Balog Zoltánt választották a református zsinat lelkészi elnökének

A Magyarországi Református Egyház törvényhozó testülete, a zsinat választójogi törvénye értelmében a zsinat lelkészi elnökét a négy egyházkerület püspökei, világi elnökét pedig a négy főgondnoka közül választják hat évre. A lelkészi és világi vezetés papíron egyenrangú, de a gyakorlatban a lelkészi sokkal hangsúlyosabb. Az elnöki jelölést Balog Zoltán dunamelléki püspök és Fekete Károly tiszántúli püspök fogadták el. 

„Mindenki odaadja valamiért az életét, mi erre adtuk: hogy magyar, református keresztyén módon Krisztus igéjét szolgáljuk” – fogalmazott Balog Zoltán a szavazás előtt köszöntőjében. Hozzátette: „Én is odaszántam, akkor is, ha sokszor hátat akartam fordítani. De az, aki értünk odaadta életét, nem engedi, hogy visszavegyünk abból, amit odaadtunk – és azt sem engedi, hogy csak félig adjuk oda.”

A szavazáson közel dupla annyi szavazattal Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét választották meg a testület lelkészi elnökévé, a világi elnök pedig Molnár János, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett.

Balog Zoltánt 2020. november 5-én választották meg püspöknek, majd idén január 25-én iktatták be hivatalába. Az új püspök Bogárdi Szabó Istvánt váltja, aki három cikluson, 18 éven keresztül vezette az egyházkerületet. A volt fideszes minisztert azonban csak húsvétkor fogják püspökké szentelni, addig, ígérete szerint, a gyülekezeteit fogja látogatni. Balog őszi jelölése óta szélsebesen halad felfelé az egyházi ranglétrán: annak ellenére, hogy fel sem szentelték püspöknek, és hivatalában eddig mindössze három hetet töltött, mostantól ő a magyar református egyház feje. 

Távol tartották a sajtót

A zsinati elnökválasztást a kormány által frissen felújított, a Károli Gáspár Református Egyetem tulajdonában lévő Károlyi-Csekonics Palotában rendezték. Bár egyházi vezetőválasztás eddig nem számított kényes közéleti ügynek, lapunk bárhogy igyekezett, nem tudott bejutni a rendezvényre. Annak ellenére sem, hogy a választás nyílt ülésen zajlott.

Már a sajtóregisztráció során – a járványhelyzetre hivatkozva – elutasították az eseményen való részvételünket. A referens azt állította, az ülés nem sajtónyilvános, ezért csak az egyház belső sajtója lesz jelen. Ehhez képest MTI-s kollégák sétáltak be a kapun, a kordon mögül pedig 4-5 fotóst láttunk sürgölődni a széksorok között. Mivel Balog Zoltán jó esélyekkel indult a választáson, szerettük volna megkérdezni szerepvállalásának hátteréről. A püspök azonban úgy tűnt, mindenképpen el akarta kerülni a sajtóval való találkozást. Ugyan 75 perccel a kezdés előtt horgonyoztunk le a Reviczky utcai bejárat előtt, mégsem találkoztunk az egykori miniszterrel, pedig a püspökök is itt léptek be az épületbe. Balog tehát vagy órákkal korábban érkezett, vagy egy általunk nem ismert bejáraton jutott be a palotába. Fotósunkat is éppen igyekeztek kitessékelni, amikor a vitába Gér András zsinati tanácsos is becsatlakozott, és arról tájékoztatott minket, hiába nyílt az ülés, egy tavaly hozott zsinati határozat szerint ezeken már csak meghívott vendégek vehetnek részt. Gér András szintén az Emberi Erőforrások Minisztériumából (Emmi), méghozzá Balog Zoltán mellől érkezett 2015-ben: a miniszter egyházi-, nemzetiségi és civil ügyekért felelős politikai főtanácsadója volt.

