Csökkentett üzemmódban – Ahány egyetem, annyi eljárásrend
Minden diáknak – és különösen a külföldi tanulmányokra készülőknek – kötelező feladat a célintézmény honlapján elérhető COVID-tájékoztatás tüzetes tanulmányozása, hiszen akár egy egész tanév elúszhat azon, ha valami fontos elkerüli a figyelmüket. Először is jó lenne, ha a diák az egyetemnek otthont adó országba érkezve nem lenne kénytelen rögtön két hét karanténnal kezdeni a tanévet, pláne úgy, ha még nincs is lekötött szállása. Ez tehát nem is az egyetem, hanem a hivatalos állami szervek által adott információk áttekintését feltételezi.
És aztán jön a többi kérdés. Mikor kezdődik a tanév? Mihez elengedhetetlen, mihez megengedett, illetve mihez nem lehetséges a személyes jelenlét? Mire lehet online regisztrálni? Be kell-e járni az előadásokra, vagy éppen ellenkezőleg, videókonferencia keretében szervezik meg őket? Tartanak-e kis létszámú foglalkozásokat személyes jelenléttel? Hogyan konzultálhatok a témavezetőmmel? Hogyan szervezik meg a laborkísérleteket? Lehetséges-e a könyvtárlátogatás? Mihez van, mihez nincs digitális hozzáférés? Mi lesz a tudásról való számot adás rendje a szóbeli, illetve az írásbeli vizsgákat illetően? Az esetleges kezdeti fennakadások miatti mulasztásokból mennyi tolerálható?
Nagyon sok egyetem most formálódó gyakorlata általánosságban úgy jellemezhető, hogy amit csak lehet, online üzemmódra állítanak át, de természesen vannak olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen az oktatási épületbe való bejárás, és ebben az esetben ajánlatos jó előre regisztrálni, mert az adott helyiségben egyszerre jelen lévők engedélyezett létszáma korlátozva van. Ilyesmik olvashatók például a Liege-i Egyetem honlapján, de számos más tájékoztató oldalon is.
Ez azonban korántsem mondható teljesen általános eljárásrendnek. Az Egyesült Királyságban például 137 egyetem működik, közülük 92 válaszolt a központi kérdőívre, és ezek közül 89 írta azt, hogy szervez majd „valamilyen mértékű” személyes oktatást is az online oktatási forma mellett. Az, hogy az előadások esetében nagyrészt az online forma lép a személyes megjelenés helyébe, a tandíj-kötelezettségen és a tandíj összegén nem változtat. Az Egyesült Királyságban alapesetben több ezer font az éves egyetemi tandíj, de Skóciában a skót és az EU-országbeli diákok nem fizetnek tandíjat.
Az Egyesült Államok mintegy ezer felsőoktatási intézménye közül csak 45 tervezi azt, hogy teljesen személyes jelenléten alapuló oktatási formát alkalmaz ősztől – mintha semmi nem történt volna. Igaz, kifejezetten magas, 446 azon egyetemek száma, amelyek úgy nyilatkoztak, hogy „főként személyes” jellegű oktatást terveznek, a többi különböző arányban vegyíteni kívánja ezt az online oktatással. A teljesen online megoldást választók száma száz alatt van.
Egy nemzetközi felmérés szerint globális szinten a külföldi egyetemi tanulmányokat folytatni kívánó diákok korábbi számának nagyjából a kétharmada tart ki – a világjárvány ellenére is – ezen szándéka mellett. Az egyetlen szignifikáns eltérés abban mutatkozik, hogy a posztgraduális képzésre jelentkező kelet-ázsiaiak javarészt csak januártól vállalkoznának „szemtől szembeni” oktatásra, idén ősztől inkább csak online kurzusokon kívánnak részt venni.
Az Economist ugyanakkor igen terjedelmes, átfogó cikkben tárgyalta a minap, hogy sok nagy egyetem – a várható tandíjbevételi csökkenés miatt – egyelőre letesz a korábban kidolgozott fejlesztési tervek megvalósításáról. Ez elsősorban az angolszász világra – az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Ausztráliára és Kanadára – vonatkozik, ahol hagyományosan sok a külföldi fizető diák. E négy országban 2000-ben még összesen 2 millió külföldi egyetemista tanult, a legutóbbi tanévben viszont már 5 millió. A kanadai McGill Egyetemen egy tanév egy kanadainak 2623 kanadai dollárba kerül, egy külföldinek viszont 45 656 kanadai dollárt kell fizetnie. Ekkora bevételből már „van mit veszítenie” az egyetemnek. Több nagy oktatási intézmény most kénytelen csökkenteni a kapacitását, így például a nagy-britanniai Readingben a főállású alkalmazottak 15 százalékától válnak meg.
A járvány folyamatos egészségügyi óvintézkedésekre is készteti a felsőoktatási intézményeket. Az amerikai Illinoisi Egyetemen, amely Urbana-Champaign településen található, már augusztus 16-án megkezdődött a diákok beköltözése a kollégiumokba, ahol először is COVID-teszten kellett átesniük, és a tervek szerint a vizsgálatot – az intézkedés visszavonásáig – hetente kétszer megismétlik. A texasi A&M Egyetem futballstadionjában maximum csak félig lehet majd megtölteni a meccseken a lelátót, és mindenkinek maszkban kell szurkolnia. / K. J.
