Dicsőség a bátraknak!

Deák Gábor producer szerint az „ezerarcú embermentő történetek” egyike ez a fájdalmas história is. Az „Amikor meghalnak az angyalok” darab főhőse, Mallász Gitta, valós személy volt, 2012-ben posztumusz kapta meg a Yad Vasem Világ Igaza elismerését.

Gitta 1907-ben született Ljubjanában, osztrák-magyar családban. Otthon németül beszéltek, s a trianoni békeszerződés után költöztek Budapestre. Az édesapa magas rangú katonatiszt volt, aki a lányát is katonás szellemben nevelte: Gitta aktívan sportolt, magyar úszóbajnok lett a húszas években. Ám a művészetek még jobban vonzották, tehetségesen rajzolt, és beiratozott az Iparművészeti Főiskolára. Itt kötött barátságot egyik diáktársával, Dallos Hannával, és párjával, Kreutzer József, bútortervezővel. A baráti körhöz tartozott Strausz Lili mozgásművész is. Ők négyen elválaszthatatlanok lettek nem csak a barátságban, hanem az alkotásban is.

Angyali üzenetek

Hamarosan összeköltöztek egy budaligeti bérelt házba, ahol közösen dolgoztak. Hanna, József és Lili asszimilálódott zsidók voltak, Gitta pedig keresztény. Az 1939-es zsidótörvények után, Gitta szerezte a grafikai megrendeléseket, együtt készítették a munkákat, jól ment az üzlet. A politikai helyzet azonban egyre kilátástalanabbá vált. A budaligeti házban a barátok szorongva figyelték a híreket, s arra keresték a választ: mi adhat erőt túlélni a szörnyűségeket. Kiderült, Hannának spirituális képességei is vannak, úgy érezte, médiumként angyalok üzeneteit képes közvetíti barátainak. E „szeánszokon” Gitta mindent lejegyzett. Az „angyali üzenetek” reményt és vigaszt jelentettek nekik az egyre félelmetesebb mindennapokban.

A németek bevonulása után elkezdődött a vidéki zsidóság deportálása. A négy barát Budapestre menekült. Aztán 1944 nyarán Józsefet behívták munkaszolgálatra, ősszel pedig elrendelték a fővárosi zsidóság gettósítását. Mallász Gitta menteni akarta Hannát és Lilit.

Akkoriban kereste fel őt Klinda Pál jezsuita atya, s elmondta: a budakeszi úti Katalin villában hadi varrodát rendeztek be, német egyenruhákat kell javítani. A valódi cél azonban az embermentés: zsidó nőket vesznek fel hadi munkára, így nem hurcolhatják el őket. A műhely élére németül tökéletesen beszélő, jó politikai kapcsolatokkal rendelkező keresztényt keresnek. Ezért gondoltak Gittára. Persze mindannyian tudták: a megbízatás rendkívül kockázatos. Mallász Gitta egy feltétellel vállalta a feladatot: a varrodába viheti barátnőit: Hannát és Lilit.

Elkezdődött a munka a varrodában. A szomszédban SS egység szállásozott. Gitta annyira jól játszotta a németbarát szerepét, hogy még SS igazolványt is sikerült szereznie. Kapcsolatban volt a pápai nunciatúrával és ismeretségei révén a hadügyminisztériummal is. A varrodába többször berontottak a nyilasok a rettegett „Kun páter” vezetésével. Az egykori szerzetes felfegyverkezve gyilkolta legényeivel mindenütt a zsidókat. Ám kapcsolatainak köszönhetően Gittának mindig sikerült megmentenie védenceit. A legutolsó támadás azonban tragédiával végződött.

Menekülés a varrodából

A nyilasok érkezése előtt még volt annyi idejük, hogy a varroda hátsó kijáratán menekítsék ki a zsidókat. Gitta olyan jóba lett a szomszédos SS katonákkal, hogy két német kézigránátos biztosította a „munkásnők és gyerekeik” menekülését.

Néhányan mégsem mentek el a villából. Akadt, aki félt bujkálni, mások Gittát akarták megvédeni. Tudták, ha megmentőjüket a nyilasok egyedül találják a műhelyben, biztos, hogy megölik.
Gittát akarta megóvni két barátnője, Hanna és Lili is. Ők is vele maradtak. A zsidó nők önfeláldozó akciója sikerrel járt: a varrodába berontó nyilasok életben hagyták Mallász Gittát. Viszont a zsidókat mind elhurcolták: a Ravensbrückbe induló vonatra hajtották őket. Ez volt az utolsó szerelvény a német koncentrációs táborba.

