Csok, igényekre szabott – Novák Katalin változásokról és garanciákról

– Folyamatosan változnak a csok feltételei, a tavaly nyári bevezetés óta decemberben, majd idén szep­­tem­­berben is módosították. Nem gondolták eléggé át vagy nem elégedettek a program alakulásával?

– A folyamatos változást túlzásnak érzem, de valóban, több lépcsőben is voltak könnyítések a bevezetés óta. Ahogy ígértük, figyeljük a visszajelzéseket, foglalkozunk a hozzánk eljutó nehézségekkel, s amikor kiderül, hogy bizonyos családokat kizárnak a feltételek, akkor megnézzük, mit lehet tenni. A korábbi szocpol helyett tavaly júliusban vezettük be a csokot, egyszerűsítettünk, jogosultsági kört bővítettünk, támogatást növeltünk. Az első fél év tapasztalatai azt mutatták, még mindig túl bonyolult a rendszer, és azt is láttuk, hogy van anyagi mozgásterünk, emiatt ja­­nuár elsejével jelentősen megemeltük a támogatási összegeket, bevezettük az ötszázalékos kedvezményes áfakulcsot, illetve az áfa-visszatérítési lehetőséget ötmillió forintig, plusz az állami támogatáshoz kedvezményes kamatozású hitellehetőséget is kapcsoltunk. Szeptemberben megint könnyítettünk, mert úgy láttuk, jogosak az igénylők és a bankszövetség észrevételei. Ráadásul korábban bonyolultak voltak a jogszabályok is, tele kereszthivatkozásokkal. Most két rendelet van, az egyik a használt, a másik az új ingatlanokra vonatkozik, a nyelvezetük egyszerű, és minden bennük van, amit tudni kell.

Fotó: Bazánth Ivola

– A szeptemberi változások lényege, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő lakások, a még csak a tervezőasztalon lévő, illetve a már építés alatt álló ingatlanok is bekerültek abba a körbe, amelyre csok igényelhető. Ezek voltak a legégetőbb nehézségek?

– Igen. Azt szerettük volna, hogy még többen tudjanak új ingatlant vásárolni, ezért igyekeztünk a gyakorlatban felmerülő igényekhez igazodni. Emellett megnyitottuk a lehetőséget a szolgálati lakásban élők számára, valamint mindkét irányba kitoltuk a gyerekek életkorát: a csok igénylésekor a magzat a korábbi hatodik hónap vége helyett már a harmadik hónap végétől meglévő gyermeknek számít, a felső korhatárt pedig 25 évre emeltük a dolgozó gyerekek esetén is.

– Az előfinanszírozási nehézségekkel miért nem foglalkoztak– Sokaknak nincs pénzük finanszírozni az építkezést addig, amíg meg nem kapják a támogatást. Éppen azokat érinti ez a probléma, akik tényleg lakhatási céllal vágtak bele az igénylésbe.

– Voltak az építkezéssel, finanszírozással kapcsolatos észrevételek az ügyfelektől és a bankszövetségtől is, ezért szeptemberben e szempontból is próbáltunk egyszerűsíteni és gyorsítani, elsősorban technikai változtatásokkal. Emiatt lehet még csak a tervezőasztalon lévő ingatlanokra is igényelni a támogatást, illetve a folyamatban lévő építkezéseknél elszámolhatóvá tettük a csok igénylése előtt már elvégzett munkálatokról kiállított számlákat is. Nem könnyű olyan támogatási rendszert kialakítani, amely egyszerre ad minél nagyobb támogatást és mozgásteret a családoknak, és biztosítékot arra, hogy a legjobb helyre kerülnek a központi költségvetési források. Kellenek garanciák a szabályozásba.

– Sokan panaszkodnak arra is, hogy ki vannak szolgáltatva a bankoknak, nem ritka, hogy az ügyintézők inkább saját hiteleiket ajánlják a csok helyett, mondván, annak igénylése túl bonyolult és hosszadalmas folyamat.

– Erről én is hallottam. Bízom a piac öntisztító erejében, ha sokan tapasztalják, hogy van egy olyan bank, ahol készségesen tájékoztatják, majd megkapják a kért kedvezményes támogatást és hitelt, annak híre megy. Rövid távú piaci logikának tartom, ha valaki azért kínál szabad felhasználású hitelt vagy személyi kölcsönt, mert adott pillanatban azon nagyobb haszna van. De ez nem a kormányzati befolyásolás területe. Mi beépítettük a garanciákat, ettől kezdve a piac szabályozó erejében tudunk bízni.

