Bazmeg a hatalmi arroganciát! - TASZ

A VII. kerületi Rendőrkapitányság december 9-re tanúként idézte be Dopemant Himnusz-ügyben – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

2011. december 9., 16:43

Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjeként korábban már úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy „a kerületi ügyészség megtekintette a videoklipet, és annak tartalma alapján úgy ítélte meg, hogy a nemzeti jelkép megsértésének vétsége megállapítható, illetve ezen bűncselekmény gyanúja megállapítható, és ebből kifolyólag elrendelte a nyomozást az ügyben.”

A TASZ közleménye emlékeztet rá, hogy egy bűncselekmény gyanúsítottját megilleti a védelem joga, a hallgatás joga. Senki nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. A tanút ezek a jogok nem illetik meg, a vallomástételt szűk körben tagadhatja meg, egyébként köteles válaszolni a kérdésekre.

Az ügyészség pontosan tudja, hogy az általa bűncselekménynek tartott magatartást ki valósította meg, így a tanúként történő idézés egyetlen célja és értelme az lehet, hogy a rappert megfosszák jogaitól – írta a TASZ.

Dopeman a rendőrségen a legtöbb kérdésre megtagadta a válaszadást arra hivatkozással, hogy bár szerinte nem követett el bűncselekményt, de az ügyészség álláspontja szerint igen, így élni kíván a mentességi jogával.

A jogvédő szervezet álláspontja az, hogy a nemzeti jelkép megsértésének vétsége nem valósult meg, mivel ennek megállapíthatóságához az szükséges, hogy a sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata a védett jelképre közvetlenül vonatkozzon. A zeneszámban a Himnuszra vonatkozóan sértő vagy lealacsonyító kifejezés nem hangzik el, az előadó a „bazmeggel” politikai pártokról, politikusokról, vagy például a parkolócéduláról fejti ki a véleményét. A feljelentők tehát szövegértelmezési nehézségekkel küzdenek, az ügyészségről viszont ugyanezt nem feltételezzük. Esetükben feléjük irányuló vélt vagy valós politikai elvárásoknak való megfelelési kényszer vezethetett a nyomozás elrendeléséhez (feltehetően névtelen feljelentések alapján), a terhelti jogoktól való megfosztás kísérlete pedig a hatalmi arroganciát jelzi, ami rosszabb, mintha csak a szöveget nem értenék – írta a TASZ.

A szervezet álláspontja szerint ha valaki történetesen közvetlenül nemzeti jelképre tesz sértő vagy lealacsonyító megjegyzést, akkor is kérdéses, hogy az állam tekintélyének a megóvását jelenti-e a sértő kifejezések használóinak a büntetőjogi üldözése. Az állam tekintélye – amit a nemzeti jelképek reprezentálnak – az állami cselekvés függvénye, és azt sohasem a kritikusok csorbítják, mégoly éles szavakat használjanak is. A TASZ szerint a véleménynyilvánítás alaptalan üldözése és a hatalmi arrogancia rombolja ma Magyarországon mind a demokráciát, mind az állam tekintélyét.