Két év múlva már ontaná magából az akkumulátorokat a debreceni gyár

A CATL által szervezett „szűk körű sajtóeseményen” járt a Telex, melyen a debreceni akkumulátorgyár terve mögött álló kínai cég igyekezett jobb képet festeni az óriásberuházásról. Mivel a CATL tőzsdei vállalat, nem publikus információkat csak igen óvatosan fogalmazhatott meg, és egyes, sokakat foglalkoztató kérdésre (például az állami támogatások mértékére) nem tudott pontos, számszerű választ adni – írja a lap, hozzátéve, hogy a pontos számok a brüsszeli döntés után lesznek publikusak. Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője új részleteket is közölt – írja a Telex. A szokásos cégbemutatkozáson túli, a közvélemény számára is érdekes információkból válogatunk.

Mint a cég állítja: Debrecenben nem akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít, az például a szomszédos BMW gyárában, illetve más elektromos autókat gyártó megrendelőknél működik majd, a kulcsalkatrészek végső összeszerelését ugyanis egyes autóipari cégek szeretik maguknál tartani. A CATL az ellátási lánc eggyel korábbi fázisában a legfontosabb, energiatárolásra szolgáló részegységeket, cellákat fogja gyártani, amelyeket modulokba, majd egységekbe csoportosítanak az akkumulátor-összeszerelő üzem részére.

A CATL úgy tervezi, hogy idén júliusban már építkezik, 2024-ben már próbaüzemet tart, és 2025-ben megindulhat az élesüzem, vagyis a tömeggyártás.

A kettő között szokott lenni egy kis szünet, beállítják a gépsorokat, mert a próbaüzem során a cég – a beszállítókkal, illetve a vevőkkel egyeztetve – minden egyes darabot megvizsgál, letesztel. Ebben az időszakban viszonylag sok kínai munkatárs is érkezik Debrecenbe a központból, hogy az építkezést és az üzemeltetést segítsék, de a későbbiekben a CATL döntően magyarokkal és döntően debreceni, Debrecen környéki munkavállalókkal szeretné ellátni az üzemet.

A gyártás amúgy szinte teljesen automatikus lesz 

– írja a lap a CATL által az eseményen elmondottakra alapozva.

Szilágyi Balázs a cég képviseletében a gyár legtöbbet kritizált elemére, annak tetemes vízigényére is reagált. Közlése szerint az 1. fázisban a gyárnak napi 3378 köbméter vízigénye lesz. A víz nem az alkatrészekbe épül be, részben hűtésre, részben – biztonsági okokból – tűzivíz tárolására, részben a száraz és tiszta tér (2 százalék alatti páratartalom) kialakításához kell, de emellett a mosdók és a konyha igényeire is számolni kell valamekkora fogyasztást. Ha mind a három fázis elkészül, már nagyjából 10 ezer köbméter lesz a napi vízigény, és a jelentkező egyenetlenségek miatt a biztonságos ellátáshoz egy napi 18 ezer köbméter áteresztésű kapacitású csővezetéket kell kiépíteni. A felhasznált víz 70 százalékban lehet szürkevíz (azaz tisztított szennyvíz), 30 százalékban pedig ivóvíz.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk: gyorsan törölték azt a hatástanulmányt a kormányhivatal oldaláról, amely mintegy 60 ezer köbméteres napi felhasználást állapít meg a CATL épülő debreceni akkumulátorgyáránál. Arról is beszámoltunk, hogy a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójának egy hónappal azután kellett távoznia, hogy kritikus szakvéleményt adott a beruházásról. 

(Tüntetés Európa legnagyobb akkumulátorgyár-beruházása ellen Debrecenben 2023. február 4-én. Fotó: KISBENEDEK Attila / AFP)