Az öröklődő korrupció
A korrupt főnök törvénytelenségre kényszerítheti beosztottjait, ám cserébe az alkalmazottak követelhetnek fizetésemelést, gyorsabb előmenetelt. A hazai korrupció eddig ismeretlen összefüggéseiről nyilatkozott a múlt héten a 168 Órának Jávor István, az ELTE docense. Az interjú második része az egészségügyben és az igazságszolgáltatásban előforduló visszaélésekről szól.
– Miután megjelent az interjú első része, többen kérdezték tőlem: hogyan jutott be a milliárdokról szóló korrupciós tárgyalásokra?
– Rosszul emlékszik: többször is rákérdezett, de korábban is csak azt tudtam ismételni, hogy évtizedek óta kutatom a szervezeti hatalom működését. A piaci szereplők is bizalmukba fogadtak, ezért engedtek be fontosabb tárgyalásokra, ahol akár milliárdos beruházásokról és emberek sorsáról döntöttek.
– A rendőrség nem próbálta megtudni öntől ezeket a titkokat?
– Nem volt ilyen kísérlet, de hiába is próbálkoznának.
– Számomra a legdermesztőbb az egészségügyben és az igazságszolgáltatásban előforduló korrupció. Ön már 2007-ben azt írta, hogy „államilag finanszírozott maffiák tartják kézben a rendszert”. Azóta is így látja?
– Miért, változott valami?
– Azért elég sok minden megváltozott az elmúlt hét évben...
– Változtak a maffiafőnökök, de a rendszer maradt.
– Plasztikus válasz, ezt mindenképpen szó szerint fogom leírni.
– De írja mellé: a magyarországi korrupció sajátossága – hozzánk hasonló fejlettségű államokhoz hasonlóan –, hogy korrumpálódott az egyébként nem eléggé erős állami bürokrácia. Ma már jórészt nem a gazdaság szereplői keresik meg a lekenyerezés szándékával a hivatalnokot, hanem a bürokrácia követeli meg a vállalkozóktól vagy az egyénektől, hogy vegyék meg. Ezt a korrupt rendszert öröklik egymástól a pártok.
– A „fülkeforradalomnak” nevezett rendszer szinte a teljes struktúrát kicserélte. Mégsem változott semmi?
– Attól, hogy három embert leváltanak a hierarchiából, nem változik semmi. Céljaik megvalósításához a politikusok mindig a bürokráciát használják. Hiába neveznek ki új embereket a hivatalok élére, ha a szakmai apparátus változatlan marad. Ez a szervezet meghatározhatja a politika mozgásterét, dönt a műszaki, a jogi, az igazságügyi, a pénzügyi, az ökológiai és az üzemeltetési kérdésekben. Ráadásul képes bebizonyítani, hogy amit a politika akar, az megvalósíthatatlan. Miután előbb-utóbb minden politikus belátja, hogy az egész hierarchiát képtelenség lecserélni, inkább elfogadja a bürokrácia megoldási ajánlatait. Még a korrupciót is tudomásul veszi, emiatt válik a szervezet önjáróvá, önérdekűvé. Vagyis a bürokrácia töri be az új vezetőt, nem pedig fordítva.
– Akkor a maffián a bürokráciát értette, és nem egyes politikusokat?
– Igen, de a hozzá tartozó kapcsolati hálóval és alapítványi rendszerrel, amelynek révén óriási pénzek mennek ki az állami rendszerből.
– Szóval az új fejlesztési miniszter nem véletlenül állítja le az állami cégek szerződéskötéseit. Új szférának akarják juttatni a közpénzt.
– Igen, minden átalakítás módosítja a korrupció technikáját, amely alapján új barátok hozhatók be a rendszerbe.
(A teljes interjú a megújult 168 Órában olvasható.)
