Egy kalap alá vonják a kommunizmust és a holokauszttagadást?

Hack Péter alkotmányjogász úgy véli, a korábbi próbálkozásoknak az volt a hátránya, hogy a jogszabály előterjesztője egy sor olyan más magatartást is belevont a büntetendő körbe, melyekkel kapcsolatban aggályok merültek fel. Például bizonyos csoportok elleni gyűlöletkeltést szankcionált volna úgy, hogy nem határozta meg pontosan, mi is az a magatartás, amit büntetni kell. Az ellenzék erre hivatkozott, amikor a törvényt elutasította, és a köztársasági elnök is ellenérveket fogalmazott meg ezzel kapcsolatban.

Hack Péter szerint az új jogszabály előterjesztésénél azért lenne jobb a holokauszt tagadására koncentrálni, mert ez egy nagyon egyszerűen megragadható magatartási mód. Nyilvánvaló, hogy nyílt antiszemitizmus van a holokauszttagadás mögött, amely a holokauszt áldozatait úgy tünteti fel, mint akik valami rosszat követtek el. Azokat viszont nem vonja felelősségre, akik a tömeggyilkosságokat végrehajtották, a mai antiszemitákat pedig megpróbálja felmenteni morálisan védhetetlen álláspontjuk alól. Bizonyos értelemben a holokauszttagadás nem a múlttal foglalkozik, hanem a jelennel és a jövővel. A holokauszttagadók egyre nyilvánvalóbban összefognak azokkal, akik például Izrael megsemmisítésére vagy a zsidóság különböző országokból való kiűzésére szövetkeznek.

Liberális oldalról megfogalmazódtak olyan vélemények, melyek arról szólnak, ha lesz ilyen törvény, az nem fogja megszüntetni az antiszemitizmust és a holokauszttagadást. Ez valószínűleg így van, de a jogalkotónak fontos feladata, hogy bizonyos magatartásokról morális értékítéletet mondjon. Ha büntetendőnek nyilvánít egy magatartást, azzal üzen a társadalom számára: olyan súlyosan normasértő, hogy azzal szemben a büntetőjoggal, mint végső eszközzel is védekezni kell.

Az alkotmányjogász kitért arra is, hogy az új törvénybe be lehetne venni a kommunizmus bűneit tagadók büntethetőségét is abban az esetben, ha a jogszabály elfogadtatásához csak így lehet megszerezni a parlamenti többséget. Kétségtelen, hogy a jobboldal saját választói körében könnyebben el tudja fogadtatni a holokauszt tagadás büntetendő tételét, ha a kommunizmus áldozatainak a védelmében is fellép – tette hozzá.

Hack Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az oktatás és a nevelés területén is sokat lehetne tenni a kommunizmus és a holokauszt rémtettinek megismertetése érdekében. Az utóbbi évtizedekben elmulasztottuk az emberek morális tanítását, a határvonalak világos meghúzását, minek következtében szélsőséges, rasszista nézetek váltak bizonyos körökben szalonképessé. Ezért mindenképpen szükség van a törvényre, melyet, ha minden jól megy, akár 2-3 héten belül elfogadhat az Országgyűlés - mondta az alkotmányjogász az