Csaknem kilencven millió adóforintot osztanak szét rádiók között
Rádiós hírműsorok, tematikus és szolgáltató magazinműsorok készülhetnek csaknem 90 millió forintból, erről is döntött e heti ülésén a médiatanács – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága pénteken az MTI-vel.
Azt írták, hogy hiánypótló felmérések készültek a televíziózást segítő szolgáltatásokról.
Közölték: 28 pályázat nyert el több mint 89 millió forintot a médiatanács hírműsorok, tematikus és szolgáltató magazinműsorok készítését ösztönző 2022-es pályázatának első fordulójában.
Hírműsorokat készíthet a kecskeméti Gong Rádió, a budapesti, a pécsi, a salgótarjáni, a kiskunfélegyházi, a szegedi és a debreceni Rádió 1, a székesfehérvári Vörösmarty Rádió, a 88,9 Best FM Zalaegerszeg és a budapesti Klasszik Rádió 92.1.
A szolgáltató magazinműsorok kategóriájában sikeresen pályázott a szolnoki Aktív Rádió, a veszprémi Mária Rádió, a Sárvár Rádió, a Rádió Törökszentmiklós, az egri 100,7 Best FM, a székesfehérvári Alpha Rádió, a miskolci és a nyíregyházi Európa Rádió, a Bajai Rádió, a kalocsai KORONAfm100, a tatabányai Forrás Rádió, a békéscsabai 104,0 Rádió 1, a 98.4 Mega Rádió és a Csaba Rádió, valamint a fővárosi Karc FM és a Rádió M.
Tematikus magazint készíthet a támogatásból a székesfehérvári Táska Rádió és a fővárosi Trend FM.
A hatóság látás- és hallásérült emberek civil szervezeteinek bevonásával mérte fel, hogy a törvényben előírt, a vakok és gyengénlátók, illetve a siketek és nagyothallók médiabefogadását segítő műszaki megoldásokat – a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, valamint az audionarrációt – mennyire ismerik és tartják jónak az érintettek.
Egy ezerfős, a teljes lakosságot reprezentáló mintán pedig azt vizsgálták, hogy mennyire népszerű a külföldi filmek eredeti nyelvű vetítésének lehetősége, valamint mennyire közkedveltek a gyermekvédelmi funkciók.
A lakossági mintán alapuló kutatás résztvevőinek 88 százaléka tud a kiskorúak védelméhez kapcsolódó korhatár-besorolásról. Jóval kevesebben vannak azok, akik az audionarrációról vagy a külföldi filmek eredeti nyelvű sugárzásának szabályozásáról hallottak (39, illetve 30 százalék).
Az ezerfős kutatás válaszadóinak csaknem fele úgy élte meg, hogy az elmúlt néhány évben nőtt a feliratos műsorok száma, de csupán 32 százalékuk érzi úgy, hogy javult a minőségük. Szinkronizált filmeket a nézők 63 százaléka nézne, 37 százalékuk pedig szeretné, ha eredeti nyelven is elérhetőek lennének az alkotások.
A vizsgált gyermekvédelmi műszaki lehetőségeket csak a szülők 28 százaléka használja, bár 82 százalékuk jelezte, hogy valamilyen formában ellenőrzi, milyen műsort néz a gyermeke.
A látás- és hallásérültek körében végzett felmérésből kiderül, hogy a szolgáltatók betartják ugyan az előírásokat és elérhetővé teszik a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást vagy az audionarrációt, de az érintettek jelentős része nem tud ezekről vagy nem elégedett a megvalósítás minőségével. Az audionarrációt a látássérültek 66 százaléka használta már, de 92 százalékuk szerint túl bonyolult a beállítása.
A tanulmány rámutat arra, hogy fontos cél lehet a műszaki opciók használhatóságának, ismeretének, elterjedésének javítása, és meghatározza a főbb, orvosolandó pontokat is.
Az eredményeket a hatóság a törvényi kötelezettségek alá tartozó televíziós csatornáknak is elküldte azzal a céllal, hogy javíthassák szolgáltatásaikat – olvasható a közleményben.
(Kiemelt kép: illusztráció. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Fotó: Fischer Zoltán / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda)
