Balos zöldpárt a fedélzeten

Zöld virágot horgol Kelemen-Baross Diána, az új zöldek logóját. Néhány szirom, és máris kész a mű, gyorsan kattognak a tűk. Diána az A38 hajó éttermének ajtajában áll, adományokat, támogató aláírásokat gyűjt a leendő Párbeszéd Magyarországért (PM) pártnak.
A civilpolitizálásra szakosodott Kaufer Virág feltűnése óta nagy hagyománya van a „gerillakötészetnek”, a harcos asszonyok bekötötték már a Moszkva tér villanyoszlopait, a Blaha fáit, színes zoknikban, tarka bokamelegítőkben pompáztak a terek. Most a kötés inkább időmúlató akció.

Partizán és belga

Diána régi motoros, eredetileg marketinges, a XI. kerület LMP-s koordinátora volt, de Jávor Benedekkel, Karácsony Gergellyel és sok más LMP-ssel együtt kilépett a pártból.

– Olyan volt már, mint egy rossz házasság – mondja.
– És ez jobb?
– Itt van energia – mosolyog.
Na, meg úgy száz ember, köztük Szilágyi Ákos költő, az ő versét szavalja és táncolja el most Galkó Balázs színész. Mellettünk Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője sörözik. Itt van Bozóki András exkultuszminiszter, Gulyás József volt SZDSZ-es ügyvivő, Hajós András tévés személyiség. Vagy – ahogy Hajós minősíti magát – egy „független kulturális egyén”. Azt mondja, ide „a Gergő” hívta, és szerinte fontos, hogy egy pártban vannak „jó arcok”.

Lelkesít a színpadon, poénok jönnek, aztán a hideg víz:
– A jók nem győznek. Legalábbis nem úgy és nem akkor, ahogy látni szeretnénk. De ha ott vannak a parlamentben, akkor már győztünk – mosolyog.
A háttérben Kukorelly Endre író figyel Jávorra és Szabó Tímeára, a két frissen megválasztott párttárselnökre.

Kukorelly soha nem volt az LMP tagja. Az új pártba se lép be. Azt mondja, marad, mint mindig, „partizán és viccbeli belga”, mert azoknak több szabadság adatott, mint a „reguláris katonáknak”. Ő amúgy is irtózik a kötöttségektől.

– Jó lenne, ha a magyar történelmen végigvonuló kétosztatúság végre megszűnne – sóhajt.
– Pont az LMP sorsa bizonyította, hogy nem megy.
– Valóban, de itt ha a legrosszabb forgatókönyv teljesül, akkor is marad egy mag, amely révén fennmarad a gondolat: lehet más a politika – magyarázza.
A hajó hátsó traktusában még ülésezik a kongresszus. Zárt az ülés, de benézhetünk a terembe. A kivetítőn a leendő párt alapszabálya. Kordzakók, laza pólók, profi ingek, filoszszakállak, menedzserhajak, copfok, oldaltáskák és retikülök.

– Magam is megosztott vagyok a járulékcsökkentés ügyében – szól hozzá Scheiring Gábor.
Felcsattan a nevetés. Nincs vita, inkább tűnik laza fogadásnak, szabad ötletelésnek az ülés.

Nem csoda, megkönnyebbült mindenki. Fojtogató volt már a bizalmatlanság az LMP-ben. Megkeményedtek a balos urbánusok, a zöldek, a bázisdemokraták és az egyszemélyi vezetésben hívők arcvonalai. Senki nem engedett a 48-ból, senki nem dönthetett egyedül, semmit nem beszéltek ki rendesen, semmi sem készült el időben, káosz jellemezte a pártot.

– Néhány illúzióval kevesebb – mondja az étteremben Karácsony Gergely.
Nagy a zaj körülöttünk. A kivetítőn fotókban az „elmúltnégyév”: Karácsony sétál a Parlamenthez karon ülő fiával, Misi épp ma négyéves. Szabó Tímea Pintér Sándor belügyérrel pöröl, Szabó Rebeka pónit simogat, aztán büntetésből tárlatot vezet a dinoszauruszok között, majd földet foglal valahol Fejér megyében. Jávor meg mosolyogva Scheiring Gáborra figyel.

