Betelt a keserű pohár

Ehhez, a tipikusnak mondható gimnáziumi tantárgyak mellett a diákok az irodalmi-drámai tagozat speciális foglalkozásain vesznek részt (ilyen például a színházi alapismeretek, a beszédtechnika, a tánc, az emelt szintű irodalom, illetve a diákszínpad, mely tevékenység során a drámais osztályok a négy év során általában hat-hét produkciót hoznak tető alá). Az eredmények, noha a szak elsődleges szerepének nem a színészképzést tartja, imponálók: 1978 és 2000 között 540 tanuló érettségizett le, közülük pedig 42-en lettek színészek; ezen kívül jelentős számuk helyezkedett el különböző újságoknál, televízióknál illetve a filmnél, 102-en pedig a pedagógusi pályát választották.

Mindezek ellenére a 30. születésnap valószínűleg mégsem az a felhőtlen, kellemesen nosztalgia- és borszagú zsúr lesz, aminek egyébként lennie kellene: az ideiglenesen az igazgatói székbe került Inokai-Tóth László ugyanis megszüntette a szak egyik alappillérjének számító, 2007-ben Csokonai-díjjal kitüntetett Keserű Imre óraadó státuszát.

„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk…”

Amit a tanerő nagy része „kálváriaként” jellemez, körülbelül akkor vette kezdetét, mikor a megyei önkormányzat – merthogy a HMG 1999 óta nem városi, hanem megyei fennhatóság alá tartozik – 2007 júniusában a Horváth Mihály Gimnáziumot összevonta a Boros Sámuel szakközépiskolával, ezzel együtt pedig nagy hirtelen leváltotta az igazgatói tisztségre elvileg 2010-ig kinevezett Bácskainé Fazekas Mártát. A megyei önkormányzat az integrált iskolák élére ekkor egy évre Cseuz Lászlót, a gimnáziumban közel húsz évig oktató tornatanárt nevezte ki – a neve az olimpiai játékokra való rendszeres kibiciklizése okán lehet ismerős - ám Ő egy héttel később visszaadta a megbízatását; a sebtiben összehívott rendkívüli ülésen aztán a Boros Sámuel szakközépiskola volt informatika-tanárát, Inokai-Tóth Lászlót választotta meg a testület 2008. július 19-ig.

Az új direktor akkor az irodalmi-drámai tagozatot még

„a HMG zászlóshajójaként” jellemezte,

és hangsúlyozta, hogy megpróbál majd mindenben együttműködni velük. Ezért is érthetetlen, hogy miképp fajultak a dolgok az ülődemonstrációig, melyen a tanárok Keserű Imre elbocsátása ellen tiltakoztak.

A hét eseményei zanzásítva: kedden az igazgató közli Keserű Imrével, hogy a következő tanévben nagy valószínűség szerint („50-50 százalék”) már nem taníthat a gimnáziumban. (Inokai-Tóth László szerződése egyébként a tanév végéig tart, az igazgatói székre pályázni pedig nem fog). Keserű Imre kollégái erre egy kérvényt juttatnak el Inokai-Tóth Lászlóhoz, melyben kérik: „Tegye lehetővé, hogy Keserű Imre a következő tanévben is iskolánk óraadó tanára legyen. Indoklás: 1. Keserű Imre irodalmi-drámai tagozatunk a kezdetektől meghatározó tanáregyénisége; számos díj, kitüntetés és elismerés jelzi közel három évtizedes sikeres pályafutását; (…) 2. Jelenleg a drámais munkaközösséghez kapcsolódóan két osztályban tanít színházi alapismereteket, a következő tanévben ezekben az osztályokban nagy szükség van a munkájára; további egy drámais osztályban tanít történelmet. (…) 4. A tagozat 30 éve alatt Keserű Imrét mindvégig különleges kapcsolat fűzte a diákokhoz. Az itt végzett több száz, azóta nevessé lett, illetve az élet különböző területein helytálló diák vallja meghatározó mesterének; nevét nemcsak ők, hanem országosan mindenki a szentesi drámatagozathoz köti, személyét annak szerves részének tekinti.” Valamint: „Hivatkozva Igazgató Úrnak a nevelőtestület előtt többször tett kijelentéseire, melyek szerint nagyon fontosnak tartja a drámai tagozat létét, és annak munkájához a legmesszemenőkig biztosítani akarja a feltételeket, arra kérjük, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Keserű Imre a jövőben is iskolánkban taníthasson óraadó tanárként, mert meggyőződésünk szerint ez a tagozat érdeke.”

