Csontos Csaba: A költözésünk vészjelzés

– Menekülnek?

– Egyáltalán nem. Sőt, mindaz, ami a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) révén létrejött, mindenképpen büszkeségre ad okot számunkra. Fontos, hogy eddig mit tettünk Magyarországért, s hogy az alapítónk célja mindig is Magyarország segítése volt. És ugyanilyen fontos: továbbra is fenntartjuk a támogatási programokat Magyarországon. A döntés, amit meghozott az OSF vezetősége egy logisztikai lépés, s reakció az itt kialakult helyzetre. Azért tesszük ezt, hogy a működésünk és a munkatársaink ne maradjanak veszélyeztetett helyzetben.

– De ha nincs mit titkolnia az OSF-nek és nem követ el semmit, akkor mitől lennének veszélyben?

– Hogy nincs mit titkolnunk, az egyértelmű, hiszen teljesen transzparens a működésünk: hazai és globális honlapjainkon minden adat, pénzzel és tevékenységgel kapcsolatos valamennyi beszámolónk és az általunk támogatott civil szervezetek, projektek beszámolói is elérhetőek. A magyarországi támogatásokra külön kiadványaink is vannak, jelentéseink a minket ellenőrző bíróságokon le vannak adva. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal mintegy fél éven keresztül vizsgálódott budapesti irodánkban, titkolnivalót, szabálytalanságot nem tárt fel. Az általunk támogatott civil szervezetek közhasznúsági jelentéseikben szintén nyilvánosan elszámolnak, s ezeket a megfelelő állami hatóságok rendre ellenőrzik. A támogatásaink sosem voltak titkosak, a programjainkat kifejezetten hirdettük, hirdetjük, lehet ezekről tudni mindent. Ahogyan arról is, hogy milyen más országokban, milyen támogatásokat nyújtunk és kiknek adjuk. Tehát transzparencia problémát, ha valahol, akkor nálunk nem lehet felfedezni. Ilyen elvárás alól sosem bújtunk ki, most sem, ezentúl sem fogunk. Ráadásul ez a vád, a menekülés és az elbújás már csak azért sem állhat meg velünk szemben, mert Németországban és általában a nyugat-európai kultúrában nagyobb a közélet akár politikai, akár civil szereplőinek a transzparenciája, mint itthon. Tehát éppen egy olyan helyet választottunk, ahol magasabbak az átláthatósági elvárások, mint Magyarországon, s ezeknek mi megfelelünk. Ahogyan az amerikai törvényeknek is, amelyek szintén szigorúan szabályozzák az adományozás minden egyes lépését: tevékenységünk tehát eddig is komoly ellenőrzés alatt volt, ezután is így lesz.

Fotó: Merész Márton

– Még egyszer: miért lennének így veszélyben a munkatársak?

– Költözésünk egyik fő oka éppen a munkatársainkra nehezedő lélektani és politikai nyomás, amely egyre nehezebbé tette a magánéletüket és a mindennapjaikat. Ellenséget kreáltak az alapítványunkból és annak munkatársiból is, a magyar állampolgárságúak például akár hazaárulónak is bélyegeztettek…

– Volt ilyen konkrét eset?

– Verbális atrocitásokról be tudok számolni, magánszférájukban. Több kollégánkat ért támadás a közösségi médiában is. Nem csak engem, a nyilvánosságban szereplő munkatársat, hanem olyan kollégákat is, akik a közösségi oldalukon szerepeltették munkahelyüket. Ez megosztotta a kollégákat, hiszen voltak, akik úgy érveltek, hogy beleállnak, bátran vállalják, s akár vitába is szállnak. De volt olyan is, akit megrettentett, s akár családi konfliktusokhoz is vezetett ez a fajta nyomás. A magyar társadalom korábban is, de ma még inkább kettéosztott, két külön médiavilágban, narratívában élünk, és a lakosság egyik fele lényegében ellenségként tekint az OSF valamennyi munkatársára. Ez súlyos lelki teher.

– Azt állítja, hogy Soros György lelki okokból döntött a költöztetés mellett?