Dúl a nosztalgia. A képeken még hamvasak. Akkor még nem volt seb, nem fájt semmi. Dióhéjban: aztán jött az orbáni pökhendiség, feltűnt Bajnai Gordon, beindult a vidéki LMP-s kortesharc, amelyben mintha Schiffer András lett volna az ügyesebb, végül a kongresszus többsége nem akart az Együtt 2014-gyel tárgyalni.

– Pedig a tagság nagy része és a szimpatizánsok velünk vannak – mondja felmérésekre hivatkozva Kaltenbach Jenő fővárosi frakcióvezető, aki kénytelen a főpolgármesterrel összeakasztani a bajszát.

Séták a bíróságra

Sokfrontos most a harc, erőt akarnak mutatni a politikai ellenlábasok. Tarlós István nem akarja engedni, hogy átkereszteljék az LMP budapesti frakcióját, pedig annak minden tagja átlépett az új szervezetbe.

– Ehhez nincs joga – magyarázza Kaltenbach, és sorolja az indokokat, idézi a fővárosi szmsz-t.
– Tarlós arra számít, hogy másfél évig a bíróságra járunk, és addig sem lesz képviselőcsoportunk – súgja valaki.
Arra tippelnek, hogy a főpolgármester a bizottsági és a felügyelő-bizottsági helyektől akarja megfosztani a zöldképviselőket.

Ha nincs frakció, nincs stallum.

Amúgy sincs jó helyzetben sem a régi, sem az új párt. Szakértők, alkalmazottak, nem mindenkinek jut majd fizetség. Más mellett ezért indította el a PM adománykampányát, honlapjukon is várják a támogatásokat.

– Bízom benne, hogy szakértőink nem fordítanak hátat nekünk. Én is ingyen, társadalmi munkában végzem a pártmunkát – mosolyog Püspöki Gábor, a szervezet sajtósa.
Ő „zöldbudai” önkormányzati képviselő szociológus, korábban meg kolléga volt a Népszabadságnál, Reformnál.

Látszik, élvezi a pártmelót. Ha kell, molinót feszít ki a teremben, hisz a többi munkatárssal ellentétben neki nincs tériszonya a létrán.

A vízre tett párt

– A pártot most tettük vízre, rövidesen beindítjuk a motorokat is – így reagál Jávor a Hír TV riporterének a helyszínnel, az állóhajóval élcelődő kérdésére.
Jávor szerint nagy dolog, hogy három héten belül gründoltak egy pártot. Nekünk elmeséli, hogy egy Margit körúti irodában „pörögtek” éjjel-nappal. Egyeztettek a parlament vezetőivel, Rogán Antal fideszes frakcióvezetővel, és mellette programot írtak, logót terveztek, szervezkedtek. Jávor felelt a zöldpolitikai tartalomért, Erőss Csaba és Tordai Bence az alapszabályért, mindenki hajtott ezerrel.

– Az új párt szerencsés helyzetben van – vélik itt sokan.
Schiffer Andrásék a perifériára szorultak, ők – úgy érzik – benn vannak a centrumban. Igaz, egyelőre az LMP-nél maradt a vidéki hálózat nagy része, de sokan már most átpártoltak a zöldvirágosokhoz.

Az utca bizalma

– Ha nem lesz eredményes Bajnaiékkal a tárgyalás, akkor rossz helyzetben leszünk – „elemez” az egyik vezetőségi tag.
Még nem tűzték ki az egyeztetés időpontját, de biztosan ragaszkodnak majd ahhoz, hogy 2014 után önálló frakciójuk legyen a parlamentben. Nincsen könnyű dolguk, hiszen Bajnaiék a felmérések szerint sok LMP-s szimpatizánst elszipkáznak előlük.

Hogy miért nem léptek be az Együtt 2014-be?

Azt mondják, saját pártot, saját agendát, önálló programot akarnak. Ők balos zöldek, a hitvallásukat tartalmazó molinót most kameratűzben, piros, kék filccel írják alá.

Nulláról indulnak megint. Se pénz, se paripa, se fegyver. Így volt ez 2009-ben is, csak most gyakorlottabbak, profibbak. Szabó Tímea szerint van még lelkesedés, elszántság meg az utca bizalma, amit a társelnök pár hete egy idős ember szavaiban talált:
– Jaj, aranyoskám, hülyeség, amit csinálnak, most már lépjenek ki, alakítsanak egy új pártot, és váltsák le a Viktort!
A hit, néha az is segít.