Fokozhatja a védettséget a különböző oltások keverése
Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy az első és második alkalommal ugyanazt az oltást kapja-e a páciens, vagy egy másikat, sőt – mondta Duda Ernő immunológus Fiala Jánosnak a Keljfeljancsiban.
Duda Ernő szerint a vektorvakcinák, mint például a brit/svéd AstraZeneca és az orosz Szputnyik V keverhetőek, vagyis ha valaki az egyiket kapta elsőnek, a másikat is megkaphatja másodikna, az eredmény ugynaz lesz.
Sőt, a szakember szerint az amerikai, mRNS-alapú Pfizer/BioNTech és Moderna vakcinák is keverhetőek a vektorvakcinákkal. Duda Ernő szerint egy messenger alapú oltás az embert az S-fehérje ellen immunizálja. Ha ezek után egy vektorvakcinát kap, az a vektor és az S-fehérje ellen immunizál: ez a fehérje lesz az, amit emlékeztet az oltás, ez ellen alakul ki az igazán hatásos védettség. A két oltástípus között az S fehérje tehát a közös nevező.
Duda Ernő úgy vélte, nem jó ötlet hetekig aszalni a különböző vakcinák második dózisát a magyar hűtőkben. Például azért, mert így nagyobb a meghibásodás lehetősége.
“Én korábban is azt mondtam, hogy lehetőleg az összes oltóanyagot azonnal használjuk fel - előbb-utóbb úgyis jön belőlük újabb adag” - jelentette ki az immunológus.
A szakember véleményét erősíti a Nature című brit természettudományos szakfolyóirat egyik cikke is: ebben azt írják, már zajlanak a tesztelések a különböző vakcinák keverésével.
A vakcina persze érzékeny anyag: nyilvánvalóan jobban érzi magát mínusz 190 fokon, mint mondjuk 0 fok körül. A professzor viszont magától Karikó Katalintól tudja, hogy a Pfizer oltóanyagát napokig el lehetne tartani akár egy normál hűtőben is. Logikus persze, hogy az abszolút stabilitás, a biztonság miatt akkor járunk el a leginkább elővigyázatosan, ha nagyon hideg hőmérsékleten tartjuk őket. Hiszen itt is a hibalehetőségek minimalizálása a cél.
Duda szerint az EMA által jóváhagyott vakcinák többé-kevésbé akkor is ugyanilyen tesztelésen mentek volna keresztül, ha több idő jutott volna rá. Legfeljebb nem vonták volna össze az első és a második fázist. “Az első fél-egy évben mindannyian kísérleti nyulak vagyunk. Most úgy néz ki, hogy biztonságosak az oltások, de a hosszú távú hatásokat csak évek múlva lehet lemérni” - fogalmazott.
Pontosan azt sem lehet tudni egyelőre, hogy milyen hosszan nyújtanak védettséget az oltóanyagok. Az eredeti vírussal szemben feltehetőleg néhány évig védettek leszünk, ha beoltanak minket - de a mutánsokkal szemben ez a védettség nem lesz 100 százalékos - tette hozzá.
Duda ugyanakkor egyelőre eltúlzottnak látja a vírusvariánsok jelentőségét: természetes, hogy egyre több mutáció tűnik föl, amelyek fertőzőbbek, gyorsabb terjedésűek elődeiknél - de a professzor szerint nem várható, hogy a jelenlegieknél nagyságrendileg gyilkosabb mutáció ütné föl a fejét. A nyájimmunitásról szólva Duda elmondta: a Föld lakosságának 80-90 százalékát be kellene oltani, hogy vége legyen a járványnak.
(kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs)
