Nem akar fizetni az állam a bicskei pedofil igazgató áldozatainak
A bicskei gyermekotthon egykori pedofil igazgatójának több áldozata is kötbér kifizetését kéri, mert a titoktartás ellenére beszéltek a kártérítésükről. Az állam azonban nem akar fizetni nekik.
Mint ismert a Belügyminisztérium a kegyelmi botrány kirobbanásakor adatokat közölt a bicskei gyermekotthon egykori pedofil igazgatója áldozatainak adott kártérítés ügyéről, holott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) évekkel ezelőtt titoktartást vállalt. A Népszava úgy tudja, több áldozat úgy véli szerződésszegés történt, ezért kötbérigényt jelentettek be, a kormány viszont nem hajlandó fizetni nekik.
Kegyelmi botrány
Az egész országot mélységesen felháborította a tavasszal kitört kegyelmi botrány, amikor is Novák Katalin – az azóta lemondott köztársasági elnök – kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét, aki segített eltussolni, hogy Vásárhelyi János igazgató éveken át, 2004 és 2016 között szexuális zaklatta az otthonban élő gyerekeket. A botrány kapcsán persze napvilágot láttak az ügy addig még nem ismert részletei, így az is kiderült, hogy az áldozatok korábban kártérítést kaptak. A Belügyminisztérium pontos adatokat is közölt, elmondták, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kilenc fővel kötött peren kívüli egyezségi megállapodást, akiknek mindösszesen 154 millió forintot fizetettek ki. Ezekre a szerződésekre azonban titoktartás vonatkozott, az áldozatok pedig emiatt most szerződésszegésre hivatkoznak és kötbér kifizetését kérik, aminek a Főigazgatóság nem akar eleget tenni.
Kártérítést fizettek
A téma kapcsán korábban a minisztérium azt mondta, hogy az egyezségi megállapodás és az ahhoz kapcsolódó nyilatkozatok nem sérültek azzal, hogy a Belügyminisztérium újságírói kérdésre a mindösszesen kifizetett kártérítésről tájékoztatást adott. A most felmerült kötbér fizetés kapcsán az SZGYF az áldozatoknak küldött válaszában azt közölte, hogy a Főigazgatóság semmilyen módon nem sértette meg a megállapodásokat, információkat harmadik személy, különösen a sajtó részére nem hoztak. Éppen ezért a kötbérfizetési igénynek sem kívánnak eleget tenni.
A titoktartás
Egy kártérítési ügyekben jártas ügyvéd szerint azonban ez nem ilyen egyszerű, ugyanis úgy véli nem, nem az a kérdés, hogy a titoktartási kötelezettséget megszegték-e, ugyanis a titoktartás alapján még a megállapodás tényét sem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Az ügy furcsasága továbbá, hogy a kártérítés összegét a Belügyminisztérium közölte, az információt pedig nyilvánvalóan a felügyelete és ellenőrzése alá tartozó SZGYF-től kapta, azonban a titoktartás értelmében ezt nem tehették volna meg. A lap mind a minisztériumot, mind az SZGYF-et megkereste, ám mindkét helyről azt a választ kapták, hogy folyamatban lévő jogi eljárásról van szó, melynek lezárásáig nem kívánnak nyilatkozni. A ügyvéd szerint egyébként a károsultak akár perre is vihetik a kérdést, ahol bizonyítaniuk kell majd, hogy a kormányzat megszegte a titoktartást. A kérdés már csak az, hogy hagyják-e eddig elfajulni az ügyet, hiszen a tavasszal kirobbant botrány után ismét mindeni a kegyelmi ügyről és a bicskei zaklatásokról beszélne.