Botticelli keret

Horváth Béla, az Esztergomi Vármúzeum igazgatója szerint azzal semmi baj, ha a szakma vitatja a „Botticelli-elméletet”, de a tudományos érvek helyére sokszor csak az eleve tagadás és a támadás kerül.

– Elhangzott „ellenérvként” az is, hogy Vitéz János idejében még nem is létezett a freskó fala. Pedig bizonyított: a 12. században, III. Béla korában már megvolt az a helyiség, amelyet később dolgozószobának alakított ki az érsek. Vitéz Jánosnak megtetszett a régi terem, ezt modernizálta a falképpel.

Többen felhozták azt is, hogy a freskó csak később, az 1490-es években készült. Tehát nem köthető Vitéz Jánoshoz (az esztergomi érsek 1465 és ’72 között volt hivatalban), s így Botticellihez sem.

– Akik most ezt magyarázzák, azok Balogh Jolán állítására alapoznak – mondja Vukov Konstantin. – A művészettörténész 1948-ban tette közzé elemzését az esztergomi freskóról. Azt írta, hogy Estei Hippolit esztergomi érsek idejéből, 1495-ből fennmaradt egy szerződés, amelynek egyik tanúja bizonyos Albert mester Firenzéből. Balogh Jolán szerint ez a szerződés talán megmagyarázza a studioló freskójának eredetét. Ám ez a korabeli irat semmilyen festményre sem tér ki, s ezzel a kutatást befejezettnek tekintette a szakma.

A hetvenes években Prokopp Mária vetette fel először: a freskó korábban készülhetett, 1470 körül. A stílusjegyek alapján feltételezte, hogy a mesterek a firenzei Filippo Lippi műhelyéből érkezhettek. A firenzei városvezetéssel Vitéz János jó kapcsolatokat ápolt, amit hozzá írt levelek is bizonyítanak.

Az esztergomi múzeum igazgatója állítja: arról fennmaradtak iratok, hogy Filippo Lippi akkortájt máshol dolgozott. Akkoriban pedig a műhely legkiválóbb tanítványa Botticelli volt.

– Miért zárnánk ki, hogy a legjobb tanítványát küldte el Esztergomba? Ráadásul Botticelli életrajzából „hiányzik” két év. Vélhetően ekkor nem is tartózkodott Firenzében, mivel ottani feljegyzések sincsenek róla.

Vukov Konstantin szerint Vitéz Jánoson kívül más érsek nem lehetett olyan helyzetben, hogy ezt a jól megtervezett freskót megrendelje. A reneszánszkori magyar érsekek közül neki voltak a legbefolyásosabb kapcsolatai Európa-szerte. Elődje, Szécsi Dénes már végeztetett ugyan protoreneszánsz fejlesztéseket – ő hozta létre az esztergomi nagytermet is –, de korának stílusa még kezdetlegesebb volt az erények freskójánál. Estei Hippolitot pedig alig hatévesen ültette Mátyás király az érseki székbe. Persze ettől tanácsadói segítségével még megrendelhette volna a festményt, de korabeli modenai dokumentumokból kiderül: az ifjú egyházi vezető figyelmét inkább a lovak kötötték le.

Egy másik elmélet szerint – mivel Estei Hippolit Mátyás második feleségének, Aragóniai Beatrixnak volt az unokaöccse – a freskót Beatrix is megrendelhette. Ugyanis miután Beatrix megözvegyült, s egyre több támadás érte, unokaöccséhez menekült Esztergomba.

– Egyes szakértők azért sejtik Beatrixot a megrendelés mögött, mert ő korábban Budára is hivatott humanista művészeket. Csakhogy Esztergomban Beatrix „albérlőként” élt. Nem hiszem, hogy a falak díszítése lett volna a legfőbb gondja – vélekedik Vukov Konstantin.