A kérvényt a tagozat vezető tanárain kívül még „kb. 25 tanár-kolléga” írta alá. Mindezek ellenére az igazgató egy zártkörű beszélgetésen, melyet a dráma-tagozat négy tanárával folytatott, megerősítette, hogy Keserűnek, ahogy ő fogalmazott: „mennie kell”. Erre válaszul május 30.-án, pénteken a tanerő nagy része ülődemonstrációba kezdett, szigorúan a tízperces szünetekben - így próbálták ugyanis hangsúlyozni, hogy

nem sztrájkról, csupán tiltakozó akcióról van szó.

A „Betelt a keserű pohár!” transzparenssel felfegyverzett pedagógusokhoz aztán a nagyszünetben már a tanulók is csatlakoztak. A több mint száz diák füzetekből kitépett lapokra írta rá a véleményét: „Büszkék vagyunk a tanárainkra!” Inokai-Tóth László az igazgatóiból kilépve felelősért kiáltott, ám mikor nem válaszolt senki, az iskolatitkárral nekiállt összeíratni a megjelentek nevét. (A bonyodalomról egyébként egy diák videofelvételt készített, melyet a Kedves Olvasó megtalálhat

- Amikor aztán becsöngettek, felállt az összes tanár, az a rengeteg gyerek pedig szétnyílt előttünk, és tapsoltak, miközben mi az óráinkra mentünk. Még most is libabőrös leszek. – mondja el Majtényi András, aki a tagozat ének-zene tanára immár vagy harminc éve – Ellenben nem igaz, hogy „szervezve volt”, meg hogy „előre ledumáltuk”. A gyerekek teljesen spontán mód ültek le közénk, ez az igazság.

Inokai-Tóth László ekkor még elszántan kereste a felbujtókat, valamint fegyelmit helyezett kilátásba a „jogsértésben” részt vevő tanároknak. Később arra a kérdésünkre, hogy valóban indul-e eljárás az akcióban részt vevő pedagógusok ellen, csak annyit felelt: „Valahogy le kell zárni az ügyet.” Érdemben nyilatkozni azonban nem akart, mert a dolog még folyamatban van – szerinte azonban a szünetekben az oktató feladata nem az, hogy tiltakozzon és demonstráljon,

a tanár kötelessége az órákra való felkészülés, a naplóírás, és mindazok a feladatok, melyek a Közoktatási Törvényben rögzítve vannak.

- Keserű Imre óraadói szerződése június 30.-án, azaz a tanév végén lejár, és a pozícióban lévő igazgatónak nem döntési kompetenciája, hogy a jelenleg érvényben lévő szerződést meghosszabbítsa. Mindenesetre jogviszony és jogviszony között különbség van, és bizonyossággal mondhatom, hogy Keserű Imre a Horváth Mihály Gimnázium tanára marad.

Állítása szerint mindezt jó előre közölte a tantestülettel is, arra azonban, hogy akkor mégis miféle gigantikus félreértés vezetett az áldatlan helyzethez, felelni nem tud. A lényeg, mint mondja, hogy az iskolában helyreállt a rend, ámbátor a tanárok között akadhat még, aki nyugtalan.

Mindehhez csupán egy, magát megnevezni nem szándékozó drámás-pedagógus alábbi mondatát fűznénk hozzá, mely talán summája lehet az eltelt egy évnek:

- Jó ideje tanítok itt, de ilyen bizonytalanul, és ilyen rosszul még nem éreztem magam.

Liberális tűzfészek, meg a jó gazda gondossága

- Az egész bonyodalom vihar egy pohár vízben – mondja Dr. Kovács Kálmán, Csongrád megyei Közgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke – Ebben az ügyben igen sok cikk jelent már meg, pedig véleményem szerint nem érdemel ilyen sok szót az ügy: egy tanárnak lejárt a szerződése, és kész. Lépjünk tovább.