– Ez az egyik része a döntésnek. A másik, ami szervezeti és működési szempontokból legalább ennyire fontos volt, hogy az OSF bármely tevékenységének folytatása is veszélybe került a Stop Soros törvénycsomaggal. Már az eredeti formájában is az szerepelt, nemhogy a szigorított verzióban, hogy feltételeket szabnak azoknak a donorszervezeteknek is, amelyek a menekültkérdésben tevékenykedő civileket – akik a teljesen legális menedékkérőknek, teljesen legálisan nyújtanak nyelvi vagy jogi, vagy egyéb humanitárius támogatást – adományokkal segítik.

– A törvénycsomag a migránsszervező szervezetekről szól, aki tehát nem szervezi a migrációt, annak nem kell félnie.

– Az általunk támogatott civil szervezetek egyike sem szervez migrációt. Alkotmányjogászok és jogászok elemzése alapján azonban ez a törvénycsomag több ponton sérti az alaptörvény követelményeit, a legsúlyosabban épp a belügyminiszternek adott egyedi és kizárólagos döntési jogkörrel, amely alapján ő egyszemélyben dönthet majd arról, mely szervezetek jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot Magyarország számára, s mely szervezetek kaphatnak további működési engedélyt. Ez a döntés pedig nem lesz megtámadható a bíróság előtt, így a jogorvoslathoz való jogot, egy alapvető alkotmányossági feltételt sért.

– Tehát nem bíznak Pintér Sándor jóhiszeműségében?

– Nem rólunk van szó, hiszen továbbra is adományozni fogunk magyarországi projektekre, így természetesen – ahogyan eddig – továbbra is be fogjuk tartani a hatályos törvényeket, a Stop Sorost is hatályba lépése után. A döntésünk az irodánk működésére vonatkozik, hiszen ez a központ nemcsak a magyar támogatások felett őrködik, hanem számos más országban futó projektünk is innen szerveződik. A működésünk folyamatossága ezek miatt fontos. Olyan környezetbe tesszük át a globális, avagy regionális működésünk koordinációját, ahol nem merülhet fel az adományozás átmeneti, vagy hosszabb távú korlátozása.

– Konkrétan mit tudna tenni Pintér Sándor, ha az OSF minden törvényt betart.

– Egy miniszteri döntés, bármily motivációval, bármilyen vitatható módon is szülessen, akár az iroda működésének felfüggesztésével, avagy korlátozásával is járhatna. Mivel az a jogszabálytervezet alapján nem egyértelmű, hogy ez csupán a hazai, vagy a nemzetközi adományozás korlátozását jelenthetné-e, túl nagy kockázat lenne a futó projektek, a munkatársak számára az, ha ilyen bizonytalanságban hagynánk az általunk támogatott magyar, vagy külföldi civil szervezeteket. Felelős döntés született.

– Nem arról van szó, hogy a sarcot, ami a Stop Sorosból következik, Soros György nem akarja megfizetni?

– Az OSF minden közterhet megfizetett és meg fog fizetni a jövőben is. Elvonatkoztatva attól, hogy jogszerű-e egy nonprofit szervezet és a civil szintén nonprofit szervezet közötti adomány megadóztatása, a magyar törvényeknek, így az adózási kötelezettségnek meg fogunk felelni, ahogyan eddig.

– Továbbra sem értem, hogy ha ennyire jogkövetők, mitől kell tartaniuk.

– Látni kell, hogy évek óta folyik a démonizálásunk. Nemcsak az OSF és Soros György befeketítésének és gyalázásának folyamata, hanem a teljes magyar civil szektor vegzatúrája. Nálunk a vészcsengő már akkor szólt, amikor a Norvég Alap és az Ökotárs Alapítvány a kormányoldal és az állami szervek célkeresztjébe került.

– Pedig akkoriban Soros György a támogatásai – akár az iszapkatasztrófa utáni pénzadománya – okán mintha még kifejezetten partneri viszonyban lett volna a hatalom képviselőivel.

