Einstand
A „lakosság érdekében” a bejelentett intézkedések szerint folytatódik a robinhoodolás. Az első körben a bankokat érintő többletadót kiterjesztik az energiaszektorra, a távközlésre és a kereskedelmi áruházláncokra.
Valahogy úgy néz ki, hogy a miniszter kilép a szobájából, és körülnéz, no, kit nem adóztattunk még meg ma. Ez azért nem gazdaságpolitika. Viszont a lakosság körében népszerű lehet, hiszen ki szereti a bankokat, pláne ha tartozik azoknak, vagy az energiaszolgáltatókat, akiknek fizetni kell, de a multicégek sem túl népszerűek, még akkor sem, ha „nem vagyunk kommunisták”.
Újszerű megoldás a dolgozóktól levont nyugdíjjárulék át nem utalása a nyugdíjpénztáraknak, mivel hasonló esetben a Btk. kimondja: társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértésével kapcsolatos önhiba akkor állapítható meg, ha a mulasztás annak ellenére történik, hogy a járulék befizetését az elkövető vagyoni helyzete lehetővé tette volna. Vajon milyen az állam vagyoni helyzete?
A terv szerint tovább huszadolják, tizedelik az állami alkalmazottak számát.
Leállítják a PPP-konstrukciókat, habár ezekből sok fejlesztés valósult meg, s például az új börtönök kihasználtsága „örvendetesen javul”.
Mi a gond ezekkel az intézkedésekkel? Az, hogy mindegyik munkahelycsökkentő, a különadókkal sújtott cégek visszafogják a fejlesztéseiket, a bankok a kihelyezéseiket, esetleg átteszik tevékenységüket más országokba. A magánnyugdíjpénztárakba befizető fiatalok elvesztik hitüket a megtakarításokban, a nyugdíj előtt állók meg a felhalmozásaikat.
Mindezt összefüggésbe hozzák a világszabadalomként emlegetett szja-módosítással, amely a gyermekszámot is figyelembe veszi. Holott ezzel is csak a magas keresetűek járnak jól.
A fiatal szülőknek biztos munkahely, megfelelő kereset, lakás, bölcsőde stb. kellene a gyermekvállaláshoz. A 11 százalékos munkanélküliség, ami a fiataloknál ennek több mint duplája, az évekig tartó munkahelykeresés nem segíti a népesedési helyzet javulását.
Kocsis György
Budapest
