Cserben hagyott menekült gyerekek
A Belügyminisztérium hivatalos közlése szerint a magyar hatóságok 8804 fiatalkorú menedékkérőről tudnak, azt azonban nem tudják megmondani, hogy közülük hányan tartózkodnak még ma is az országban.
Az Emmi parlamenti államtitkára, Rétvári Bence a Magyar Hírlapnak a felnőtt kísérő nélkül érkező menekült gyerekek ellátásával kapcsolatban nemrég az unióra panaszkodott: „Megkerestük az illetékeseket, hiszen Brüsszelnek külön migrációs alapja van. Indokolt lenne, hogy hozzájáruljanak a költségekhez, hiszen csak tavaly kilencezer, kísérő nélküli, nem magyar kiskorú fordult meg Magyarországon, akiket »sajátjainkként« láttunk el. A kérés viszont hiábavaló volt, válaszként egy kétmondatos elutasító üzenetet kaptunk, amelyben jelezték, hogy egy fillért sem adnak támogatásként. (...) Összesen 3,6 milliárd forintot kértünk, és bár nem voltunk naivak, sejtettük, hogy a teljes összeget nem térítik meg, de az még minket is meglepett, hogy annak egyszázaléknyi részét sem fedezik.”
Niedermüller Péter, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának képviselője Pintér Sándor belügyminiszterhez és Balog Zoltán humánminiszterhez fordult közérdekű adatigényléssel, hogy megtudja, mi történt a tavaly Magyarországra érkezett, kilencezer, kísérő nélküli menekülttel.
A Belügyminisztérium válaszából az derült ki, hogy a magyar hatóságok 8804 fiatalkorú menedékkérőről tudnak, azt azonban nem tudják megmondani, hogy közülük hányan tartózkodnak még ma is az országban. Azt is közölték: a 8804 kiskorú menedékkérő esetében mindösszesen 51 esetben született menekültügyi döntés, 21 kedvező és 30 elutasító. Hogy az összes többi esetben mi lett a sorsuk az elutasított gyerekeknek, arról hallgat a minisztérium. Egy másik pontban viszont arról tájékoztat a tárca, hogy „a 2015. évben 1528 fő kísérő nélküli kiskorúval szemben intézkedett a rendőrség idegenrendészeti eljárásban, vagyis ennyi gyermek vonatkozásában indult eljárás tiltott határátlépés miatt”.
Az Emmi válasza szerint 4257 kísérő nélküli kiskorú kapott ellátást, tehát a többség számára a magyar hatóságok semmit nem biztosítottak a gyermekvédelmi rendszerben. Az adatok szerint nagyjából hetvenen láthatók a rendszerben tartósan (fővárosi gyermekotthonokban). Ezenfelül ott vannak azok a kiskorúak, akik gyermekotthonban laknak és védelembe vételre vagy a menekültügyi eljárás eredményére várnak. Mivel többségük rövidesen továbbmegy, számuk változó, májusban éppen 170 volt. A minisztérium válasza szerint átlagosan két és fél nap alatt kezdeményezik a menekült gyerekek gondnokának kijelölését (ők képviselik a kiskorúakat a védelembe vétel és a menekültügyi eljárás során), de az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint a tényleges kijelölés ideje gyakran meghaladja az öt hetet is. A válaszból az is kiderül, hogy a több ezer gyerekből összesen 14 esetben történt családegyesítés.
Ami a pénzforrásokat illeti: Niedermüller Péter tavalyi kérdésére Dimitrisz Avramopulosz biztos megerősítette, 2014 és 2020 között nyolcmilliárd forint uniós támogatás jár Magyarországnak menekültügyi célokra. A pénzt a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap szabályai szerint a magyar kormány által készített nemzeti program alapján lehet felhasználni. Niedermüller Péter rámutat, ebből például 1480 millió forint jutott a bicskei tábor fejlesztésére 2014–2015-ben. A nyolcmilliárdos kereten túl további 13 milliárd forint uniós forrás van a határok védelmére, a menekültek fogadására. A két alapból 1,8 milliárd forintot hívott le a kormány 2015-ben. Ezen felül 2,1 milliárd rendkívüli segítséget is kapott a menekültek nagyszámú érkezése miatt.
A képviselő hangsúlyozza: ezenfelül a magyar kormány kért 2015 szeptemberében további 3,6 millió eurót, vagyis nem 3,6 milliárd forintot, ahogy azt Rétvári mondta, hanem harmadannyi rendkívüli támogatást.
– Csakhogy amikorra megkezdték volna a programot, már gyakorlatilag nem voltak Magyarországon menekültek, így kísérő nélküli kiskorúak sem, ezért a kérést elutasították – mondta lapunknak Niedermüller Péter, hozzátéve, hogy míg Svédországban 36 ezer, Németországban 14 ezer kísérő nélküli kiskorú ellátásáról gondoskodnak, addig Magyarországon 100-300 gyerekről.
– A kísérő nélküli kiskorúakra való hivatkozás a kormány Európa-ellenes kampányának újabb mélypontja. Azokra a háború elől menekülő, útjukon sok szörnyűséget megtapasztaló gyerekekre hivatkoznak, akiknek többsége semmilyen ellátást sem kapott Magyarországon, akiket nem segítenek családjuk megtalálásában és akiknek többségétől megtagadják a menekültjogot. A kísérő nélküli menekült gyerekek védelme, letelepítése és integrálása közös európai feladatunk, amiből a magyar kormány kihúzza magát, miközben a közös forrásokért szívesen tartaná a markát – mondta Niedermüller Péter.
