Egyszerre vagyunk a legrosszabbak és a legjobbak a régióban

A nagy magyar gazdasági sikereket hirdető és nemzeti függetlenségünk védelméről papoló kormánypropagandában nem esik szó arról, hogy a teljesítményünk bázisát a nálunk működő multinacionális cégek adják, és sokkal jobban függünk tőlük, mint az uniós országok döntő többsége. A hazai GDP felét a külföldi tulajdonú cégek termelik, miközben az EU-s átlag csupán 24-25 százalék.

Ezek jellemzően nagyvállalatok, a közel egymillió magyar vállalkozás csupán 3,5 százalékát adják, viszont a munkavállalók egynegyedét alkalmazzák, meghatározó szerepük van a húzóágazatokban, a járműgyártásban, a kereskedelemben, az elektronikában és az energetikában.

A kivitelünk döntő hányadát is ezek biztosítják, azaz gazdaságunk legversenyképesebb részét képezik. Egy uniós tanulmány szerint a visegrádi négyek és Szlovénia összehasonlításában a Magyarországon működő multinacionális cégek nyújtják a legjobb teljesítményt, amire büszkék lehetünk, hiszen a magyar munkaerőre támaszkodnak.

Még mielőtt nagyon a fejünkbe szállna a nemzeti dicsőség, ne feledjük, hogy a multik általában saját szervezési modelljükre és technológiájukra építve működnek, a jó termelékenységük is ennek köszönhető. Ez igazán akkor szembetűnő, ha a hazai, jellemzően magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások teljesítményét is górcső alá vesszük. Természetesen nem szabad őket a nagyvállalatokkal összehasonlítani, a térségünk hasonló vállalkozásaival azonban igen.

Az eredmény sajnos lehangoló: az említett országok közül nálunk messze a legalacsonyabb a kkv-k termelékenysége és hozzájárulása a GDP-hez. Ez a fenntartható fejlődés szempontjából nagy probléma: a fejlett országokban a gazdaság alapját éppen az ilyen vállalkozások jelentik, és egyben a társadalmi középosztály bázisát is adják. Hazai gyengeségük tehát nem csupán kiszolgáltatottabbá teszi a gazdaságunkat, de a civil társadalom fejlődésének is gátja.

A magyar vállalkozások erősítése tehát elengedhetetlen feladat, minden kormány hirdeti is, valójában azonban alig történik valami ennek érdekében. Ez az egész politikai elit hibája, a hatalmi önzés sajnos mindent felülír. A szocialista-liberális kormányok nem fordítottak elég figyelmet a hazai vállalkozások támogatására, a nemzeti érdekek védelméről és függetlenségi harcról szónokoló Fidesz pedig sajátosan értelmezi az ügyet: mindent ellenőrzése alá akar vonni. A magyarosítás jegyében egyrészt államosít, kiszorítva a külföldieket a számára fontos ágazatokból, másrészt egyoldalúan a hozzá közel álló vállalkozásokat segíti.

Szép példája ennek, hogy Orbán Viktor Simicskát is támogatandó magyar vállalkozóként emlegette a parlamentben, akit aztán összeveszésük óta gonosz oligarchaként üldöznek, helyette olyan új kedvenceket támogatnak, mint Vajna, Garancsi, Mészáros Lőrinc stb. A lényeg az, hogy szép szlogeneket hangoztatva ténylegesen az adófizetők pénzéből gazdagítják a nekik tetsző cégeket, miközben a vállalkozók százezrei a túlélésért küzdenek. Ilyen alapon aligha tud nőni a hazai kkv-k összteljesítménye és szerepe, egy szűk kör viszont a többiek adójából nagyon jól jár.

Különösen fájdalmas, hogy azt a hatalmas uniós fejlesztési támogatást is elherdálják, amely elvileg a kkv-kat segítené. A pályázatok elbírálásának korrupt rendszere a politikai hátország segítését szolgálja elsősorban, nem pedig a hatékonysági szempontokat. Így lényegi fejlesztő hatás nélkül folynak el ezermilliárdok: hiába áramlott hozzánk tavaly és idén a GDP 6 százalékának megfelelő uniós pénz, az átmeneti növekedési impulzuson túl sem a gazdasági szerkezetben, sem a kkv-k helyzetének erősödésében nem látszik az eredménye.

Ha a közvetlen állami beruházási támogatásokat nézzük, meglepve tapasztalhatjuk, hogy a kormány heves multiellenessége csak a számára fontos és saját ellenőrzése alá venni kívánt területeken érződik, lásd például a bankszférát, közműszolgáltatást. Az ipari húzóágazatokban más a helyzet, igaz, azokat letámadni felettébb kockázatos lenne, a GDP-t és az exportot egyaránt drasztikusan visszadobná.

Ezzel együtt szembeötlő, hogy a multinacionális nagyvállalatok beruházásai számára csupán az idén hetvenmilliárd forintnyi állami támogatást ítéltek meg, miközben a hazai kkv-k ugyanezen idő alatt mindösszesen másfél (!) milliárd forintnyit kaptak hivatalos adatok szerint. Még szerencse, hogy ez utóbbiakat a nyilatkozatok szerint kiemelten kezeli a kormány, elképzelni is nehéz, mi lenne, ha nem így lenne.