– Új lakásokból idén 150 százalékkal is több épülhet, ugyanakkor a statisztikák szerint a csokot inkább használt lakás vásárlásához, bővítéséhez kérik, jellemzően az egy-két gyerekes családok. A kifizetett állami támogatások összege sem magas, átlagosan kétmillió forint körüli. Hogyan váltotta be eddig a csok eredeti célját, amely egyrészt de­­mog­­rá­­fiai, másrészt gazdasági?

– A szocpol idején évente 600 család tudott állami támogatáshoz jutni. A csok tavaly nyári indulása óta, 15 hónap alatt viszont már 30 ezren kapták meg a csokot, ami minőségi és mennyiségi ugrás az otthonteremtés támogatásában. A többség valóban használt lakásokat vásárol, de úgy tűnik, az arányok kezdenek eltolódni az újak irányába. A tavalyi második félévhez képest az idei első háromnegyed évben az új lakásra támogatást igénylők száma több mint négyszeresére, az arányuk 9 százalékról 30 százalékra nőtt. Eddig 137 milliárd forint támogatást tudtunk odaadni a családoknak, amiben benne van a 67 milliárd forint csok, az 54 milliárd forint kamattámogatott hitel és a 16 milliárd forintnyi áfa-visszatérítés. A 10 millió forintos csok-támogatásnál az igénylők több mint 80 százaléka előre is vállalt gyermeket. Ez azt jelenti, hogy csupán alig 20 százalékuk eleve nagycsaládos, a többiek vállalták, hogy azok lesznek. A szeptemberi változások az új otthonok irányába tolják a folyamatokat, illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy a meglévő új építésű ingatlanok tavaly, a csok első nagy hullámában elfogytak. Az építőipar, azaz a kínálati oldal éppen zárkózik fel a megnövekedett igényekhez. Összességében biztatóak a folyamatok. Ami az átlagos támogatási összeget illeti: annak a családnak, amelyik korábban soha egy fillért sem kapott, 2-3 millió forint is óriási segítség lehet.

– Jövőre több mint 211 milliárd forintot szán a kormány az otthonteremtés támogatására. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állami forrásokat szinte teljes egészében ide tereli. Nem kellene jobban szétteríteni a lakáscélú állami forrásokat? Már azzal is sokan jobb körülmények közé kerülnének, ha több szociális vagy piaci alapú bérház lenne, megfizethető rezsivel.

– Nem veszünk el pénzt sehonnan, hiszen több mint 250 milliárd forint családi adókedvezményt adunk oda, több mint 300 milliárd forint a családi pótlék. Nem akarom megkerülni a kérdést, valóban nagy előirányzat lett az otthonteremtés, biztosan lehetne másképp csoportosítani a pénzt ezen belül. Mi azonban kifejezetten a saját ingatlanhoz jutást akarjuk segíteni, mert erre van igény. Attól érzik biztonságban magukat a magyar emberek, ha van saját tulajdonú otthonuk.

Fotó: Bazánth Ivola

– Ezért is döntenek úgy sokan, hogy saját otthon reményében nagyobb városból faluba, kisvárosba költöznek. Ezzel viszont vállalják, hogy sokat utaznak a munkahelyre, hogy esetleg rosszabb az iskolai, óvodai ellátás. Nem megy mindez a család rovására hosszabb távon?

– Ha a csoknak van olyan hatása, hogy erősíti a vidéket, akkor azt pozitívnak tartom. Másrészt tényleg igaz, hogy sok magyar család számára hosszú távú cél a saját tulajdonú otthon, s ebben segíteni tudunk. Érzem a kérdésben a jogos felvetést, ezért hozzáteszem, ahhoz, hogy működjön is az új élet, országosan kellenek hozzáférhető szolgáltatások: színvonalas szociális és egészségügyi ellátórendszer, bölcsődék, amelyek lehetővé teszik a munkavállalást, pedagógusok, akikre rá tudják bízni a szülők a gyerekeiket. Minden területen évek óta azért teszünk, hogy a több évtizedes hátrányokat ledolgozzuk.

– Sok, családalapítás előtt álló fiatalnak rémisztő a hosszú távú elköteleződés, egyáltalán nem biztos, hogy tíz év múlva is ugyanazon a településen és ugyanabban a házban akarnak lakni. Ezért, bár ők komoly célcsoport, mégsem alternatíva számukra a csok. Rájuk gondoltak?

– Nagyon fontos a kérdés, valóban gondolkoznunk kell azon, hogy ezeknek a fiatal családoknak milyen ideig­­lenes vagy áthidaló megoldásokat tudunk ajánlani, amíg nem erősödnek meg anyagilag annyira, hogy saját otthont tudjanak vásárolni állami támogatással.

– Azt is megvizsgálták már, hogy az anyagi nehézségek mellett milyen más okok miatt nem születnek meg akart és várt gyerekek– A csokon kívül milyen más eszköz van, amivel demográfiai növekedés érhető el?

