Brutális tanárhiány van Magyarországon, trükköznek a számokkal

2018. november 3., 09:45

Szerző:

Másfél hónappal tanévkezdés után hozzávetőlegesen 1300 tanár hiányzik a Klebelsberg Központ (KK) által fenntartott oktatási intézményekből – derül ki a Népszava cikkéből. A lap a 60  tankerületi központnak elküldött közérdekű adatigénylése nyomán ír erről. Összesen 1286,86 betöltetlen tanári álláshelyről van szó, ami a listavezetőket illeti, 

  • a Békéscsabai Tankerületben 126,75-ről
  • Belső-Pesti Tankerületben 97,7-ről
  • a Külső-Pesti Tankerületben 67,8-ről,
  • az Érdi Tankerületben 53,11-ről
  • az Észak-Pesti tankerületben 35,6-ről,

Az 1286,86 betöltetlen tanári állás egyébként csak a jéghegy csúcsa, a tankerületek ugyanis trükköznek a számokkal. Ha van tanár, akit lehet túlóráztatni, vagyis megtartja az órát egy olyan hiányzó kolléga helyett, aki miatt állást kellene hirdetnie az iskolában, akkor nagyvonalúan eltekintenek attól hogy szükség lenne még egy tanárra. Emiatt, hogy a tanárok heti óraszáma a törvényben előírt maximumhoz, 26-hoz közelít, jóllehet a cél az lenne, hogy a minimumhoz, heti 22 órához közelítsen. Ráadásul a munkáltató a heti 26 órán túl heti 32 óráig további 60 ingyen túlórát is elrendelhet. 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke ennek kapcsán a Népszavának azt mondta, hogy a tanárlétszámot a törvény szerint három szempontalapján kell meghatározni, 

  • a diákok heti finanszírozott foglalkoztatási időkerete
  • az osztálylétszámok átlaga,
  • illetve az alsó határt jelenti heti 22 óra,

a fenntartók viszont jellemzően mindegyik szempontot figyelmen kívül hagyják. 

A Népszava azután fordult közérdekű adatigényléssel a tankerületekhez, hogy a Klebelsberg Központ szeptemberben elhárította a választ a tanárhiányt firtató kérdésre, mondván, közvetlenül egyetlen iskolát sem tart fent, így kiadható statisztikái sincsenek. A PDSZ úgy becsüli, hogy ma Magyarországon 30-35 százalékkal kevesebb tanár dolgozik az oktatásban, mint amennyinek kellene.

 

 

Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnökével szemben bizalmi szavazást tartottak, miután az általa vezetett testület elfogadta a kormány új igazságügyi reformját. Amivel kapcsolatban egyébként a bírók egy jelentős része éles kritikát fogalmazott meg.