– Persze, egyáltalán nem volt ellenség. Az egész az ellenőrzésről szól, s a független és autonóm civil szektor fölötti totális kontroll kialakításáról. A magyar kormány módszeresen foglalta el az állami intézményeket, amelyek a kontrollját kellett volna végezzék, hiszen ezek a klasszikus fékek és ellensúlyok rendszerében a demokratikus struktúra részei. Ennek formális intézményeit már a 2010 utáni első ciklusban elfoglalták. Az informális szereplőket – a médiát, a civil szektort és a független oktatási-tudományos intézményeket – a 2014 utáni ciklusban kezdte el teljes kontroll alá vonni, s elfoglalni a kormány – hol jelentős állami pénzek, valamint a jogalkotás és a végrehajtás totális hadrendbe állításával. Azok a szereplők, akik nem adták fel önként függetlenségüket, sőt a törvény erejével sem lehetett őket megfogni, s még a hangjukat is felemelték, ellenségekké lettek. Akikkel szemben, akár titkosszolgálati eszközöket is bevetve, a nyilvánosság felé épp az ő nemzetbiztonsági kockázatukat sugallva lejárató hadjárat folyik évek óta. Aminek a célja szakértők szerint a félelem elültetése.

– Az érintettekben vagy a társadalomban?

– Is-is, de rövidtávon az előbbi. Amikor összehangolt nemzetközi, titkosszolgálati eszközkészletű akciókkal próbálnak belekeverni bűncselekmények gyanújába vélt vagy valós hozzánk tartozó személyeket, szervezeteket, vagy amikor az én gyermekem egészségi állapotáról az egyik kormánypárti televízió engedély nélkül rögzített hangfelvételt ad ki, esetleg amikor a kollégánk házában magukat titkosrendőrnek kiadó személyek kérdezik végig a szomszédokat a személyéről – ezek mind-mind arról szólnak, hogy elültessék a fejekben a félelmet. Vagy csak a gondolatot: vajon meddig tudjuk a családunk, a privát szféránk biztonságát garantálni itt amiatt, mert a munkahelyünk most épp közellenségnek van kikiáltva?

– De miért pont Soros György és az OSF a közellenség?

– Az mindegy. Mi elmegyünk, keresnek másikat. A magyar társadalomnak a fontosabb kérdés, hogy ki lesz a következő?

– Engem nagyon is érdekel, hogyan került ebbe a helyzetbe Soros György.

– Hogy Orbán Viktor miért éppen Soros Györgyöt választotta ki, azt csak találgatni tudom. Orbán Viktor úgy politizál, hogy neki mindig kell ellenség. Ő egy harcos. Ő valószínűleg nem tud döntetlenre játszani, mindig győznie kell. És ahhoz, hogy a folyamatos harc fenntartható legyen, káoszt kell kreálni. A kormányfőnek a kezére játszott a menekültválság, amiben Magyarországon a kormányoldal maga kreált káoszt: beengedte és a Keleti pályaudvarhoz terelte az ellenőrizetlen tömeget. Azok, akik ebben a káoszban állami feladatot magukra vállalva humanitárius szempontokat érvényesítettek, mind ellenséggé váltak. Hogy mikéntkerült ebbe a képbe Soros György? Több teória is van erre. Mert bizonyára nem egy véleménycikke miatt. Persze súlyos erkölcsi kérdéseket vet fel az ellenséggé válása, hiszen Orbán maga sokat, így a politikai karrierjét megalapozó tanulmányait is, de a Fideszt elősegítő ifjúsági szervezete jelentős anyagi elindulását – pártot sosem támogatott vagy támogat –, szintén Sorosnak köszönheti.

– Ebből persze Orbán azt is tudhatja, hogy mire képes Soros, ha itt Magyarországon bárkit, bármely akár civil szereplőt támogat.

