Egy út maradt a Fidesz előtt

Az elemző emlékeztet: az MSZP Schmitt Pálhoz fordul, azt kérve, hogy bírja rá a fideszes politikusokat arra, ne szavazzák meg a nyugdíjak korlátozásával kapcsolatos módosításokat, vagy ha ez mégis megtörténik, az államfő vétózzon. Az ügy világosan mutatja, hogy miért is a hitelesség és a következetesség terén vált leginkább sebezhetővé ez a kabinet is: a kormányváltás előtt éppen Schmitt Pál volt az, aki a Fidesz nevében egy garancialevélben vállalta, hogy „mindenki, aki ma nyugdíjat kap, a jövőben is hiánytalanul megkapja a nyugdíját” – írja

A kormány szerinte egyre-másra hozza azokat a döntéseket, amelyekhez nagy adag politikai bátorság kell, és amelyek kapcsán populizmusról és népszerűséghajhászásról biztosan nem lehet szó. A második Orbán-kormány az elsőnél lényegesen bátrabban megy szembe a többségi választói akarattal. Az előző ciklusban a szocialista-liberális koalíció belebukott a saját reformjaiba, a fideszes körökben állandó magyarázattá vált, hogy a sikertelenség oka a hiteltelenség és ezzel összefüggésben a társadalmi támogatottság hiánya volt. Olyan mondatokat mondtak és írtak, amelyek ma vagy végzetesen gúzsba kötik, vagy a hiteltelenség veszélyét hozzák a Fidesz fejére. A Fidesz minden nehézsége, képtelen tojástánca és folyamatos vesztesége is ebből fakad: ha értelmesen akar kormányozni, el kellene felejtenie az ellenzéki időkben született kijelentéseket, miközben persze tudnia kell, hogy egy darabig ezek a mondatok még biztosan üldözni fogják.

Török Gábor szerint nem megoldás a nehéz döntések elutasítása, sem a következetlenség tagadása, amivel a kormány hatalomra kerülése óta kísérletezik, s ami egy bizonyos ponton túl tarthatatlanná és komikussá válik. A legmegfelelőbb lépés az őszinte beszéd lenne arról, hogy miért nem megy az, ami ellenzékben még vállalhatónak látszott – írja.