Bőkezűen gondoskodik az állam a pártokról, az ellenzék rá is van szorulva

− Szükség van országos infrastruktúrára, irodákra, fenn kell tartani az apparátust, pénzbe kerülnek az aktivisták, a kapcsolattartás a tagsággal. Áldozni kell a hagyományos és a közösségi médiára, hirdetésekre, személyi kiadásokra. Erre a költségvetés biztosít pénzt, de az nem elég, ki kell pótolni – mondja egyik tájékozott beszélgetőpartnerünk. − A tagdíjakból a legtöbb párt esetében csak nagyon kevés támogatás folyik be, inkább a magánszemélyek befizetései és a pártalapítványok segítsége a meghatározó. A legkevesebbet az adományokról tudunk, mindenki annyit vall be ezekről, amennyit jónak lát, illetve amennyiről papír van.

A központi költségvetésről szóló törvény pontosan szabályozza, melyik párt mennyit kap az adófizetők pénzéből. A pártokra fordított állami pénz 25 százalékát az országos listán parlamenti mandátumot szerző pártok között osztják szét egyenlő arányban. A további 75 százalék attól függ, ki milyen sikeres volt a parlamenti választáson. Azok a pártok, amelyek a voksoláson részt vevő választók szavazatának egy százalékát sem kapták meg, nem jutnak állami pénzhez. A Fidesz 2014 és 2018 között évente 876 millió, az MSZP 427, a Jobbik 475, az LMP 173, a KDNP 152, az Együtt 133,6, a DK 132, a Párbeszéd 106, a Magyar Liberális Párt pedig 70,8 millió forintot kap a központi költségvetésből.

A parlamenti pártoknak minden évben be kell számolniuk pénzügyeikről, éppen amiatt, mert közpénzt használnak fel. A beszámolókból az látszik, hogy a Fidesz, az MSZP és az MLP veszteséggel zárta a tavalyi évet, vagyis többet költöttek, mint amennyi bevételük volt. A Fidesz összesen alig több mint egymilliárd forint bevételről adott számot, aminek 80 százaléka költségvetési forrásból érkezett. A párt működtetésének költségei azonban csaknem 1,6 milliárd forintra rúgtak, csak eszközbeszerzésre több mint 650 millió forintot költöttek, több mint dupláját annak, amennyit a működési költségek felemésztettek. Ám attól függetlenül, hogy mintegy félmilliárd forint hiánya volt 2016-ban a kormánypártnak, nem tűnik úgy, mintha pénzügyi gondokkal küzdene.

Fotó: Németh Dániel

− A kormánypárt esetében a pártcélokra költhető pénzekhez adjuk hozzá azt a 70-80 milliárdot is, amit a költségvetés a közmédia finanszírozására ad, hiszen gyakorlatilag a Fidesz kommunikációs szócsövéről van szó – mondja egy pártpénzügyekben jártas beszélgetőpartnerünk. A Habony–Vajna–Mészáros-médiabirodalmak ugyancsak kiszolgálják a kormányzatot, fenntartásuk pedig gyakorlatilag állami hirdetések, illetve állami tulajdonban lévő cégek hirdetései révén oldódik meg.

A TV2 megvásárlásának pikantériája, hogy Andy Vajna eleve állami hitel segítségével vette meg a csatornát. A 6,72 milliárdos kölcsönt 2015 novemberében az állami tulajdonban lévő Eximbank adta, amely egyébként a magyar vállalkozások külpiaci megjelenését hivatott segíteni. A bank 2016 áprilisában további 1,2 milliárd forint hitelt adott a TV2 Média Csoportnak. Vagyis Vajna a tévét állami pénzből vette, a hitelt állami hirdetésekből kezdte visszafizetni, és hogy semmi gond ne legyen, a működtetéssel állami banktól kapott forgóeszközhitelt is. Bár azt, hogy az Eximbank részt vehessen az ügyletben, a kormánypárt törvénymódosítással tette lehetővé, végül a hitelt tavaly év végén lecserélték. A Világgazdaság írta meg először, hogy az MKB Bank Zrt. 11,088 milliárd összegű követelés erejéig zálogjogot alapított a TV2 Média Csoport Kft. vagyonára és a távközlési szolgáltatókkal megkötött szerződésekből eredő valamennyi követelésére. Az MKB Bank ugyancsak kormányközeli: Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe került.

Egy másik ügy, amely jól mutatja, miként tudnak vállalkozások segíteni a kormányzatnak: idén nyáron kibukott, hogy Simicska Lajos cége, a Mahir Cityposter Kft. bőven a piaci ár alatt adta a Jobbiknak azokat a plakáthelyeket, amelyeken az ellenzéki párt kormányellenes hirdetéseket jelentetett meg. Az ügylet kapcsán felmerült a tiltott pártfinanszírozás és az áfacsalás vádja. Csakhogy időközben kiderült, a 2010-es országgyűlési kampányban, még mielőtt Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszett volna, a Fidesz a Jobbiknál is olcsóbban kapta ugyanezt a szolgáltatást. A 24.hu dokumentumokra hivatkozva megírta, hogy a Fidesz anno a plakáthelyekért a Jobbiknak számlázott árnak csupán az 58 százalékát fizette. Könnyen lehet, hogy sok plakáthelyet le sem számláztak akkor a Fidesznek.