– Éppen itt jön az erkölcsi kérdés, hiszen valójában mit tett Soros György? Még 2008-ban létrehozott 20 kelet-európai országra egy 100 millió dolláros vészhelyzeti alapot. Ennek az volt a célja, hogy a gazdasági válság negatív hatásait a legszegényebb közösségekben lehessen orvosolni. Ennek az alapnak a szétosztását a budapesti nemzetközi irodából koordináltuk. Ebből Magyarországra 8,6 millió dollárt költöttünk, ami több mint száz kistérséghez és helyi közösséghez jutott el. A program 2011-ig tartott.   Aztán az iszapkatasztrófa után, amikor egymillió dollárt adományozott a kormánynak a károk enyhítésére. Egy kollégánk részt vett a pénz elosztásában és a monitorozásban. Ezután Soros György itt volt Budapesten és még tárgyalt is Orbánnal. Ezen a megbeszélésen értékelték a korábban már elkezdett közös munkát, amelynek eredménye az európai roma stratégia kidolgozása volt. Az OSF és az általunk támogatott szervezetek szakértői együttműködtek a kormányzatban akkor a roma felzárkóztatásért felelős Balogh Zoltánnal és munkatársaival. Ez a stratégia pedig a magyar uniós elnökség sikere lett. Ez egy kiváló példa arra, hogy a civil szervezetek szakértői miként tudnak segíteni egy kormányzatnak szakpolitikai stratégiák megalkotásában. Ám ezen együttműködések miatt azt gondolom, ha Orbánnak bármi gondja is lenne azzal, hogy Soros György ír néhány cikket, vagy nyilatkozik a migráció ügyében, vagy akár bármi másban problémát lát, akkor bármikor beszélhettek volna. Megvolt a lehetősége erre.

– Ezzel arra céloz, hogy nem lehet személyes alapja a konfliktusnak?

– Ez egy mérnöki pontosságú, politikai stratégiai lépés volt Orbán részéről.

– De azon kívül, hogy Soros publikált néhány írást, amiben eltérő véleményének adott hangot, mint azt Orbán és kormánya hirdet, nem lehetett más ok az indulatra?

– Orbán tudna erről bővebb tájékoztatást adni, nyilván nem fog. Soros György semmilyen politikai befolyásra nem törekedett és törekszik Magyarországon. Sem menekült, sem más ügyben. Éppen ezért egyetlen okot látok ebben: politikai kommunikációs termékké tették a sorosozást.

Fotó: Merész Márton

– Soros ezen a szinten már ellenség volt Izraelben, Oroszországban, sőt még az Egyesült Államokban is, így Orbánék egy világpolitikai folyamathoz alkalmazkodhattak…

– Ez is igaz, hiszen Sorost valóban többször tették nemzetközi összeesküvések hátterébe. Az arab tavasztól kezdve, Ukrajnáig, délszláv ügyeken át, Macedóniáig valóban volt egy ilyen nemzetközi álhírgyártási vonal, nem Orbán Viktor fedezte őt fel magának. Mindezek az orosz kormány és annak titkosszolgálati eszközöket felhasználó, áltudományos szervezeteinek és álhírgyártó platformjainak voltak betudhatóak, oda voltak visszavezethetőek.

– Soros György próbált valaha, bármely kormányt megbuktatni?

– Ezt nem tekintem komoly kérdésnek.

– Pedig az.

– Sem Soros György, sem bármely más, akár nagy vagyonú üzletember nem is tudna, még ha akarna sem komoly politikai befolyással bírni országok belpolitikai életére, így kormányt sem lenne képes buktatni. Nincs ilyen jelentősége egy pártpolitikán kívüli személynek.

– Persze a hatalmas vagyon, amelyből akár a filantróp tevékenység kezdhető, már önmagában politikai súlyt, így figyelmet is jelenthet. De mégis, mi teszi Soros Györgyöt ilyen összeesküvés-elméletek főszereplőjévé, ha valójában nem „kavar”?

– Egyrészt van egy erős társadalomvíziója, a nyílt társadalomé, amely a jelenlegi illiberális-autoriter ingamozgásban, és ez nemcsak Magyarországon, hanem világszerte tapasztalható, szemben áll számos politikai hatalmi képviselő álláspontjával. És látni kell, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok valóban határozottan kiáll az értékei mellett a sérülékeny, kiszolgáltatott, gyakran elnyomott csoportok segítésével, s az érdekükben való felszólalásokkal. És ilyen határozott álláspontja van Soros Györgynek a menekültkrízissel kapcsolatban is, amit persze alaposan félremagyaráztak a magyar közéletben. Ezek az ütközőpontok, amik alkalmassá teszik az ellenség-kreálóknak.

– A magyarországi Soros-ellenes kampányban nem kellett volna előbb, s jobban kommunikálniuk?

