Betiltható az MSZP?
Megkésett „igazságtétel”? Politikai pótcselekvés? A komplett baloldal megfélemlítése? Leszámolási kísérlet a politikai ellenféllel? Milyen célt szolgálhat a „megbélyegzési törvény”, az alaptörvényhez mixelt T/5005-ös jelzetű saláta? Az elszámoltatás jogi lehetőségeit és lehetetlenségeit sorolja a büntetőügyekben sikeres ügyvéd, dr. Zamecsnik Péter. A riporter NEJ GYÖRGY.
- Mit gondol, a jelenlegi hatalom nem felelős a „polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért”?
– Hm.
- Nem felelős a „politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért”?
– Értem.
- Nem felelős „az emberek [...] világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért – a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért”?
– Nézze...
- „...a nevelésben, a művelődésben, a tudományos életben és a kultúrában politikai és ideológiai célokból történt visszaélésszerű beavatkozásokért”?
– A többpártrendszer felszámolása, emberek kényszermunkatáborba hurcolása, a polgárok szabadságjogainak teljes elvétele, ’56 szovjet segítséggel történő vérbefojtása ugyancsak szerepel az MSZMP „bűnlajstromán”, vagyis az alaptörvény átmeneti rendelkezései között.
- Így van. De ha tust akarok bevinni az ellenfélre, nem hagyom védtelenül a mellkasomat!
– Minden törvényjavaslat tükrözi benyújtójának gondolatvilágát és politikai szándékát. Burkoltan vagy kevésbé burkoltan. Mindenesetre a jog efféle felhasználása nem célszerű, másrészt morális aggályokat vet fel, és gyengíti a polgárok jogbiztonságba vetett hitét. Végül pedig olyan jogi precedenst teremt, amely a jogállami Magyarország létét veszélyeztetheti.
- Ilyen súlyos lenne a helyzet?
– Abban az értelemben, hogy az államnak alapvető érdeke polgáraival megismertetni a törvényeit, továbbá, hogy önkéntesen kövessék a jogot.
- Vegyük sorba! Mi a célszerűtlen az „átmeneti rendelkezésekben”?
– Nem vagyunk abban a helyzetben, nem élünk olyan korban, hogy ezzel kellene foglalkoznia a törvényalkotónak. Sokkal fontosabb ügyeket kellene megoldania a kormánynak. Ez így nem más, mint elterelő hadművelet.
- Az elszámoltatásért kiáltó torkokon is le kell nyomni valamit, nem?
– Ha ez a rendszer központi problémája – szerintem nem az –, akkor már réges-rég ad acta kellett volna tenni. Ha van rá politikai akarat meg igény, húsz éve kellett volna foglalkozni vele.
- Korábban is volt rá igény, de a Zétényi–Takács-próbálkozást az Alkotmánybíróság tette „ad acta”.
– Jól tette. Abban a formájában nem tehetett vele mást. Vitatni persze lehet a döntést, de egyelőre él az a jogelv, hogy a bíróságok jogerős határozatai – így természetesen az Alkotmánybíróságéi is – mindenkit kötnek.
- Milyen morális aggályai vannak?
– Olyan „bűnökkel” vádolja az elmúlt rendszer „ismeretlen” elkövetőit, amelyek ellen ők – ha élnek egyáltalán – nem tudnak, mert nincs joguk és lehetőségük védekezni. A T/5005 a politikai felelősséget kiterjeszti az utódpártnak nevezett MSZP-re, de homályban hagyja, hogy ennek milyen következményei lehetnek. Politikaiak, jogiak?