Hanna és Lili szörnyű körülmények között pusztultak el. A korábban munkaszolgálatba elhurcolt Kreutzer József sem élte meg a háború végét.

Mallász Gitta több mint száz zsidót mentett meg. A barátaiért vállalt mindent, de rajtuk nem tudott segíteni.

A háború után Gitta folytatta grafikus munkáját, ő tervezte például az Úttörő Áruház híres plakátjait. Aztán 1960-ban látogatóba ment Franciaországba, és többé nem jött onnan vissza. Névházasságot kötött kint egy magyar származású franciával, a „névleges viszonyból”azonban valódi szerelem lett.

Guruló börtön

Gitta a háború után egy könyvből tudta meg hogyan haltak meg barátnői. A ravensbrücki transzport egyik fogja – Dános Éva – túlélte a vonatutat, és a német lágerben az amerikaiak szabadították fel. Guruló börtön címmel írta meg később visszaemlékezéseit, s ebben Hanna és Lili halálát is.

Franciaországban Mallász Gitta is meg akarta örökíteni szerettei emlékét. Sikerült megmentenie azokat a füzeteket, amelyekbe az egykori „angyalidéző” beszélgetéseiket lejegyezte. E szövegekből készítette el franciául Az angyal válaszol című könyvét, amely hatalmas sikert aratott, huszonnégy nyelvre lefordították. Gitta nyolcvanöt éves korában, 1992-ben halt meg Párizsban.

Ám arról soha senkinek nem beszélt, hogy több mint száz zsidót mentett meg. Lehet, úgy érezte, amit lelkiismerete szerint tesz az ember, azzal nem kell kérkedni. A megmentett nőkről és gyerekekről valószínűleg nem maradt névjegyzék, nem tudni, mi lett a sorsuk. De leszármazottaik közül néhányan később tanúsították Mallász Gitta embermentő tevékenységét. Posztumusz, 2012-ben – ahogy korábban Klinda Pál atya is – kapta meg a Yad Vasem Világ Igaza elismerést.

„Ez a könyv megváltoztatta az életem”

S vajon hogyan született meg a tragikus történetekből színdarab? ”Az angyal válaszol” magyar fordítására Takáts Andrea színésznő hívta fel Deák Gábor figyelmét. A Lauder iskola kurátora zsidómentők életével is foglalkozik, ezért is kezdett érdeklődni Mallász Gitta élete iránt. Megdöbbent, amikor az is kiderült: az egész történet szorosan kötődik a Lauderhez. Sőt: Juliette Binoche, Oscar-díjas francia színésznőhöz is.

Történt ugyanis, hogy évekkel ezelőtt Magyarországra látogatott a világhírű színésznő. Az ő anyagi támogatásával jelent meg nálunk „Az angyal válaszol” magyar fordítása. A könyv itteni díszbemutatóján személyesen akart jelen lenni a filmsztár. „Azért jöttem Budapestre, mert ez a könyv megváltoztatta az életemet. Olyan belső dolgokat tárt fel bennünk, amelyeket korábban éreztünk talán, de nem ismertünk fel. Az angyal válaszol állandó segítségem. Mikor először kinyitottam, egyvégtében el kellett olvassam, nem tudtam letenni” – nyilatkozta akkor az MTI-nek. Juliette Binoche elment a Lauder óvodába is. Amely az egykori Katalin-villa helyén található. Itt folytatta a holokauszt idején Mallász Gitta embermentő tevékenységét.

Mementó az emberségről

A Lauderben tavaly szobrot állítottak a Világ Igazának. Az embermentő grafikusnő szobra Balla Margit alkotása, s rajta felirat hirdeti: „Dicsőség a bátraknak!” Deák Gábor hamarosan megjelenteti a Guruló börtön című tragikus memoárt.

Az embermentés történetéből Pataki Éva írt megrendítő színdarabot. A monodrámát bemutatták a Lauderben, játsszák a Spinozában, februárban Tatabányán, a Jászai Mari Színházban is.
Az előadás mementó arról, miként lehet az emberséget és a szeretetet megőrizni gyilkos korokban is.