Egyház és politika

A választás előtt felkerestünk református vezetőket, lelkészeket, dolgozókat, de Balog egyházi szerepvállalásáról nem akartak nyilatkozni. Az exminiszter egyetlen egyszer beszélt korábbi miniszteri és püspöki szolgálata közti különbségről:

„Az egyházban nem szeretjük valamifajta politikai korrektség jegyében elhallgatni vagy átcsomagolni azt, amit igazságnak ismertünk fel. A reformátori és bibliai örökséghez híven a lehető legnagyobb őszinteségre van szükség” – fogalmazott Balog januári beiktatásán.  

Egy nevét nem vállaló presbiter annyit árult el telefonon, az egyházban többen aggódnak amiatt, hogy Balog megválasztásával még inkább rásüthetik a reformátusokra, hogy politikai befolyás alatt vannak, és túl szoros a kapcsolatuk a kormánnyal.

Huszár Pál, a zsinat leköszönő világi elnöke Balog elnökké válásáról lapunknak azt mondta: „Neki vannak kormányzati tapasztalatai, jó kapcsolatai, ami előnyt hozhat az egyháznak.” Kérdésünkre, hogy talán éppen az kifogásolható, hogy a püspök politikai kapcsolatai miatt jut előnyhöz az egyház, annyit mondott: „Egyeseknek egy kis rosszindulatért nem kell a szomszédba menni. De ettől még a világ nem áll meg.” Balog Zoltán szerinte 8 éves kormányzati pályafutása alatt is gyakorolta lelkipásztori feladatait, ezért semmi akadálya, hogy zsinati elnök legyen.

„Az a jó, hogy a 100 tagú zsinatban mindenki szabad mandátummal rendelkezik, nincsenek frakciók, és frakciófegyelem sem, így a tagok legjobb belátásuk szerint dönthetnek” – nyilatkozta a 168-nak a helyszínen Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Egyházkerület püspöke, majd hozzátette, nem gondolja, hogy Balog megválasztásával átpolitizálódna az egyház. „Mindnyájunknak van előéletünk, amit le szabad tenni, és újat lehet kezdeni Isten előtt. Hiszek a képviselők és Isten bölcsességében, hogy a legjobb kézbe adja a kormányzást” – mondta a püspök.

Egyházi viszonyokra rálátó forrásunk szerint a politikai befolyás ugyan nőhet mostantól, de Balog püspökké választása nem azért történt, hogy a református egyház a politika kiszolgálója legyen. „Ezzel együtt látszik, hogy az elmúlt tíz évben az egyház semmilyen fontos ügyben nem mondott ellent a kormánynak. A politikával pedig eddig is meg volt a kapcsolat. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki egyházmegye eddig szolgáló püspöke, leköszönő zsinati elnök például évfolyamtársa és szobatársa volt Balognak a Debreceni Református Kollégiumban. Róla köztudott, hogy az Orbán-rendszer elkötelezett híve és Balog embere” – tette hozzá.

Felszámolta posztjait

Balog Zoltán a 2018-as választások után fokozatosan távolodott a politikától. Áprilisban távozott az Emmi éléről, mert túl terebélyesnek tartotta az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát és egyéb területeket is összefogó minisztériumot, a miniszterelnök azonban meg akarta őrizni az óriás tárcát.

2018 őszén a parlamenti mandátumáról, nem sokkal később pedig az Orbán Viktor évértékelőit is szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület éléről is lemondott. 2019 májusában a miniszterelnök „a kiemelten fontos társadalmi ügyek” utazó nagykövetévé nevezte ki, „a kormányzat eredményeinek és céljainak nemzetközi bemutatását” bízva rá. 2021 januárjában utolsó politikai színezetű pozíciójáról, a Fidesz pártalapítványának a kuratóriumi elnöki posztjáról is lemondott. Az Emmi korábbi minisztere megalakulása óta 17 éven át vezette a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványt (SZPMA).

(Kiemelt kép: MTI | Koszticsák Szilárd)