Éhségmenet
A most megjelent 168 Órában riportot olvashatnak az éhségmenetről. Pungor András riportja felidézi, miként gyalogolt Miskolcról a Parlamentbe Tóth Imre a munkanélküli olvasztár, hogy társaival „munkát, kenyeret! követeljenek. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Puccs nem volt, de leverték. Ez a címe Mészáros Tamás vezércikkének, amelyben a puccskísérletről szóló pletykák hátterét írja meg, megállapítva: a Kósa-féle világösszeesküvés minden szempontból szerencsésebb változatnak mondható.
Interjút adott lapunknak Magyarország első uniós biztosa, Balázs Péter volt külügyminiszter. Szerinte Orbán Viktor kockázatos játszmát játszik az Európai Unióval és az IMF-el. És Európa nem tekinti kormányzásnak, hogy egy erős parlamenti többség a kénye-kedve szerint szabja, varrja a törvényeket. Ez tipikus egypártrendszer - és az egész hatalmi piramis tetején egyetlen ember trónol.
„Sokan nem értik a környezetemben, hogy miért nem állok Orbán Viktor, a kormány mellé.” Ezt a konzekvensen konzervatív közgazdász, Mellár Tamás mondja, akit arról kérdeztünk, miért távozott az ugyancsak konzervatív Professzorok Batthyány Köréből.
Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldal állításait a tényekkel. Ezúttal Orbán Viktor, Körmendy Zsuzsanna, Schmitt Pál és az Amerikában élő Lipták Béla egy-egy kijelentését kommentálja.
Lázár János és az Erste Bank csörtéje ismét rávilágított arra, hogy 2006 óta tömegesen adósodtak el az önkormányzatok devizában. Az önkormányzatok várható csődjéről és az átfogó reformok hiányának következményeiről ír Herskovits Eszter.
Többen a politika repülő fejőstehenének nevezik a Malévot, amelynek csődjét Lampé Ágnes elemzi. Az írásból kiderül, hogy volt kidolgozott, végrehajtható terv a nemzeti légitársaság megmentésére, a kormány mégis hagyta bedőlni a Malévot. Egyesek eszelős dilettantizmust kiáltanak, mások cselszövést sejtenek, s közben felvetődik az is: kell-e egyáltalán nemzeti légitársaság? A kérdésre Zdeborszky György, Róna Péter és Vértes András válaszol.
Az oktatási államtitkárság drasztikusan csökkentette a bölcsész, a társadalomtudományi, a gazdasági és a jogi szakokra állami ösztöndíjjal felvehetők számát. Írásunk arról szól, hogy nemcsak a diákokat, hanem az intézményeket is felkészületlenül érte az új szabályozás. Egyébként a tandíjas felsőoktatásról cserélnek eszmét a lap internetes vitafórumának a résztvevői is. Egyikük azt írja: „A tandíjakat a gazdagok pénztárcájához igazították. Egy átlagember ezt nem fogja tudni megfizetni.”
Megfélemlített-e a rendőrség? A kérdést Finszter Géza kriminológus, egyetemi tanárnak tettük fel, aki a bűnüldözés függetlenségének fontosságáról beszélt, és azt mondta: „A rendet, amely nem az embert szolgálja, csak lakájok valósíthatják meg, nem a rendőrök.”
Kulturális rovatunkból kiemelem azt az interjút, amelyet Tarr Bélával készítettünk. Világhírű rendezőnk kertelés nélkül kijelenti: „Amióta Andy Vajna kormánybiztos megalakította a Magyar Nemzeti Filmalapot, a szakma szinte teljesen szétesett. Ne egyetlen állami filmközpont néhány döntnöke határozzon ízlésről és értékről” – ez a határozott álláspontja az új filmalapítvány elnökének, Tarr Bélának.
Beszélgettünk a Trafó Kortárs Művészetek Háza vezetőjével, Szabó Györggyel, aki július elsejétől távozni kényszerül az igazgatói posztról, mert helyét Bozsik Yvette veszi át. Szabó György az interjúban azt mondja: „Már akkor érezhető volt, hogy a politika dönt, amikor a Dörner színházigazgatói kinevezése ellen indított peticióról Bozsik Yvette levétette a nevét.”
A Korda fivérek regényes életéről szól egy Londonban készült interjú Henry Korda festőművésszel.
A néptáncosok sem jogosultak korkedvezményes nyugdíjra egy sebtében megszavazott új törvény szerint, amelyre egyszerűen nincs magyarázat. A témáról szóló riport címe: Ecseri keserves.