Borzalmas állapotok a kórházban – csoda, hogy nem dől össze a rendszer

Dr. Kurimay Tamás osztályvezető főorvos az RTL Klub

Híradójánakelmondta: a helyzet súlyos, az épület állaga folyamatosan romlik. Az épület kívülről megsüllyedt, egy gerendával támasztják meg. Dr. Nagy Péter orvosigazgató szerint mintegy másfél milliárd forintból lehetne felújítani a részleget. Elmondta: nemcsak a pszichiátria, hanem az egész kórház felújítása miatt is többször kértek segítséget a fenntartótól, de csak kevésszer kaptak támogatást. A kórház saját erejéből próbálja a javítások költéségét kigazdálkodni és felújítani egy-egy részleget.

Dr. Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint sok pszichiátriai osztály van a Szent János Kórházéhoz hasonló állapotban. A budapesti pszichiátriai osztályok egy része alkalmatlan arra, hogy ott betegellátás történjen.

A csatorna szerette volna az egészségügyi államtitkárságtól megtudni, mit tesznek, hogy javuljon a helyzet. A hivatal a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz irányította a híradót.

Csökken a rendszer finanszírozása

A statisztikai adatok alapján érthetetlen, miért nem dőlt még össze a magyar egészségügyi ellátórendszer – írja elemzésében a Policy Agenda. A kormány mintha többször elszánta volna magát arra, hogy reformértékű változtatásokat hajt végre, ez mégsem történt meg. Ennek ellenére továbbra sem látszik „politikai bukásfaktornak” a kérdés.

Habár az ellátórendszerrel szembeni elégedetlenség tapintható, egyelőre nem látszik érdemi társadalmi erő, amely ténylegesen megoldandó problémának tartaná ezt – olvasható az elemzésben.

Magyarország az egészségügyi kiadásokra a 2008-as gazdasági válság kezdetekor a GDP-ből 4,7 százalékot költött, ami 2013-ra 4,7 százalékra csökkent. Ez a lengyelországihoz hasonló adat, azonban ki kell emelni, hogy a GDP jóval kedvezőbben alakult Lengyelországban, azaz reálértéken jóval többet költöttek az egészségügyre.

Az egészségügyi kiadások változása az OECD adatai alapján (2008–2013):

	2008	2013	változás (%)	GDP változás %-ban (2013/2008)
Csehország	5,23	5,97	114,1	100,5
Magyarország	4,78	4,76	99,6	96,7
Lengyelország	4,6	4,5	97,8	119,9
Szlovákia	5,27	5,63	106,8	110,7

A folyamat ráadásul nem is állt meg, a magyarországi GDP-ből az OECD becsült adatai szerint 2014-ben már csak 4,6 százalék került az egészségügybe – figyelmeztet a Policy Agenda.

Csökken a rendszer finanszírozása, az egészségügyi bérek is alig nőttek: öt év alatt mindössze 14 százalékkal. A magánkiadások és a hálapénz arányának növekedése – mint „plusz befizetések” – tartják működésben a rendszert.

(

Policy Agenda)