Éjszakánként, autókról irtja a szúnyogokat a katasztrófavédelem
Közel félezer településen kell gyéríteni a szúnyogállományt, úgynevezett ULV eljárást vetnek be a vérszívók ellen.
Tizenhat vármegye összesen 438 településén, összesen 98 ezer hektárnyi területen lesz a héten szúnyoggyérítés – tudatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A szúnyogok elleni védekezés érinti a Szigetközt és Dunakanyar településeit, Baját és Mohács térségét, a Tisza-tavi és Sajó menti területeket, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Zala vármegye több települését, Csorna térségét, valamint Pécset és további Baranya vármegyei településeket.
A korábbi esős időjárás és az utána beköszöntött meleg kimondottan kedvez csípőszúnyogok fejlődésének, a folyók és tavak mentén, valamint az eső miatt kialakult tenyészőhelyekből szúnyogok milliárdjai keltek ki az elmúlt hetekben.
A folyók és a nagyobb állóvizek térségében a katasztrófavédelem április eleje óta folyamatosan gondoskodik a szúnyoglárvák gyérítéséről. A június eleji viharok és villámárvizek miatt milliószámra jöttek létre a szúnyogok kifejlődéséhez optimális állóvizek. Az elaprózott vízfelületeket biológiai módszerrel nem lehet hatékonyan kezelni, és a természetvédelmi területeken is korlátozottak a beavatkozási lehetőségek még a biológiai eljárással is.
A kifejlett szúnyogok ellen kémiai módszerrel, irtószeres permetezéssel lehet védekezni, ilyen kezeléseket kizárólag a települések belterületén végeznek a szakemberek.
A héten autóról juttatják ki a megfelelő készítményt, a legtöbb területen a közlekedést és az embereket kevésbé zavaró úgynevezett ULV eljárással (ultra low volume), amely során a platós gépjárműre rögzített permetező berendezés apró cseppekre bontja a készítményt. A kezelések késő este és éjszaka zajlanak.
A gyérítés időpontjáról minden település értesítést kap, és elérhetőek a katasztrófavédelem honlapján is. Minimális mennyiségű rovarirtószert, hektáronként fél liter szúnyogirtó készítményt permeteznek ki a szakemberek. A késő esti és éjszakai munkavégzés, illetve az alacsony dózis miatt a méhek és más nappal aktív beporzó rovarok nem veszélyeztetettek.
A lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok terjedésének megfigyeléséhez a kutatók.
Az Ökológiai Kutatóközpont arra kéri a lakosságot, hogy ha inváziós csípőszúnyoggal találkoznak, akkor a fogás helyének és idejének megjelölése mellett küldjék el a példányt nekik (Dr. Soltész Zoltán, Ökológiai és Botanikai Intézet, Ökológiai Kutatóközpont, 2163 Vácrátót, Alkotmány utca 2-4.), vagy küldjenek róla fényképet a szunyog@ecolres.hu címre, de a MosquitoAlert magyar nyelvű mobiltelefonos applikáció is segítséget jelenthet a lakosságnak.
Az inváziós csípőszúnyogok azért veszélyesek, mert számos olyan kórokozót terjeszthetnek, amelyet a magyarországi csípőszúnyog fajok nem. Az inváziós csípőszúnyogok aktívan csípik az embert, a házi- és vadállatokat, a kétéltűeket, hüllőket és madarakat, így terjeszthetnek állatról emberre terjedő kórokozókat.
Jelen pillanatban háromféle inváziós csípőszúnyogról beszélhetünk: az ázsiai tigrisszúnyog, a koreai és a japán bozótszúnyog. Bővebb tájékoztató olvasható a kutatóközpont honlapján, a szunyogmonitor.hu-n.
(Kiemelt képünk illusztráció: Kémiai szúnyogirtás hidegködös eljárással Nagykanizsán 2020. augusztus 13-án éjjel. Fotó: MTI / Varga György)
