Kilátástalanság a köbön: hitelből rezsiszámla
Az energiaválság eredményeképpen mára az áram és a gáz tízszer annyiba kerül a piacon, mint a koronavírus járvány idején. Ez egyrészt megjelenik a többi termék és szolgáltatás árában, vagyis emeli az inflációt, másrészt sok fogyasztó számára tartozáshalmozást, végül csődöt jelent. Annak jártunk utána, milyen lehetőségek vannak a hitelpiacon a megnövekedett rezsitételek finanszírozására, illetve mit tesz a szolgáltató a fizetésképtelenség elkerülésére.
Ahogyan egyre emelkednek az energiaárak, a legtöbb vállalkozás és lakossági fogyasztó számára úgy válik elérhetetlenné az áram- és gázszolgáltatás, hogy bár van elérhető mennyiség, nem tudja azt megfizetni. A rezsicsökkentés csökkentése után augusztus 22-től kezdte kiküldeni az MVM Next Kereskedelmi Zrt. az új áras számlákat. Szerkesztőségünkben is monitoroztuk a változó lakossági áram-és gázszámlákat, és az összegek alapján egyelőre nem látszik arra vonatkozóan optimális megoldás, hogy az éves elszámolás utáni esetleges visszafizetésig miből lehet finanszírozni a hétszeres szorzóval számolt gáz-, és a rendszerhasználati díj miatt jelentősen megnövekedett elektromos áram számlát. Hitelszakértővel vettük sorra, milyen megoldásban gondolkodhatunk.
Még mindig nem egyértelmű, mi alapján számol a szolgáltató
A kiküldött számlák alapján ugyanis nem az az egyszerű képlet működik, hogy ha az ember felelősen a kedvezményes fogyasztási határ alatt tartja az igényeit, akkor a régi, kedvezményes áron jut gázhoz vagy áramhoz. Eléggé kusza, hogy mit hogyan számolnak el az új díjszabás alapján. Csak a mai napon hét vészhelyzeti rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, a kedvezményes gázárhoz kapcsolódóan. Annyi bizonyos, hogy a számla végösszege nem a kormányzati kommunikációban hangsúlyozott 144 köbméter felhasználásától - vagy fel nem használásától függ, - hanem attól, hogy a hónapban a felhasználó mennyi gázt fogyasztott el a szolgáltató által meghatározott fogyasztási jelleggörbéhez képest. Augusztusban például 15 köbmétert az engedélyezett kvóta. Ha valaki ennél többet fogyasztott, mert például a melegvizet is gázkazán szolgáltatja, akkor piaci áron kapja a 15 köbméter feletti gázt. Az éves elszámolásban aztán valamilyen módon visszakapja ezt az összeget, amennyiben az éves fogyasztása a kormány által meghatározott évi átlagfogyasztás alatt maradt.
De addig, amíg visszakapom a pénzem, miből fogok élni?
Azoknak, akiknek a megnövekedett rezsiköltségei olyan mértékűek, hogy a havi bevételeikből nem tudják azt finanszírozni, nem sok jóra számíthatnak. Megkérdeztük Argyelán Józsefet, a Bankmonitor hitelszakértőjét, hogy milyen megoldást javasol azoknak, akiknek hirtelen jelentős rezsiszámla-növekedéssel kell szembesülniük.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. szeptember 9., 14:41
A miniszterelnök februárban még biztosra vette, hogy ha lesz orosz gáz, akkor lesz rezsicsökkentés is. Az élet úgy hozta, hogy van orosz gáz, rezsicsökkentés viszont nincs.
Itthon
2022. szeptember 8., 11:14
Idén háromszor korrigálja a kormány a nyugdíj összegét. A kérdés az, hogy a megnövekedett élelmiszerárak és rezsiköltségek nem gyűrik-e maguk alá a megemelt nyugdíjakat.
Itthon
2022. szeptember 8., 07:24
Még a gazdagabb településeken is nőtt a rezsisegély utáni érdeklődés. Súlyos krízist látnak az önkormányzatok.
„A megnövekedett energiaárak által okozott krízis megoldása nehéz kérdés, több szempontból is. Vannak ugyan szabadfelhasználású hitelek, hitelkártyák, személyi kölcsönök, szabad felhasználású jelzálog hitelek, ám ezek nem jelentenek megoldást, ugyanis. Egyfelől a a hitelcél ebben az esetben egy olyan, a mindennapi élethez kapcsolódó kiadás finanszírozása, ami minden hónapban megjelenik a kiadások közt egészen addig, amíg az energiaválság tart. Egyfelől rövid távon nem látszik az, hogy az energiaválság okozta helyzet megoldódna, nem tudjuk, mikortól fognak csökkenni a számlák, így beláthatatlan, mekkora hitelösszegről is beszélünk. Másfelől a bank számára bizonytalansági tényezőt jelent, hogy ha egy háztartás nem tudja kigazdálkodni a közüzemi számlákat. Mi a biztosíték arra, hogy a hiteltörlesztést fizetni tudják? Az így felvehető összeg 3-4 hónapra oldja meg a fizetésképtelenséget, utána a megnövekedett rezsiszámlákat és a hiteltörlesztést is fizetni kell, és ez a hitelspirál kapuja. Senkinek sem javaslom, hogy a rezsiköltségek finanszírozására hitelt vegyen fel” – mondja Argyelán.
A szakértő szerint azoknak, akiknek a hirtelen megugró energiaárak miatt az elszámoló számlája lett erősebb összeg, egy áthidaló hitel vagy személyi kölcsön megoldás lehet, amennyiben az energiafogyasztást a kedvezményes fogyasztási határ alatt tartja és fizetni tudja az elszámoló számla befizetésére felvett hitelt is.
„Érdekes lehet hitelt felvenni egy olyan energetikai korszerűsítés finanszírozására, amivel csökkenthetjük a számlánkat. Ez ugyan egy nagyobb kiadás, adott esetben jóval nagyobb, mint a számla, ám a beruházás eredményeképpen érdemben csökkenek a havi kiadások, és ezzel megnyerjük a havi törlesztőrészlet összegét. Akár egy napelem-pályázat, akár a fűtésrendszer korszerűsítése is szóba jöhet, amihez elérhető az otthonfelújítási támogatáspályázat, de fontos tudni, hogy ez utóbbi esetében a munkálatoknak még idén be kell fejeződnie. Egyes bankok pedig már bevezettek egy piaci alapú zöld hitelt, amellyel energiahatékony lakások vásárlása, korszerűsítése érhető el” – foglalta össze a lehetőségeket Argyelán József.
A kérdés tehát továbbra is az, hogy akinek a pénztárcája nem bírja el a megnövekedett rezsiszámláját, és energiahatékonysági beruházásokat sem engedhet meg magának, mert például nyugdíjas vagy olyan egyedülálló, aki nem tud a kedvezményes pályázatokkal élni, milyen megoldásokhoz folyamodhat. Kérdéseinkkel megkerestük az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-t, amint érkezik válasz, frissítjük a cikkünket.
(Kiemelt fotónk: Egy konyhai gáztűzhely égő gázrózsája. MTVA/Bizományosi: Róka László)
