Devizahitelesek: lenne más megoldás is

Gyuris Dániel hangsúlyozta: ez a megoldás az árfolyamváltozások kiszűrésére alkalmas, nem szabad csupán azért alkalmazni, hogy a következő három és fél évben alacsonyabb legyen a törlesztőrészlet.

A jogszabályalkotás az ígéretek szerint június végéig befejeződhet. Teljesen természetes, hogy a jogszabályok hatályba lépését követően tud a bankrendszer üzemileg felkészülni az ügyfelek tájékoztatására és kiszolgálására - mondta az

Gyuris Dániel hangsúlyozta: a legnagyobb problémát jelentő árfolyam-védőernyő alá való bejelentkezést a legjobb esetben is csak augusztus végétől-szeptembertől lehet igényelni.

Az árfolyamfixálás rövid távú célja nem a törlesztőrészlet csökkentése, hanem az árfolyam-ingadozások extra időszakának a kivédését kell, hogy jelentse. Ennek a kérdésnek a mérlegelése nem egyik napról a másikra történik az ügyfeleknél sem - hívta fel a figyelmet.

A Bankszövetség alelnöke szerint az év végéig dönthet az ügyfél, bejelentkezik-e a védőernyő alá vagy sem. Hozzátette: a következő időszak árfolyam-ingadozása nagyban befolyásolja majd az ügyfeleket abban, hogy belépnek-e és vállalják-e a bankkal történő szerződésmódosítást, vagy azt mondják, van annyi tartalékuk, hogy rövid időszak erősebb árfolyama esetén is vállalni tudják a nagyobb törlesztőrészleteket.

Elegendő a kvóta

A hétfői bejelentés szerint 2011. július 1-jétől októberig csak a harminc millió forintnál nagyobb értékű és húsz millió forintnál magasabb hátralékú ingatlanokat árverezik el, október 1. és december 31. között negyedévente a lejárt, felmondott hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát.

Gyuris Dániel szerint elegendő lehet ez a kvótarendszer. "Azt érzékeljük, hogy ma már sokkal mélyebben és alaposabban mérlegelő ügyfelek vannak. Csak azoknál az ügyfeleknél jelenthet bármilyen mozgástérbővülést vagy -szűkülést a kvóta nagysága, akik nem együttműködőek, és elutasítóak a banki ajánlatokkal szemben. Ha ez egy szűk ügyfélkör lesz, akkor elegendő lesz a kvóta" - emelte ki az alelnök.

Hibás termék a svájci frank alapú hitel - perelhetők a bankok?

Érdemes volna a svájci frank alapú hitelezést hibás termékké nyilvánítani, így az igazságszolgáltatás kártérítést állapíthatna meg a hiteleseknek – mondta Róna Péter, közgazdász, aki szerint a kormány rosszul áll a devizahitelesek megsegítéséhez. Ahelyett, hogy a bankadón keresztül kiveszik a hasznot a bankok zsebéből, inkább a svájci frank hitelesek kártérítését kellene szorgalmazni, akik a kártérítés után át tudnának nyergelni forint alapú hitelezésre – vélte a jelenleg Oxfordban tanító közgazdász a

A banknak professzionális kötelessége kiszámítani a hitelfelvevő kapacitását, és annak megfelelően nyújtani hitelt. A hitelt nem a lakás, hanem az adós fogja visszafizetni, jövedelméből, és nem abból, hogy lebont a lakásból falat, és abból elad egy téglát. A jövedelem, nem pedig a lakás, (mint biztosíték) határozza meg a hitelvelvételt. Ha kereseten túli hitelt sóznak a hiteles nyakába, az a bank hibája - vélte Róna Péter közgazdász.

Például amikor Kovács János felvette a svájci frank alapú hitelt, annak akkori törlesztőrészlete jövedelme 35 %-a volt, most viszont ez 50 %-ra kúszott fel. Munkája van, törleszt, nem lett munkanélküli. Azaz ez a bankok óriási hibája, mert a jövedelem elégessége megállapíthatatlan - magyarázta a közgazdász. Ha ugyanis a svájci frank árfolyama állandóan változik, akkor nem lehet tudni, hogy az adós havi jövedelmének hány százalékát kell a törlesztésre fordítani - mondta Róna Péter. Márpedig egy ilyen termék hibás. Az mindegy, hogy ezt a bankok tudatták, ilyen terméket nem szabadott volna piacra dobni - tette hozzá.

A banki különadó buta dolog, ehelyett egy komoly kártérítési helyzet áll fenn a károsultak és a bankok között, ugyanis a devizahitelekből óriási hasznot tettek zsebre a bankok - mondta Róna Péter. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy ez egy hibás termék, attól még adott ideig jól járhatott az ügyfél - figyelmeztetett a közgazdász.

A svájci frank hitelezés Ausztria nyugati felén kezdődött, ahol sokan Lichtensteinbe sokan járnak dolgozni, ezért svájci frankban kapják a fizetésüket. Ott ez logikusnak tűnt. De az osztrák bankok hamar belátták, hogy ez rendkívül veszélyes, abba is hagyták rövid időn belül - mondta Róna Péter.

A múlt héten egy londoni bíróság, 2900 milliárd forintra kötelezte a bankokat, mert egy bizonyos terméknek az összeállítása bizonytalan, megbízhatatlan volt - hívta fel a figyelmet a nyugati gyakorlatra a szakértő. Nem bíróságról és különadóról van szó, hanem arról, hogy a veszteséget és kárt elszenvedőnek a bank kártérítéssel tartozik, mert a kárt, a veszteséget ő okozta - hangsúlyozta Róna Péter a Klubrádiónak.