− A készpénzforgalmat a legnehezebb követni – mondja egy párt- és kampányfinanszírozással foglalkozó szakértő. Úgy költhet egy párt akár félmilliárd forintot is szavazatvásárlásra, hogy senki sem tudja bizonyítani, megtörtént-e a dolog. Pénz pedig általában onnan van, hogy például vállalkozók túlszámláznak állami vagy uniós beruházásokat, s a megmaradt pénz egy részét pedig visszaosztják politikai célokra. Egy másik módszer, hogy a párt vagy akár a kormányzat rendel meg szolgáltatásokat bőven a piaci ár fölött, és ami marad, azon osztoznak.

− Annak idején Simicska Lajos nagyon jól kitalálta a Fidesz hatalomra juttatásának és ott tartásának módszerét. A politikai hatalomból gazdasági hatalmat kell építeni, ami később segíti a politikai hatalmat abban, hogy még nagyobb gazdasági hatalmat építsen ki, ami aztán megint politikai tőkére váltható. Több milliárd forint mozoghat a politika és a cégek között, anélkül hogy az bármilyen könyvben megjelenne vagy bárki bizonyítani tudná – saccol beszélgetőtársunk.

Az Állami Számvevőszék nyáron adta ki jelentését a Fidesz 2014–2015. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről. Eszerint „a működéséhez a forrásokat, köztük a költségvetésből juttatott és az egyéb támogatásokat, adományokat szabályszerűen használta fel és számolta el, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem fogadott el. A gazdálkodással összefüggő tevékenységének keretében a kiadások kifizetése során a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásait betartotta, működése során a vagyont a törvényi előírásoknak megfelelően használta.” Hasonló megállapítás született a KDNP esetében is.

Ellenőrizte az ÁSZ a többi párt között az MSZP-t is.

− Kevés jelentés készült olyan sokáig, mint ez – mondja egy MSZP-közeli nyilatkozónk. − Úgy tudom, mindenképp szerettek volna valami szabálytalanságot találni.

Az ÁSZ a párt 2013–2014-es gazdálkodását – beleértve a választási kampányt − vizsgálta, de csak 2017 nyarára lett kész a jelentés. A hosszú ellenőrzés alatt sikerült néhány hibát találni, de egyik sem olyan súlyú, hogy bármilyen jogi következménye legyen, illetve azóta javította is őket az MSZP. Például 2014-ben a párt jogszerűen igénybe nem vehető – jogi személyektől származó – 3 055 664 forint nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, de találtak benne elírt számokat is.

Az MSZP tavaly 427 millió forint költségvetési támogatást kapott. Összes bevétele 1,6 milliárd forint volt, vagyis a központi forrás aránya a Fidesz 80 százalékával szemben csak 26 százalék. Rekordmagas volt azonban az az összeg, amit az MSZP működési költségek címszó alatt számolt el, az 1,7 milliárd forintban bizonyára benne van az az összeg is, amit a párt köztudottan magas hitelei visszafizetésére költ. A szocialisták összességében 321 millió forint mínusszal zárták a tavalyi évet.

A Fideszen és az MSZP-n kívül csak a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt volt veszteséges tavaly. Még az állami támogatás nélkül működő MOMA is 150 ezer forint plusszal zárta 2016-ot, igaz, Bokros Lajos egykori pénzügyminisztertől ez el is várható.

Fotó: Kovalovszky Dánie

A pártfinanszírozáshoz a pártalapítványok is hozzátesznek. A törvény szerint a „pártok – a Magyarország Alaptörvényében biztosított, a népakarat kialakításában és kinyilvánításában történő közreműködésének elősegítése, az állampolgári tájékoztatás szélesítése, a politikai kultúra fejlesztése érdekében történő politikai képzés, kutatás, tudományos és ismeretterjesztő tevékenység támogatása érdekében – költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre”. Tavaly a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 529,7 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 234,2, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 266,2, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) 67,6, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 53,8, a Váradi András Alapítvány (Együtt) 41,3, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (PM) 23,6, a Liberális Magyarországért Alapítvány (MLP) 4,3, valamint az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 40,2 millió forintot kapott az államtól. Emellett az alapítványok is fogadnak támogatásokat cégektől, magánszemélyekről, így akár dupla annyi pénzük is lehet, mint amit a költségvetésből kapnak.

Arról, hogy az alapítványok mire költik az adófizetők pénzét, ugyancsak be kell számolniuk az ÁSZ-nak. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány például a számvevőszék idei jelentése szerint 2014-ben több mint egymilliárd forintból gazdálkodott, de az alapítvány honlapján megtalálható beszámoló szerint tavaly is 1,1 milliárd forint fölött volt a felhasználható keret. Külső szervezeteknek 347 millió forintot fizetett ki az alapítvány, például kapott támogatást a kötcsei polgári találkozó, a korábbi békemeneteket szervező CÖF, de hosszú a sora a támogatásban részesülő alapítványoknak, szabadegyetemeknek, kiadványoknak.

Az MSZP alapítványa tavaly gyakorlatilag egyetlen bevételi forrásról tudott beszámolni, az pedig az államtól érkezett, ebből 51 millió forintot osztottak szét különböző alapítványok és szervezetek között. Hasonlóan a jobbikos alapítvány is az állam pénzéből működik. A Gyarapodó Magyarország Alapítvány a legtöbb pénzt, 174 millió forintot kiadványok és a sajtó támogatására költötte.

Ha csak az előbbi alapítványok nyilvános beszámolóit nézzük, egyértelmű: pártpolitikai célokat segítenek. Azt viszont, hogy a nyilvános összegeken túl mennyi pénz mozog, anélkül hogy hivatalosan bármi nyoma lenne, senki sem tudja. A megfelelő ellenőrzési rendszer hiányzik. Bár ezt sokan biztosan nem bánják.