– Vannak kutatásaink a témában, ezekből az látszik, hogy a gyermekvállalás legfőbb akadálya a stabil párkapcsolat hiánya. Ezen közvetlen kormányzati eszközökkel nem tudunk segíteni, közvetve hosszú távon kiszámítható, stabil családpolitikát kell kínálnunk, hogy növekedjen az emberek biztonságérzete, ami könnyebbé teszi az elköteleződést. A másik fő akadály anyagi, illetve a lakáshelyzettel összefüggő. Erre reagáltunk a csokkal. A harmadik nagy problémakör a munka-család egyensúly, s kevésbé markáns ugyan, de akadály a családbarát szemléletmód hiánya is.

– Sok anya azért nem vállal még egy gyereket, mert egyszerűen nem bír el több feladatot a munka, a háztartás, a gyerekek és amellett, hogy közben feleség is. Az apák jellem­­zően alig folynak bele a háztartásba és a gyereknevelésbe. Alapvető szemléletváltásra lenne szükség. Lát esélyt a változásra, tudnak tenni valamit?

– Bőven van mozgástér. Az édesapák számára lehetővé tettük, hogy minden családtámogatási formához hozzáférjenek a baba hat hónapos kora után. Amellett hogy megkapják az ötnapos apasági szülési szabadságot, elmehetnek gyedre, igénybe vehetik a gyed extrát, otthon maradhatnak gyesen. A kétszülős családoknak duplájára nőtt a gyermekápolási táppénz, akár mind a két szülő otthon maradhat a beteg gyerekkel, a gyermekek után járó pótszabadságot is megdupláztuk, mindkét szülő igénybe veheti. Kényszeríteni azonban nem tudjuk az apákat. A szemléletmód is nagyon fontos, emiatt indítottuk az apakampányt, minden évben részt veszek a Három Királyfi, Három Királylány alapítvány által szervezett Apa is csak egy van konferencián. Ez arról szól, hogy ne legyen ciki olyan apának lenni, aki pelenkáz, mos, gyerekért megy, kiveszi a szerepét a láthatatlan munkából is. Amivel még segíteni tudunk az anyáknak, az az atipikus, rugalmas munkavállalás elősegítése.

– Meg hogy el tudják helyezni valahol a babákat, amíg dolgoznak. Nagy átalakulás előtt áll a bölcsődei rendszer, ami könnyíthet a nők terhein és közvetve ösztönözheti a gyerekvállalást. Látja a garanciát arra, hogy működőképes és fenntartható lesz a rendszer, az önkormányzatok és a szolgáltatók partnerek lesznek a megfelelő színvonalú ellátás biztosításában?

– Óriási változás előtt áll a hároméves kor alatti kisgyermekek napközbeni ellátása. Az eddigieknél rugalmasabb, többlépcsős, nagyobb hozzáférést biztosító rendszert alakítunk ki. A törvényt tavaly decemberben, hosszas egyeztetés után fogadtuk el, kellő felkészülési időt is adtunk, hiszen ja­­nuár­­ban lép életbe, de a teljesítési határidő 2018. december 31. Próbáltunk alaposak lenni, én magam küldtem ki az ország összes polgármesterének tájékoztató leveleket. Jelenleg a tízezer fő feletti településeken kötelező bölcsődét működtetniük az önkormányzatoknak, a jövőben viszont már mindenütt, ahol van minimum 40, három év alatti gyermek vagy legalább öt család kéri a három év alatti gyerekek napközbeni felügyeletének biztosítását.

– A finanszírozás és a szakértelem is megoldott?

– Négyféle bölcsőde működik majd. A hagyományosak, amelyek most is léteznek, magasabb végzettségű szakemberekkel, szigorú tárgyi feltételekkel, évente csaknem 500 ezer forint/gyerek finanszírozással. Bevezetjük továbbá a mini bölcsődéket, ahol kevesebb a gyerek, kevésbé szigo­­rúak a tárgyi feltételek és a személyzet képzettségi előírásai sem annyira magasak, akár egy óvodában is helyet kaphat egy kis csoport. Itt ugyanaz a finanszírozás, mint a normál bölcsődék esetében. Aztán lesznek a családi bölcsődék: mondjuk egy anyuka, aki elvégez egy tanfolyamot, vigyáz néhány ismerős gyerekére a saját otthonában. Az önkormányzatok vagy a szolgáltatók a jelenlegi családi napközikhez képest 30 százalékkal magasabb, évente mintegy 350 ezer forint finanszírozást kapnak erre a célra. És lehetőség lesz munkahelyi bölcsődék nyitására is. Az a célunk, hogy a szülők munkát tudjanak vállalni, s közben a gyerekek biztonságban legyenek.