Durván őszintén nyilatkozott a Mikulásgyár tulajdonosa

A nagy hideg miatt háromszor annyi gázolaj fogy a Mikulásgyárban, mint az előző évben bármikor. Éppen ezért már hétfőre kimerülhetnek a tíz nap alatt 500 önkéntest foglalkoztató jótékonysági rendezvény készletei. Zsolnai Endre, a Mikulásgyár főszervezője elmondta: már nyáron megkeresték a legnagyobb hazai energiaszolgáltató cégeket, hogy támogassák a jótékonysági rendezvényt, ám a legtöbb esetben válasz sem érkezett a multinacionális vállalatoktól. De, ha kaptak is választ, többnyire azt közölték, hogy marketing szempontból nem érdekes a jótékonysági akció. "Történt mindez annak ellenére, hogy nem pénzt, hanem áramot és fűtőolajat kértünk a legnagyobb hazai vállalatoktól. Sőt, most hogy fogytán vannak a készleteink, felhívtuk a legnagyobb magyar olajipari cég egyikét, hogy vásároljunk náluk, de még kedvezményt sem ajánlottak fel az árból" - mondta a Mikulásgyár tulajdonosa.

Önkénteseket is küldhetnek

Zsolnai szerint: szégyen, hogy a magyar multinacionális cégek marketingért, kommunikációért felelős döntéshozói érzéketlenek még az olyan jótékonysági rendezvények iránt is, amelyek már Európában is nagy visszhangot váltanak ki. Tavaly Lisszabonban Európa második legjobb jótékonysági rendezvényévé választották a magyar karitatív akciót. Ugyanakkor Zsolnai Endre kiemelte azt is, ha az energia szektorban nem is, de máshol azért akadnak támogatóik. Több pénzügyi szervezet, mint például BNP Paribas, a Magyar Cetelem Bank, a Ségécé, és a Citibank i támogatja a rendezvényt. E mellett, a Magyar Posta a 6X6 Taxi, a Digi TV-t és a Prímagáz is segíti anyagilag a Mikulásgyár működését.

A égek a pénzügyi támogatás mellett, önkénteseket is küldtek a Mikulásgyárba, hogy a Magyar Vöröskereszt szakembereivel kiegészülve segítsék a jótékonysági akció munkáját. A Mikulásgyár tulajdonosa mindezekhez hozzátette: kutatások szerint a Magyarországon működő vállalkozások több mint fele (54,2%) kiadást is rendel a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) fogalomkörébe tartozó célok eléréséhez.

Az adóalap-csökkentés mértéke határozza meg a tudatot

A 20 fő feletti hazai vállalkozások már évek óta 330 milliárd forintnál is többet költenek ilyen célokra. Mindez jó hír, a baj csak az, hogy a CSR-költés több mint háromnegyedét egyértelműen a belső célokra, azon belül is döntő mértékben az alkalmazottak számára biztosított juttatásokra fordítják a cégek. Az alkalmazottak képzése a jóléti juttatások arányától messze lemaradva második a sorban, ezt követi az oktatási intézmények támogatása (külső cél), a tehetséggondozás és az alkalmazottak egészségi állapotáról való gondoskodás-nyilatkozta a Mikulásgyár tulajdonosa, a GKI Gazdaságkutató Zrt.-korábbi kutatásaira hivatkozva.

Ugyanakkor Zsolnai szerint a probléma az, hogy a költés mértékét sok esetben az adóalap-csökkentés lehetősége határozza meg, nem pedig egy-egy probléma társadalmi súlyossága. Ezt mutatják a GKI nyilvános, interneten olvasható adatai is: A vállalkozások a teljes CSR-költésből már két évvel ezelőtt is mintegy 67 milliárd forintot költöttek külső célokra, azaz adományozásra; szociális, oktatási, kulturális, környezetvédelmi, egészségügyi és sport célokra. Ezzel szemben belső CSR célokra a vállalkozások ennek csaknem négyszeresét, mintegy 253 milliárd forintot fordítottak. Zsolnai szerint: 2010 végére ezek az összegek a válság miatt csökkentek, de sajnos az arányok nem változtak: a hazai vállalatok döntéshozói meglehetősen rövidlátóan értelmezik a társadalmi szerepvállalás fontosságát és nem látnak túl a céges érdekeken.