Civilként csak kiabálhattam volna a pálya széléről

Tájfutóként került természetközelbe. Majdnem másfél évtizedig volt a Természetbarát Szövetség főtitkára. Csaknem tizenhárom esztendeje az MSZP Pest megyei területi szövetségének elnöke, a párt környezetvédelmi tagozatának vezetője. Egyesek úgy vélik: azért kapta meg a leköszönő Fodor Gábor posztját, mert egy esetleges újabb koalíció esetén gond nélkül meneszthető. Mások szerint a megyei elnök miniszteri megbízatása Gyurcsány Ferenc pozícióját erősítheti. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

A nyolcvanas évek elején-közepén az Úttörőszövetség Országos Központjában volt környezetvédelmi felelős. Papírgyűjtés és hasonlók?

Csillebércen voltak a gyerekek mellett először olyan civil segítők – nem pedagógusok, hanem túravezetők, biológusok, ökológusok, geológusok –, akik sok izgalmas dologról tudtak beszámolni. Akkoriban indultak a „Barátom a természet” elnevezésű szaktáborok. Én elsősorban a szervezésben vettem részt.
A program nagyon népszerű volt a gyerekek körében, ma is szükség lenne hasonlóra.

Von Haus aus mozgalmár, baloldali?

Családi indíttatásból hoztam a baloldaliságot. Amely serdülőkoromban – a népi mozgalmaktól vezérelve – más irányt vett, mint amihez az idősebb nemzedék ragaszkodott. Mondhatni: belső ellenzék lettem. A hetvenes évek fiataljai nem bal- és jobboldalban gondolkodtak, hanem világbékében vagy természetvédelemben. A KISZ-tagságban például az volt a jó, hogy filmklubot vezethettem Esztergomban. Nem találkoztam vonalas elvtársakkal. Tanáraim nyitottak voltak, az adott keretek között nagyobb szabadságfokkal élhettük az életünket.

1983-ban lett a KISZ KB munkatársa. Gyurcsány Ferencet ott ismerte meg?

Váltottuk egymást. Ő akkor érkezett oda, amikor ’87-ben átmentem a Természetbarát Szövetséghez, amelynek 1988-tól 2002-ig főtitkára voltam. Valójában a rendszerváltás környékén, az „ifjúsági kerekasztal” idején ismertem meg Gyurcsány Ferencet. Akkoriban dolgoztam együtt Stumpf Istvánnal, Bajnai Gordonnal és másokkal, akik a mai politikában nevet szereztek.

Az MSZMP-be 1977-ben lépett be. Az MSZP-hez viszont csak ’92-ben csatlakozott. Mi magyarázza a pauzát?

A rendszerváltáskor az az illúzióm volt: gyors lesz a demokratikus átalakulás, s a civil szektor megerősödésével fog járni. Vagyis civilként is komoly beleszólásunk lesz az ország ügyeibe. 1992-re jutottam el odáig, hogy rájöttem: a pálya széléről csak bekiabálni lehet. Akkor bekopogtam a szentendrei MSZP alapszervezetéhez, s jelentkeztem „mezei közkatonának”.

Messze jutott. Végzettségét tekintve labdarúgóedző és tornatanár. Passzol ez a jelenlegi pozíciójához?

Előbb tanítóként diplomáztam, utána testnevelőként. Testnevelőnek tartottam magam, amely komplex fogalom. De inkább nevezzenek „bukfencmesternek”, mint tornatanárnak. Az előbbi szóban jobban benne van az a fajta játékosság, kedély, amit képviseltem. Egyébként a tájfutás révén kerültem kapcsolatba a természetbarátokkal, ami utat jelentett a környezetvédelemhez.

És a focival mi a pálya?

Sárisápon kezdő pedagógusként a futballpályán lehetett legegyszerűbben megmozgatni a gyerekeket. Személyes ambíciómban is segített a dolog. Szerettem volna, ha mielőbb befogadnak abba a falusi közösségbe. Hamar be is kerültem a felnőttcsapatba. Megnyertünk egy-két megyei bajnokságot, a gyerekekkel döntőt játszottunk az Úttörő Olimpián. Mindennek kapcsán szakedzőként is levizsgáztam.

Az Eb-n most kinek szurkol?

Már csak múlt időben: Portugáliának. Játsszák a focit, nem rakkolnak.

Játékos miniszter lesz?

A labdarúgással ellentétben itt rakkolni kell. Az itteni feladatokat csak szisztematikus, folyamatos, szívós munkával lehet jól ellátni.

Egy hipotézis szerint Gyurcsány olyan embereket tett meg miniszternek kisebbségi kormányába, akiket egy esetleges újabb SZDSZ-es koalíció esetén könnyű meneszteni. Botorság?

Másként gondolom: a kormányfő olyan embereket keresett, akiknek szakmai és civil tapasztalatuk is van az adott területen. A Magyar Természetbarát Szövetség alapszabályzatában már 1990-ben a fenntartható fejlődésről írtunk – akkoriban még a saját tagságunk jelentős része sem tudta, mi az. Amikor elvégeztem a Naturfreunde Internationale Természetbarát Akadémiáját, végleg eldőlt, milyen sávon folytatom a pályámat. Az MSZP-ben előbb a környezetvédelmi tagozatot, majd kabinetet vezettem. A parlament környezetvédelmi bizottságának pedig két cikluson át voltam a tagja, s először fordult elő, hogy közülünk került ki a miniszter.

