Orbán Viktor februárban: lesz orosz gáz, lesz rezsicsökkentés

A magyar ember politikai emlékezete legendásan rövid. Tudják ezt jól a hazai politikusok is, így egész karrierek épültek erre a jellegzetes tulajdonságunkra. Nincs ez másként a rezsicsökkentésnek nevezett politikai termék esetében sem. A kormánypártok több cikluson keresztül tudták tematizálni a közbeszédet vele (természetesen más témákkal együtt) úgy, hogy igazán komoly kockázat nem fenyegette az erre épült kampányt.

Ez a háborúval, majd az energia árának többszörösére ugrásával alapjaiban változott meg, olyannyira, hogy a választást követően a Fidesz gyorsan reagálva változtatta meg (más olvasatban törölte el) a rezsicsökkentés szabályait, zárójelbe téve az elmúlt évek politikáját.

Éppen ezért érdemes viszont visszaemlékezni a választás előtti nyilatkozatokra.

Rosszul öregedő mondatok országa

„Ha van orosz gáz, akkor van olcsó ellátás a magyar családoknak, és van rezsicsökkentés. Ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”

– mondta Orbán Viktor idén februárban, miután tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A magyar miniszterelnök szerint az Európai Unió legtöbb tagállamában elszálltak az energiaárak, hazánk azonban – köszönhetően az oroszokkal kötött hosszú távú szerződésnek – kivétel ez alól.

„A hosszú távú gázszerződés garantálja a magyar lakosság hosszú távú – 2036-ig tartó – ellátásbiztonságát és a nyugat-európai piacokhoz képest ötödakkora árnak köszönhetően a rezsicsökkentés fenntarthatóságát”

Ezt már Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója mondta a tárgyalásokat követően, hogy aztán kiderüljön, hogy a tavalyi hosszú távú szerződés annyira garantálja az ellátásbiztonságunkat, hogy idén újabbat is kellett kötni. 

Nem állított kevesebbet Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője sem, aki az M1-nek azt mondta:

„Az Európai Unióban Magyarországon kell a legkevesebbet fizetni a földgázért, a piaci árak ötödéért vásárolja hazánk az orosz gázt"

Szerinte nagyon biztató eredménnyel zárult Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor tárgyalása.

„Annak érdekében hogy ez fenntartható legyen, és hogy az az árnövekedés, ami az elmúlt hónapokban tapasztalható volt, és ami Európa más országaiban begyűrűzött a lakossági tarifákba is, az Magyarországon ne történjen meg, és a magyar családoknak ne kelljen olyan problémákkal, nehézségekkel szembenézniük, mint például a szomszédos Romániában, ahol 240 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy évben a gázárak”

– magyarázta Hortay februárban.

Ehhez képest ma már tudjuk, hogy hiába a nagy oroszbarátság, igenis piaci áron vesszük az orosz gázt, sőt, néha még annál is többért. Augusztusban a Népszava írt arról, hogy Oroszország az irányadó tőzsdei árnál is drágábban mérte a fűtőanyagot Magyarországnak. Májusban például az irányadó, két hónappal korábbi tőzsdei árnál 6 százalékkal drágábban, egyszersmind rekordösszegért, ezer köbméterenként átlag 1364 euróért vettük a gázt az oroszoktól.

Az olcsó gáz mítosza annak fényében is mulatságos, hogy Orbán Viktor április 1-jén, két nappal a választás előtt, meglehetősen maliciózusan odaszúrva azzal védte meg az oroszországi beszerzést a szokásos pénteki rádióinterjújában, hogy

„az olcsó orosz gáz helyett legyen drága amerikai. Ragyogó ötlet...”

Ragyogó bizony, főleg, hogy Orbán Viktor is ezt gondolta 2018-ban.

Négy évvel ezelőtt már rádöbbentek, hogy nem jó az egyoldalú függés

A miniszterelnök ugyanis négy évvel ezelőtt, 2018. február 9-én, a magyar–szerb kormányülés utáni energetikai fórumon még az orosz energiafüggés csökkentéséről beszélt igen-igen lelkesen:

„A lényeg az, hogy a Romániából amerikaiak által kitermelt gáz Magyarországra érkezik majd, és ezzel az orosz gázmonopóliumnak Magyarországon egyszer és mindenkorra vége van. A szükséges importnak felét, több mint felét képesek vagyunk nem orosz forrásból behozni Magyarország területére.”

Ma már persze tudjuk, hogy nem így lett, ami természetesen nem feltétlen a kormány hibája. A témáról hosszabban a Telex.hu írt, ahol kiemelték: a román Neptun Deep gázmezőtől remélt energiafüggetlenség eleve gyenge lábakon állt (ráadásul ma sehol sem tart), a horvát LNG-terminál pedig, bár valóban nem orosz az alapanyag, igen drága is, lévén vissza kell gázosítani az anyagot, és akkor még nem beszéltünk a szállítási költségekről.

„Sajnos ha nagy mennyiségű gázt akarunk vásárolni Közép-Európában, akkor Oroszország az egyetlen forrás (...) Lehet álmokat szőni, de ha nincsenek alternatív források a régióban és nincsenek más infrastrukturális lehetőségek, akkor egyértelműen egyoldalúan védtelen pozícióban vagy”

– ismerte be a keserű igazságot idén nyáron Szijjártó Péter külügyminiszter.

Ettől függetlenül a választások előtti igen határozott és – fogalmazzunk úgy – bátor kijelentések az orosz gázról és rezsicsökkentésről meglehetősen elhamarkodottak voltak.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook-oldala)