Dunakeszin kiemelten védett madarakat pusztítottak egy filmforgatás kedvéért

Egyelőre felbecsülni sem lehet, milyen mérvű természetkárosítást vitt véghez Dunakeszi-Alsón  az a stáb, amelynek a díszletkészítői betemették a területen fészkelő gyurgyalagok  fiókákat rejtő fészkeit – derül ki abból a Facebook-posztból, amelyet Király Péter állatorvos, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója írt az ügyben. A volt tsz területen egy első világháború alatt játszódó filmet forgatnak, amelynek a jeleneteihez lövészárkokat ástak, a fiókák pedig akkor pusztultak el, amikor a munkagép a föld alá gyűrte a fészkelőhelynek használt löszfal egy részét. Ez annak ellenére történt meg, hogy a munkálatok kezdetekor Király személyesen hívta fel az építésvezető figyelmét a löszfalakba épített több tucat gyurgyalagfészekre, az építésvezető pedig  megígérte, hogy 20 méteres körzetben semmihez nem nyúlnak a hely körül. „Hontalanná vált madarak kétségbeesetten keresik élve eltemetett fiókáikat” – írta posztjában a kutyaotthon alapítója.

https://www.facebook.com/alsodunakeszi/posts/1727479217267595

A hatalmas felhördülést kiváltó ügyben a dunakeszi önkormányzat közleményt adott ki. Eszerint a terület semmilyen természetvédelmi oltalom nem áll, azaz nem bejegyzett, védelem alatt álló költőhely, és magántulajdonban, van,  ezért  nem szabhatnak ki helyszíni bírságot és nem kezdeményezhetnek kutatást sem, de tájékoztatták a helyzetről a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) képviselőjét, és kezdeményezték, hogy eljárás induljon az ügyben.  A területet a tulajdonos Eurotrust Kft. adta bérbe a stábnak.

Kiadott egy közleményt a Párbeszéd is, amely természetkárosítás gyanújával tesz feljelentést. Semmilyen kulturális vagy üzleti cél nem ad felhatalmazást a természeti örökség elherdálására és a tömeges állatkínzásra – hangoztatja az ellenzéki párt, amely a filmügyek állami felelőseitől elvárja, nyilvánítsák ki, hogy a Magyarországon forgatott produkciók résztvevőinek ugyanúgy be kell tartaniuk a magyar törvényeket, mint bárki másnak, aki az ország területén munkát végez.

Forrás: elovilag.turaoldal.hu

A Király-féle Facebook-poszt hozzászólásai közül az egyik felidézi, hogy Btk. 242. paragrafusának a 2. cikkelye szerint ilyen természetkárosításért egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre lehet ítélni a bűnelkövetőket.

A gyurgyalag 1979-ben és 2013-ban is az év madara volt Magyarországon. Egy példányának az eszmei értéke 100 000 forint.