Önmagára szavazott a miniszterjelölő bizottsági ülésen.

A szavazás kötelező. Nem vonulhattam ki. De visszatérve az előbbi hipotézisre: ha az SZDSZ ismét koalícióra lépne, szerintem nem ugyanazokat a tárcákat kérné vissza. Így hát nem tekintem átmenetinek a megbízatásomat.

Másik hipotézis szerint a meggyengült miniszterelnök olyan megyei potentátokat juttatott tárcához, akik erősíthetik a pozícióját. Ön például 1995-től az MSZP Pest megyei területi szövetségének elnöke, Szűcs Erika – az új szociális miniszter – borsodi „erős ember”, a választmány elnökhelyettese.

Spekulációk. Megyei elnökként az a dolgom, hogy a párt választási esélyeit javítsam. Miniszterként meg az a feladatom, hogy a környezetvédelemben minél több konkrét eredményt érjünk el.

Azért mondok még egy feltételezést. Az MSZP elhíresült vecsési számlaügye idején ön „kommunikálta ki” a pártot a bajból. Ezért is hálásak lehetnek.

Ez már svédcsavaros spekuláció.
A vecsési számlaügy úgy kapcsolódott az MSZP-hez, hogy a helyi szervezet elszámolásában találtak két számlát, amely eredete nem volt teljesen bizonyított. Együttes összegük ötvenezer forint körül volt. Komoly kommunikációs bravúrnak kellene tulajdonítani, ha ennek kapcsán értem volna el bármit is.

Szerintünk Fodor Gábor sikeres volt környezetvédelmi miniszterként. Sokan mégis úgy tartják: a tárca élén ő leginkább PR-politizálást folytatott. És ön szerint?

Fodor Gábor és munkatársai fontos és jó PR-munkát végeztek.

Miközben azért habzott a Rába, s itt maradt a német szemét nagy része.

Senki nem vízen járó, csodatévő miniszter. Én sem leszek az. Fontos, hogy a környezettudatos gondolkodás és szokásrend megerősödjön Magyarországon. Ebben Fodor Gábor nagyon sokat tett, de még bőven maradt tennivaló.

Hiller István fogalmazta meg egyszer: a párt új szociáldemokrata programja lényegében zöldprogram lesz. Ebből nem sok látszik.

Hiller István alelnök vezetésével a párton belül megalakult az Alapérték Bizottság, amelyben a szociáldemokrácia jelenkori kérdéseivel kapcsolatban folyik műhelymunka. Ebbe a környezetvédelmi minisztérium is „bedolgozik”.
A változás egyik fő irányvonala mindenképpen a zöldprogram megvalósítása lehet.

Bizottság, alapértékprogram. Mit fog ebből érezni a polgár?

Reményeim szerint a program megvalósításának időszakában – és addig is – érzékelhető változások lesznek. Érdemes megemlíteni: ennél a tárcánál Baja Ferenc volt az utolsó baloldali miniszter 1994 és ’98 között. Akkor született meg az összes alapvető környezetvédelmi törvény. Glatz Ferenc és más jeles gondolkodók is úgy látják: akkoriban a magyar környezet- és területfejlesztési politika valóban európai szintű megoldásokkal tudott szolgálni. A következő másfél-két évben markánsabban fog megjelenni a zöld gondolat a baloldali értékrendben. És célunk szerint általánosan is jelen lesz a társadalomban, mert a környezetvédelem ügyét nem lehet politikai pártokhoz kötni.

Nem csupán a jobbos sajtó írt arról: az ön részéről már az is eredmény lesz, ha „kisöprűzi” a minisztériumból az SZDSZ-esek seregét.

Eddigi életutam is azt mutatja: nem „seprűs”, hanem együttműködő ember vagyok. Kompromisszumkereső és -ajánló. A Pest Megyei Közgyűlés elnökeként – 2002 és 2006 között – azokkal a kollégákkal dolgoztam együtt, akiket fideszes elődömtől „örököltem”. A Területfejlesztési Tanácsban – amelynek szintén elnöke voltam – olyan igazgatóm volt, aki a Fidesz listáján indult a 2002-es választásokon. Egy évet adtam neki, hogy kiderüljön: tudunk-e együtt dolgozni. Kiderült: tudunk. A minisztériumban is csak a lojalitás, szakmai alkalmasság számít. Azokkal is dolgozom, akiket elődöm választott.

A kisebbségi kormányzás nagy stressz?

Szó sincs stresszről, de a helyzet kétségkívül több szervezést igényel. Én úgy látom: jól megoldjuk a feladatot. Ráadásul a kényszer – nagy tanítómester.

Úgy kalkulál, kitölti az idejét. Vajon a miniszterelnök is kitart a ciklus végéig?

Úgy látom: igen.

Határozott válasz. Mire alapozza?

Nagyon egyszerű. Van egy matematikai feladvány: kell százkilencvennégy képviselő ahhoz, ha valaki mást szeretnének megválasztani. Kilátástalannak tartom ennyi ember összeverbuválását egy alternatív jelölés esetében.