Budapest Airport: 15 éves megtérüléssel számol az állam

A koronavírus-járvány hatására komoly veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni a légügyi bizniszben érdekelt vállalatok, mely során a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. utasforgalma a negyedére, 16,2 millióról 3,86 millió főre csökkent. Ilyen körülmények között döntött arról a kormány, hogy pénzt nem sajnálva vág bele a Liszt Ferenc repülőtér visszaszerzésébe, amelyre a jelenlegi ajánlatuk 4,44 milliárd euró (1600 milliárd forint). 

A tervek szerint a magyar kormány egy konzorciumban vásárolna vissza az üzemeltetés jogát a jelenlegi tulajdonosoktól, vagyis a német repülőtér-üzemeltető AviAlliance (55,44 százalék), a szingapúri befektetési alap tulajdonában álló Malton (23,33) és a Caisse de dépot et placement du Québec kanadai nyugdíjalaptól (21,23). A konzorciumban jelenlegi tervek szerint a MOL és az Indotek kapna helyet, de a magyar kormány jelezte, ha a helyzet úgy alakul, készek kifizetni akár a teljes összeget is, ha a magánvállalatok elállnak a vételtől.

A jelenlegi, 4,44 milliárd eurós vételárajánlat rettentő komoly összeg, nagyjából ennyit kapunk Brüsszeltől egy évben fejlesztésekre és felzárkóztatásra. Még komolyabbnak tűnik az ajánlat, ha hozzátesszük: a 2005-ös privatizálás idején a brit BAA 1,9 milliárd eurót fizetett a részvényekért és a vagyonkezelés 75 évre szóló jogáért. Az utóbbi 1,47 milliárd euró, akkori árfolyamon számítva 389,5 milliárd forintba került, míg a teljes privatizációs bevétel 464,5 milliárd forint volt, írja a 24.hu. A korabeli közlések szerint akkoriban ez volt a világ legdrágább repülőtérvásárlása, az EBITDA (adózás, értékcsökkenési leírás és kamatfizetés előtti eredmény) 29-szereséért kelt el a Budapest Airport.

Szakértők szerint a mostani vételárajánlatot egyértelműen nem lehet összehasonlítani a 2005-ös helyzettel. Akkoriban indult el ugyanis a fapados légitársaságok felfutása, és még csak 8,5 milliónál tartott az éves utasforgalom. A privatizáció előtt közvetlenül 25-30 százalékos növekedést tapasztaltak, és 2011-re a forgalom duplázódását várták, azonban ez a világgazdasági válság miatt nem vált valóra. Ezek szerint a magánosítás óta eltelt másfél évtizedben a repülőtér nem termelte ki a vételárát – igaz, az üzlet 75 évre szólt. 

A magyar fél jelenleg azzal számol, hogy 2023-ra visszaáll a légiforgalom a járvány előtti szintre. A portál hozzáteszi: a magyar fél öt év múlva már 20 millió feletti utasszámmal, és így 15 éves megtérüléssel kalkulál. Szakértők szerint ez igen ambiciózus terv, tekintve, hogy rengeteg fejlesztésre, beruházásra is szükség lesz, a növekvő forgalom kiszolgálásához például új terminálra, valamint parkolóra, szállodákra és cargofejlesztésre is költeni kell.

(Kiemelt kép: Shutterstock)