Beszóltak Orbánéknak: "Ez még fércmunkának sem nevezhető"

November 1-től 14 hónapon át az állam nem folyósít a magánpénztáraknak. A közgazdász szerint ezzel a jogbiztonság jelentősen csorbulhat. A kötelező tagság beszüntetését valószínűleg tömeges átlépés követi, ami ha rendezetlen – és az eddig közzétett elképzelések még rendezetlenek –, a magán-nyugdíjpénztárakat eszközeik likvidálására kényszerítheti, ami persze az eszközértékeiket veszélyezteti.

Hozzátette: a magán-nyugdíjpénztárak külföldi befektetései összességében nem tekinthetők sikeresnek. Nemzetgazdasági szempontból tehát az állami ellenőrzés előnyös lehet. Más kérdés, hogy az állam – a majdnem csődbe ment állam – képes lesz-e túlszárnyalni a magán-nyugdíjpénztárak Kósa Lajos és társai által lebecsült eredményét. Róna Péter szerint továbbra sem ismert, hogy a pénztári tagok, akik egyben a pénztár tulajdonosai is, továbbra is azok maradnak-e. Ha igen, kirúghatják-e a vagyonukat kezelő államot, ha az rosszul teljesít? Ha nem, milyen jogokat és garanciákat kapnak cserébe? Mi a biztosíték arra, hogy az állam nem tapsolja el a vagyont?

Úgy véli, ha a pénztáraktól átvett állampapírok feltehetően döntő részét megsemmisítené az állam rövid távon, azzal csökkenhetne a bruttó államadósság, más kérdés, hogy a megsemmisített vagyon helyébe milyen kötelezettségeket vállalna, és további kérdés, hogy ezek a vállalások mit érnek.

Azzal, hogy novembertől 14 hónapra biztosan leállítja a járulékok átutalását a nyugdíjpénztáraknak, a pénztártagoknak veszteségük keletkezik és az elmaradt befizetéseken elérhető hozamtól is elesnek. A fő kérdés a közgazdász szerint az, hogy az állam hogyan kompenzálhatja az átlépő tagokat, illetve a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradókat. – Sohasem pártoltam a nyugdíjpénztár intézményének bevezetését egy felzárkózó gazdaság esetében, így a kivezetést helyeslem. De amit eddig láttunk, még fércmunkának sem nevezhető – mondta Róna Péter a