Balog szerint az EU nem szolidáris Magyarországgal, és nem fordítva

Politikailag motivált és felelőtlen döntést hozott az Európai Bíróság a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról, és Magyarország minden jogi eszközzel küzdeni fog az ítélet ellen – jelentette ki Balog Zoltán csütörtökön a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.  Az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a döntés azt mutatja, hogy politikai okokból visszaéltek az Európai Bírósággal. Hozzátette, hogy az ítélet ugyan jogerős, de nem kényszeríti semmilyen új intézkedésre Magyarországot és Szlovákiát. Inkább „az igazán lényeges dolgokról” kell beszélni, arról, hogy a fősodorbeli európai politikában és a sajtóban a szolidaritás és a bírósági döntés ügye körül megmutatkozó képmutatás megmérgezi az uniós tagállamok közötti jó légkört – mondta Balog.

A magyar EU-tagság fenntarthatóságáról szóló kérdésekre kijelentette: Magyarország elkötelezett az EU mellett, a brüsszeli bevándorláspolitika és a nemzeti hatáskörök szűkítése azonban inkább árt a tagállamoknak, árt Európának. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy Nagy-Britannia távozik a közösségből, mert nem kér a mostani EU-ból – mondta Balog. Ezzel kapcsolatban élesen bírálta Brüsszelt, kiemelve, hogy az Európai Bizottság feladatával ellentétben politikai tevékenységet folytat, és szembeszáll a választott testületek akaratával. Magyarország továbbra is az EU tagja lesz, mert európai ország, az is marad, és egy jobb EU-t akar – húzta alá a miniszter. Az uniós támogatások csökkentéséről szóló felvetésekre kijelentette, hogy Magyarország megnyitotta piacait, és cserébe támogatást kap, hogy behozza lemaradását, amely a kommunista diktatúra négy évtizede alatt keletkezett. Erről szerződést kötöttek, és szó sem volt a „ha majd valami történik, és ti nem tartotok velünk, akkor visszaveszünk a pénzből” húzásról.

A szerződéseket be kell tartani, az EU-támogatások ügyét összekapcsolni a migrációs válsággal egyszerűen képmutatás – mondta Balog. Kiemelte, hogy Magyarország az egyetlen EU-s tagállam, amely 2015-ben és utána is betartotta a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet működéséről szóló előírásokat és a dublini  menekültügyi rendszer szabályait. A határkerítést is éppen azért kell felállítani, hogy Magyarország a jogállamiság elveinek megfelelően tevékenykedhessen. Más tagállamok nem így jártak el – jelentette ki Balog, hozzátéve: érdemes lenne megvitatni, hogy szolidáris volt-e a többi ország, és hogy ki kivel volt szolidáris.

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult külön keresettel az Európai Bírósághoz a 120 000 menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű bírói testület.