlegelnék, mennyire idegenellenes a társadalom.

– Az olimpia témája eleve csapdahelyzet. Mint elvi kérdés támogatjuk a játékokat, de a konkrét országgyűlési határozatot, amely a pályázatról szól egy eltitkolt tanulmány alapján, 3000 milliárdos beruházással, elhibázottnak tartjuk. Magyarországon vannak ennél égetőbb problémák. A menekültkérdésben az MSZP egyrészt fellép a vasfüggöny ellen, másrészt egységes európai megoldásért küzd, s azért is, hogy a hazai erőforrásokat ne egy felesleges kerítésre vagy külföldi hirdetésre költsük, hanem a határrendészeti szervek megerősítésére, modern technológiákra s az ott dolgozók megbecsülésére. Mert ők erejükön felül teljesítenek ezekben a hónapokban. Emellett a beszéd helyett cselekszünk: megnyitottuk a párt székházát, hogy a budapesti civilszervezetek onnan gyűjthessék össze az adományokat. A napokban hívtak azzal is, hogy éjjel egykor hoztak egy teherautónyi szállítmányt, segíteni kellene átvenni, kipakolni. Eközben például Lendvai Ildikó napokig kente a menekülteknek a szendvicseket a Mozsár Kávézóban, csendben, fotósok, újságírók nélkül. Ez az, amit akarunk: kimenni az irodából, megkeresni az ügyeket, segíteni, ahol lehet, és nem csak várni, hogy valaki majd ránk nyit. És halkan teszem hozzá: végül Tarlós István az MSZP javaslataihoz hasonló tervet hajt végre Budapesten, hiszen mi mondtuk, hogy a menekülteknek legyen ingyenes a közlekedés a pályaudvarok között, biztosítsanak zuhanyzókat, pihenési lehetőséget.

– Lám-lám, Orbán meg már februárban megmondta, mekkora gond a menekültkérdés, s hogy modernkori népvándorlást látunk.

– Orbánnak csak abban van igaza, hogy ez súlyos probléma, de ő rossz válaszokat ad. Egészen elképesztő, hogy vasfüggönyt húzunk fel, miközben fejlesztés helyett leépíti a menekülttáborokat, s civilek végeznek el állami feladatokat, amelyekre ráadásul uniós forrást kapunk.

– Mit mondana egy lecsúszóban lévő, megélhetését féltő, idegenellenes érzelmű magyarnak, miért kell segíteni a menekülteket?

– Ez humanizmus kérdése. Akik hozzánk jönnek, az életüket féltik.

– Aki itt él, az meg a saját betevőjét, a nyugalmát.

– Ez nagyon rossz összehasonlítás. A magyar társadalom megélhetését, mindennapos biztonságát nem a menekültek veszélyeztetik, hanem a jelenlegi kormány. Emberi minimum, hogy segítsünk a rászorulókon. A társadalom többségének igenis fontos a humanizmus, más kérdés, hogy ezt populista, demagóg, félelemkeltő kommunikációval a kormány megpróbálja befolyásolni.

– Az biztos, az Orbán-kormány akkor van elemében, ha akad ellenség. Mikor, mitől lesz elemében az MSZP? Ügyek vannak dögivel, a párt mégsem izmosodott.

– A változáshoz több dolog kell. Az MSZP-nek egy új, demokratikus centrum létrehozásában kell vezető szerepet vállalnia, és ezen nem az Összefogás 2.0-t értem, hanem az aktív politikai és civil közösségek összekapcsolását, a valódi társadalmi problémák és igazságtalanságok napirendre vételét, a hálózatosodást. Közös ügyeket, metszeteket kell találni, a társadalmi szervezőink például ezen dolgoznak a 106 választókerületben.

– És a kiábrándult ötvenes baranyai szavazó mit fog érezni abból, ha „új demokratikus centrum” meg „közös metszet” jön létre?

– Látni fogja, az ő érdekét következetesen képviseljük a foglalkoztatás, a bérek és a mindennapi biztonság, a szociális és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Ezek számunkra az elsődlegesek. De a közös metszet létrehozása csak a keret, muszáj tartalommal megtölteni. Ehhez az elosztás és az elismerés rendszerét kell összekapcsolni, illetve a modern világhoz igazított módon vissza kell térni a jóléti állam elméletéhez.

– Vagyis?

– A béreket, a szociális, egészségügyi, oktatási szolgáltatáshoz való hozzáférést és a jogegyenlőséget együttesen kell kezelni. Ma sok társadalmi csoportot – szegényeket, cigányokat, hajléktalanokat – egyszerre ér anyagi és jogi hátrány, miközben populista kormányzati propaganda és perverz erkölcsi megítélés veszi őket körül. Ezért folyamatosan egyre hátrébb szorulnak a központi és a helyi elosztási rendszerben is, így lejjebb és lejjebb csúsznak. A folyamat körbejár, nincs lehetőségük szinte semmire, így a kitörésre sem. Ennek megállítása és a lehetőségek megteremtése a baloldal feladata. Szerintem a többségnek elege van a szegények és más társadalmi csoportok démonizálására épülő politikából. Jó lenne már sokkal inkább valamiért küzdeni, nem pedig valami ellen! Küzdeni az igazságosságért és a lecsúszó vagy lecsúszott társadalmi csoportok felemeléséért, a jóléti magyar államért.

– Nem túl optimista? Én úgy látom, a többség bevette a fideszes-jobbikos szlogent: ha nem dolgozol, ne is egyél, senki ne henyéljen a segélyért.

– Csak szűk kisebbség támogatja azt az orbáni politikát, amelyben sokaknak rossz és keveseknek jó. A társadalom nem törődött bele, hogy az unokáinknak sem lesz lehetősége előrébb lépni. És ne feledjük, amikor jogegyenlőségről beszélünk, ahhoz hozzátartozik például az is, hogy a hátrányos helyzetű, vidéki fiatalnak ugyanakkora lehetősége legyen jó egyetemre járni, versenyképes munkát találni, mint a fővárosi középosztálybelinek.

– Lehet, hogy a többség nem törődött bele, de nem lát alternatívát. A bizonytalanok táborát erősítik a Fidesztől elpártolók, az MSZP-ben nem látnak erőt.

– Vidéki infrastruktúrával legjobban ellátott, leginkább szervezett demokratikus ellenzéki erő a miénk.

– 11 százalékon állnak.

– Azon dolgozunk, hogy minél több helyre eljuttassuk az üzenetünket. Sokszor elmondtuk, ez az év a stabilizálásé, utána jön az építkezés.

– Népszavazást kezdeményeznek, aláírásokat gyűjtenek, tüntetnek, törvényjavaslatokat írnak – ezek hatékony eszközök? Lakner Zoltán sokszor ajánlotta a rendszerellenzékiséget mint új magatartást.

– Amikor a választási szervek pártapparátusként működnek, már az is siker, ha egyáltalán megvalósul egy népszavazás, mert teljesíti a limitet, és nagy társadalmi figyelmet kap egy adott kérdés.

– Vagyis sikeresek ezek az eszközök?

– Igen. Internetadóügyben tízezrek vonultak az utcán, és a kormány meghátrált.

– Nem is egy ellenzéki párt tudta megszervezni.

– Meg tudta volna. De ehhez még idő kell: megteremteni a metszetek politikáját, kooperálni ügyek mentén, egy cél érdekében, anélkül hogy a felek sérülnének.