Egész Európa legantidemokratikusabb államává tette Magyarországot Orbán Viktor
Az EU legkevésbé demokratikus országa Magyarország – erre a megállapításra jutott a Freedom House legfrissebb jelentése, amelyet elsőként a hvg.hu vett észre. A dokumentumból kiderül:
Magyarország még szabadnak minősül, de a demokrácia állapotát mérő 100 pontos skálán csak 72 pontot értünk el.
Az FH skáláján a EU második legrosszabb helyezettje mögöttünk Bulgária, de még ők is elértek 80 pontot. A régiónkból Románia 84, Lengyelország 85, Horvátország 86, Szlovákia 89, Csehország és Szlovénia 93, Ausztria pedig 94 ponton áll, az EU 28 tagállamából 16 is 90 pont fölött jár, vagyis a világ legdemokratikusabb országai közé tartoznak.
Az egész világon mindössze két ország ért el 100 pontot: Finnországban és Svédországban tökéletes a demokrácia. 99 pont Hollandiának és Kanadának járt. A legrosszabb hely Dél-Szudán, amely mindössze 2 pontot ért el a százas skálán, valamint az önálló országnak nem számító területek közül Tibet, ahol 1 pont az eredmény.
A legnagyobbat „rontó" országok listáján hazánk azzal szerepel, hogy 2017-ben is folyamatosan és szisztematikusan támadta a hatalom a civil társadalmat, amivel nemcsak ezek autonómiája, hanem az állampolgárok szabad véleménynyilvánításhoz való joga is sérült.
Magyarországot külön is kiemeli az elemzés:
„az egyik olyan ország, amely ígéretes sikertörténet is lehetett volna az előző évtizedekben, mostanra mégis egy autoriter rendszer felé halad. Az ország populista vezetői konszolidálták a hatalmukat, közben viszont meggyengítették a demokratikus intézményrendszert, és már törvényi szinten is támadják a civil szervezeteket" – írták.
A jelentés az európai szabadságfolyamatokat elemezve külön kitér arra, hogy Magyarország még csak nem is az egyetlen „rossz fiú" Európában. Hazánk és Lengyelország ugyanis jelentős hasonlóságot mutat – noha nálunk hamarabb kezdődött a demokratikus intézményrendszer amortizálódása, ám mára mindkét országban „a populista vezetők folyamatosan arra használják hatalmukat, hogy gyengítsék a demokratikus intézményrendszert és elhallgattassák a kritikus hangokat a civil társadalomban. Mindkét országban erőteljes médiakampány indult az ellenzéki szerepelők ellen, ahogyan mindkét állam törvényeket hozott a civil szervezetek mozgásterének korlátozására" – írták.
Magyarország demokratikus megítélésének zuhanórepülése nem új keletű. A washingtoni székhelyű szervezet tavalyi jelentése már egész Kelet-Európáról sötét képet festett, ám Magyarország már akkor is a legrosszabb pontszámot kapta régiójában a demokrácia helyzetéről szóló kutatásban. Ma már azonban nemcsak Kelet-Európában vagyunk a legrosszabbak. Orbán Viktor 2010-es választási győzelmét mérföldkőnek tekinti a non-profit szervezet, amely szerint az Orbán-rezsim lebontotta a fékek-ellensúlyok rendszerét, magasról tett az Európai Unióból érkező jelzésekre, majd nézetei továbbterjedtek a térségben. Lengyelországban győzött a konzervatív Jog és Igazságosság párt, ami Orbán politikáját akarta átültetni, miközben a Balkánon is elkezdték – újra – elnyomni a civil szervezeteket és a szabad sajtót – írták tavaly.
Lepontozódás
A Freedom House öt kategóriát különböztet meg: konszolidált demokráciát, félig konszolidált demokráciát, átmeneti kormányzatot avagy hibrid rezsimet, félig konszolidált autoriter rezsimet és konszolidált autoriter rezsimet. Magyarország tavaly óta a második kategóriában van, ráadásul öt év alatt süllyedt idáig a konszolidált demokráciából, ami nem jó jel.
Az országok egy hétpontos skálán kapnak pontszámokat, ez alapján helyezik el őket a skálán; minél kisebb a pontszámuk, annál minőségibb a demokrácia. A pontszám hét indikátor alapján áll össze: nemzeti demokratikus kormányzás, választási folyamat, civil társadalom, független média, helyi demokratikus kormányzás, igazságszolgáltatási keretek és korrupció.