Botrányos fotó: ennyit az új alkotmányról

Az alábbi képeken látszik, a Fidesz és csekélyebb számban a Jobbik képviselői is egyre kevesebben vesznek részt az alkotmányozásban. A Kettős Mérce blog képén jól látható, hogy hetven képviselő van jelen a vitán, a kormánytól pedig senki sem. Így folyik a magyar alkotmányozás.

2011. április 5., 06:44

A Kettős Mérce szerint a képen összesen 70 - azaz hetven - képviselő ül a parlamentben az alkotmányozási vitában. A blog megjegyzi: ez a Jobbik és a Fidesz összesített frakciójának kb a 20%-a. Némi iróniával hozzátették: "Persze lehet, hogy halaszthatatlan közfeladatot látnak el a büfében."

A

Kettős Mérceegyébként külön felhívta a figyelmet a kormánytagok "jelentős létszámára".

Alany nélküli alkotmányról tárgyalnak a képviselők

A most tárgyalt alkotmány számos mondatának nincs alanya. Az állítmányok sem ugyanazt jelentik minden esetben - mondta az Igazságügyminisztérium volt szakállamtitkára a

Klubrádióban. Papp Imre elmondta azt is, hol hatáskör, hol feladatkör, hol feladat és hatáskör, hol jogkör szerepel a jelenlegi alaptörvényben. Ilyen egy alkotmány esetében nincs.

"Mi hónapokig küszködtünk azzal, hogy jól ragadtuk-e meg az alanyokat, hogy jó helyen vannak-e az állítmányok. Egy alkotmányt érlelni kell, táblázatokat készíteni arról, hogy az egyes fogalmak mit jelentsenek" - hangsúlyozta Papp Imre, aki részt vett a 2006-os, máig be nem fejezett alkotmánytervezet elkészítésében.

Az Igazságügyminisztérium volt szakállamtitkára szerint vállalható 2006-os alkotmány, mert bár lehet benne hibákat találni, de legalább egységes terminológiája van.

A mostani alkotmány esetében látszik, hogy többen (négyen írták) meg, de nem volt egy közös szerkesztő, aki egységesítette volna azt. Ezért a mostani alaptörvény sok szempontból hibás. Ez már csak azért is baj, az alkotmányon túl máshoz nem tudunk igazodni - tette hozzá Papp Imre.

A volt szakállamtitkár szerint biztosan nehéz dolga lesz az Alkotmánybíróságnak a szöveg stiláris pontatlansága és pongyola megfogalmazása miatt, vagy akkor amikor a történelmi alkotmány vívmányaira történik utalás. Jó lenne, ha valaki elővenné a 48-as április törvényeket, és próbálja meg ráhúzni a mostani helyzetre, merthogy ez maximum időutazásnak lesz jó - jegyezte meg.

Az utólagos normakontroll az Alkotmánybíróság munkájának a veleje, csakhogy ha ezt megszünteti a kormány, űr keletkezik, emellett mivel az önkormányzati rendeletek elkerülnek az önkormányzatoktól, egy választási törvény alkotmányellenességét például nem lehet majd peresíteni - fűzte hozzá.

Lendvai: jogokat szűkítenének a kormánypártok

Lendvai Ildikó szerint a kormánypártok alkotmánytervezete szűkíti az állampolgárok jogait, jogorvoslati lehetőségeit, és a jelenleginél kevesebb ellátást biztosítana számukra. A szocialista politikus sajtótájékoztatóján azt mondta: az alaptörvény nemcsak a politikáról, a történelmi jelképekről, hanem az emberek mindennapi életéről is szól. Kifogásolta, hogy az új alkotmány lehetővé tenné az egykulcsos adózás, az állami nyugdíjrendszer és az egyenlőtlen családtámogatási rendszer bebetonozását, és hiányzik belőle a szolidaritás eszméje, valamint az öregségi ellátáshoz fűződő jog.

Kifejtette: a magzati élet védelmének korlátozás és időhatár nélküli védelme az abortusztörvény szigorításához vezethet, és akár az "esemény utáni" tabletta használatát is szabályozhatják.

Kifogásolta azt is, hogy az állampolgárok csak kimutatható jogsérelem esetén fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz - írta az MTI.

A nemzeti konzultációról úgy vélekedett: a kérdőívekről lemaradt a szociális jogok szűkítésére, a határon túli magyarok választójogára vonatkozó kérdés, és csak egy olyan szerepelt rajtuk, ami vitát váltott ki, a gyerekek után járó szavazati jog. "Jobban tisztelem a fideszes kollégákat, mintsem hogy egy percig is feltételeztem volna, hogy ezt a jogi idiotizmust komolyan gondolják. (...) Nem gondolom, hogy a Fidesz ilyen blődlit, intellektuális hibát követett volna el. Látom viszont a morális hibát: hogy szórakoznak velünk, hülyének néznek. Ez volt az első morális hiba. A másodikat pedig miniszterelnök úr követte el, amikor lerasszistázta az egész országot, hanyagul odavetve, hogy szerinte az emberek azért nem feleltek igennel a gyerekek választójogára, mert Magyarországon nem szeretik a cigányokat" - mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta: nem ismeri Petrétei József akkori igazságügyi miniszter 2006-os alkotmánytervezetét, s azt az MSZP sosem tárgyalta.