Dr. Kovács szerint – aki a delvilag.hu-nak még kissé vérmesebben fogalmazott a demonstráció másnapján: a tüntetést Keserű szervezte, akiről tudvalevő, hogy MSZP-közeli nézeteket vall, az iskolában jelenleg „hangulatkeltés folyik”, illetve van még egyéb kiváló drámatanár is az országban – „a megye, mely már 1999 óta fenntartója a gimnáziumnak, a jó gazda gondosságával ápolta az intézményt. És ne felejtsük el, hogy a gimnáziumnak vannak egyéb szakjai is, melyek szintén kiváló teljesítményt nyújtanak: a drámások ebből csupán egyet tesznek ki.”

Itt fűznénk hozzá, csak zárójelben, hogy a jobboldali-többségű közgyűlésben információink szerint „liberális tűzfészekként” szokás utalni a HMG-re – Dr. Kovács véleménye ellenben az, hogy nincs politikai oka a „szabadelvű módszereiről híres” pedagógus eltávolításának. Magáról az igazgatói döntésről nem tudott, hiszen meglátása szerint nem lenne szerencsés, ha a megye beleszólna az iskola ügyeibe. Keserű Imre „munkásságát nem követte szemmel”, álláspontja arról nem is lehet. Arra a kérdésre pedig, hogy vajon nem jelent-e mégis valamiféle presztízsveszteséget a gimnázium számára egy többszörösen kitüntetett tanerő távozása, ekképp felel:

- Nem gondolom, hogy bármi hátrányt szenved el az iskola. Bízom benne, hogy jövőre hasonló színvonalon folyik majd az oktatás, az új igazgató vezetése alatt pedig bizonnyal további színvonal-növekedést tapasztalhatunk majd.

„Szerencsére nem szenvedünk szeretethiányban”

Keserű Imre azonban, mint mondja „kénytelen politikai okokat keresni” az eltávolításában.

- Két hülye dolog csúszik itt ugyanis egybe: az egyik az, amit már megszoktunk, jelesül, hogy az oktatási és nevelési módszereink rendre szembemennek az úgynevezett porosz iskolai modellel. Ezért eddig is megkaptuk a magunkét mindig. Csakhogy ezek az ellenvélemények most holmi politikai megosztottsággal keverednek el - tehetünk persze úgy, mintha nem tudnánk semmit, csak nem érdemes, mert magunkat csapjuk be. Van egy iskola, ami működik. Hagyni kellene minket dolgozni, ezzel szemben buta politikai erőfitogtatássá válik az egész.

Az pedig, hogy „az iskola működik”, a pedagógus szerint pontosan abból látható, ami a demonstráció során történt: „Mindig célunk volt olyan embereket nevelni, akik normális, jogszerű, de hatékony módon tudják képviselni az érdekeiket, a véleményüket. Amikor pedig manapság másról sem hallani, mint komoly kommunikációképtelenségről diák és tanár között, az efféle megnyilatkozás azt mutatja, hogy az utóbbi harminc év során igenis jó úton jártunk. Nem beszélve arról, hogy mindenkinek azt kívánom: egyszer az élete során tapasztalja meg ő is, milyen fantasztikus érzés, amikor ilyen keményen kiállnak mellette.”

Arról, hogy most mi történik majd, annyit mond csak: „Várunk.”

„…maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk”

Ebben az évben aláírásgyűjtés indult Szentesen azért, hogy a város visszavegye az iskoláit a megyétől. Az ívet a harmincezres lakosú városban körülbelül 3100-an írták alá, a testületi ülésen ennek okán pedig megszavazták, hogy meginduljanak a tárgyalások – ám Dr. Kovács Kálmán és a megyei vezetés szerint ennek legközelebb 2009-ben lehet csak eredménye.

A megyei közgyűlés június 19.-én választ új igazgatót: a grénum Tóth Tibor, a gimnázium matematika-tanára, és Magyar Lászlóné, a csongrádi Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola volt pedagógusa között kell, hogy döntsön. Információink szerint, eredménytől függően egyes tanárok a gimnáziumban „fontolgatják, hogy módosítanak az életpályájukon”.

Mint azt pedig fentebb már emlegetettük: az irodalmi-drámai tagozat június 20.–21.-én üli meg Szentesen a harmincadik születésnapját.

Hátha nem halotti lesz a tor.