Budaházy-filmre hívták a parlamenti képviselőket

A Budaházy Györgyről szóló dokumentumfilm csütörtöki nyilvános vetítésére hívta az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának eheti ülésén a képviselőket Gaudi-Nagy Tamás.

A jobbikos képviselő a jegyzőkönyv szerint jelezte: csütörtökön 18.30-kor a nagy érdeklődésre tekintettel folytatódik a Budaházy Györgyről készült dokumentumfilm bemutatója. „Erre várom szeretettel az emberi jogi bizottság tagjait. Kéretik otthon hagyni minden olyan dolgot, ami nemkívánatos egy ilyen helyszínen – ez a vicc helye volt. Komolyra fordítva: úgy gondolom, valóban meg kell ismerni ezt az ügyet. Kiosztom a meghívót, és akinek van ideje, jöjjön el. Ez egyébként egy kiváló pizzéria, Budapest egyik legjobb pizzériája, legjobb étcsokifagyijával, erre is külön felhívom a figyelmet. Ez az ügy rendkívüli súlyú, Wittner Mária képviselőtársunk már az első ülésen kezdeményezte ennek a kérdésnek a napirendre vételét. Már most jelzem, hogy én a jövőben fogom kezdeményezni ennek az ügynek a napirendre vételét, hiszen politikai foglyokról van szó, a nemzetközi jog definíciói szerint is.”

A filmet egyébként már nem először mutatják be. A vetítés, a képviselő honlapja szerint egyben „fórum és találkozó Budaházy György hozzátartozóival, a Hunnia Csoport tagjaival és más hazafiakkal, továbbá nemzeti jogvédőkkel. A mostani vetítés házigazdája Gaudi-Nagy Tamás.”

A vetítés-sorozatot Gaudi mellett Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselő indította. Célja, „a közvélemény és a döntéshozók tájékoztatása Hunnia csoport tagjai elleni koncepciós eljárásról, illetve politikai foglyok kiszabadulásának és az eljárások mielőbbi megszüntetésének elérése”.

Budaházy 2009 júniusa óta van előzetes letartóztatásban. A férfit a Központi Nyomozó Főügyészség terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel, emberölés előkészületével és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértéssel gyanúsítja, amit a gyanú szerint Budaházy bűnszervezetben, annak vezetőjeként követte el. Az ügyészség szerint a cselekményeket Katonai Parancsnokság néven az ő utasítására, huzamos együttműködés keretében, szervezetten valósította meg a Magyarok Nyilai néven emlegetett csoport.

Budaházy a börtönből is időről-időre ellátja szellemi munícióval híveit. A NapiászOnline.hu-nak nyilatkozva a vádakról például azt mondta: „Olyasmi van terrorizmusnak kikiáltva, hogy valaki bedobott egy molotov-koktélt az MSZP székház ablakán, és ott történt mondjuk ötvenezer forint kár, vagy 12 ezer, vagy 500 forint kár és ez mind terrorizmusnak van kikiáltva és akkor valaki rám vallott. Sőt lakosság megfélemlítésére szolgáló terrorcselekménynek van kikiáltva. Én a 2006-os rendőrterrort tudnám maximum lakosság megfélemlítésére szolgáló terrornak nevezni.”

Szélsőjobbos portálok beszámolóiból pedig az is kiderül, hogy Budaházy rengeteget olvas (például a Zarathusztrát) és edz a börtönben, próbálja formában tartani magát. E híroldalakon a „nemzetvédő” kommentálja is az aktuális híreket, illetve nyilvánosságra hozzák leveleit. Egyik, június végi irományában például Cigánia létrehozása mellett érvelt barátjának, Toroczkai Lászlónak: „Ismersz, tudod, hogy „megátalkodott” revizionista vagyok, ősi magyar-hun nemes, aki nem osztogatom a jött-mentek léleknyugalmával a haza földjét. De kimondtad a lényeget: „mérhetetlen szaporulatuk”. Szabolcs, Békés, Baranya – Hevest kihagytad – pont akkor lesz az övék, ha hagyjuk, hogy mindenhol ott legyenek ezzel a tendenciával. (…) Én hiszek benne, hogy sikerül változtatni a magyar nép szaporodási mutatóin - nincs is más esélyünk a túlélésre -, de egyelőre nekünk katasztrófa, nekik – ha nem is „mérhetetlen”, de – jelentős. A cigányság problémája nem csak magyarországi kérdés, pont ezért vetettem fel Észak-Borsodot (és nem Borsodot), mert azt lehetne Szlovákia irányába bővíteni (mint ahogy azt már írtam utóbb). Sajnos már így is „nekik adtunk” egy csomó földet, bizonyos helyeken már csak ők vannak, ahova már szinte a rendőr is alig mer bemenni. A különbség csak az, hogy most eközben a mi infrastruktúránkon élősködnek. Minden népnek megvannak a kollektív jogai, de ebbe az is beletartozik, hogy semelyik nép sem köteles egy másikat eltartani. És ettől a problémától nem tudom elképzelni, hogy „közös háztartáson” belül meg tudnánk szabadulni.”