– Mi és ő sem akart politikai szereplővé válni. Ráadásul Soros György nem az a típusú filantróp, aki kartoncsekkel odaáll a támogatottjai mellé egy fénykép erejéig. Ő a háttérben maradt mindig is, ritkán adott interjúkat, viszont írt könyveket és véleménycikkeket. Azt gondolta, hogy ezek magukért beszélnek. De ez egy támadási felület is, mert leírt szavai szabadon értelmeződnek, nem magyarázza meg őket minden nap. És nem is akarta ebben az esetben sem. Soros György nem kívánt belépni magyar belpolitikai vitákba, kizárólag a saját szervezeteit, az OSF-et és a Közép-európai Egyetemet féltő nyilatkozatokat tett akkor, amikor világossá vált: veszélybe került ezek működése Budapesten.

– Azért a védekezésnél súlyosabb kormánykritikákat fogalmazott meg az utóbbi időben.

– Őt személyesen ismerő kollégám szerint ennek nemcsak a nemtelen támadások, hanem az is oka, hogy egyre nagyobb aggodalommal szemléli, mi lesz a hazájával, illetve a magyar társadalommal. Valóban aggasztja, hogy miután ő a kommunisták előretörése elől elment Magyarországról, s a ’80-as években – barátai unszolására – visszatért és segített, mert a lehetőség időszaka beköszöntött, s ezt a szabadabb, demokratikusabb társadalmi nyitást adományokkal akarta előbbre vinni, most mégis visszafordulást tapasztal. Olyan, mintha a magyar társadalom újra elkezdene hozzászokni a szabadsága szűkítéséhez, s ennek egy lépcsőfoka a minket ért támadás.

– Ez is politikai állásfoglalás. Ahogyan az OSF iroda bezárása és a CEU esetleges kivonulása is.

– Ha nem is ez az alapvető ok és szándék, de a szervezeteink elköltöztetése valamilyen módon valóban üzenet. Voltak is hazai és nemzetközi reakciók, akár az Európai Unióból, akár az Egyesült Államokból. A kötözésünk vészjelzés.

– Diplomáciai értelemben?

– Mindenek előtt a magyar társadalomnak. Mert megtartjuk a magyar társadalom támogatását célzó programjainkat, mindenképpen segíteni akarjuk a magyar embereket, de most éppen ezzel a lépéssel tudjuk biztosítani a támogatások biztonságát.

– Azért is kérdés ez, mert az új amerikai nagykövet, David B. Cornstein – noha Soros György és a Trump-adminisztráció viszonya nem épp harmonikus – szenátusi meghallgatásán külön szólt például a civil szektorról, vagy a CEU-ról.

– A nyugati szövetségi rendszerben Magyarország jövője akkor képzelhető el, ha világos értékválasztással kimutatja elkötelezettségét emellett az Orbán-kormány. Magyarország nyugati orientációja évtizedeken át nem volt kérdéses, az elmúlt néhány évben azonban jelentős diplomáciai lépéseket tett a magyar kormány olyan hatalmak felé, amelyek mondjuk a NATO irányában akár fenyegetést is jelenthetnek. És az államberendezkedés kérdése is kulcs e szövetségi rendszerben, hiszen ez egyfajta stabilitást garantál a partnerek számára. Legálisan működő, korábban a kormányokkal együttműködő, sok esetben állami részfeladatokat ellátó, autonóm civil szervezetek korlátozása vagy vegzálása semmiképpen sem jó üzenet erről a stabilitásról. A mi irodabezárásunk pedig így – akár akartuk, akár nem –, mindenképpen egy vészjelzés az amerikai kormány felé is arról, hogy a szabadságot és a társadalmat éri ütés Magyarországon, most éppen a civil szervezetek, vagy az állam által nem támogatott, autonóm közösségek vegzálásával. És ez épp a transzatlanti szövetség értékvállalásaival ellentétes, antidemokratikus folyamatokba illik. Ezt a magyar társadalomnak, ahogyan a nemzetközi közönségnek egyaránt érdemes látnia. Orbán Viktor azt mondta 2002-ben, hogy a haza nem lehet ellenzékben. A mostani folyamatokat megélve és látva én viszont azt mondom, hogy a mi költözésünk annak az üzenete: a szabadság és a demokrácia nem maradhat kisebbségben egy magát szabadnak és demokratikusnak mondó országban.