Az Ökotárs-fedősztori

- Megy teázni Lázár Jánossal?

– Az attól függ, tényleg meghív-e. Az invitálásról ugyanis mostanáig csak a sajtóban olvastam. Az ügy kirobbanása óta minket sem Lázár János, sem az államtitkára, Csepreghy Nándor, sem más semmilyen módon nem keresett meg. A médiából tájékozódtunk arról, mi a kormány kifogása ellenünk. Miután Csepreghy „leszélhámosgittegyletezett” bennünket, nyílt levelet írtunk Lázár Jánosnak, amelyben személyes találkozót ajánlottunk neki. Választ természetesen nem kaptunk.

– Indulatos.

– A sajtóban való üzengetés nem túl stílusos dolog. Ami pedig a kormánypárti médiában megjelenik, az a csúsztatások, az összemosások és a gyanúsítgatások tárháza, ráadásul sosem reagálhattunk rá.

– Lázárék azt állítják: önök a Norvég Civil Alapok pénzéből az LMP-t finanszírozzák, ezért a Norvég Alapok 36 milliárdjához hasonlóan az Ökotárs által kezelt 3,6 milliárd sorsa is az ő felelősségük. Ezt a felvetést a norvég kormány visszautasítja.

– A Norvég Civil Alap az után jött a képbe, hogy a teljes Norvég Alapokkal komoly problémák adódtak. A múlt év végén ugyanis úgy szüntették meg a nemzeti kapcsolattartó Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, hogy arról csak az utolsó pillanatban tájékoztatták a norvég felet. Közben a kétoldalú együttműködési megállapodást nem módosították. Már ekkor feszült helyzet alakult ki. Januártól tárgyaltak, egyre nehézkesebben. Majd a támogatók áprilisra kilátásba helyezték a források folyósításának felfüggesztését. Érdekes módon pont ekkor pattant ki a Civil Alap ügye.

– Arra céloz, hogy az Ökotárs körüli felhajtás ennek a hibának az elfedésére szolgáló fedősztori lenne?

– Olyasmi. Meg persze az is szúrja a kormány szemét, hogy a norvégok az Ökotárs Alapítványra bízták a pénz elosztását.

– Önök 2011-ben már másodszor pályáztak, az első négy éves ciklus, 2008-2011 után. Lázárék szerint a pályázatból való kizárások és annak egész komplett szervezése is egy LMP-s „pártfinanszírozás” gyanúját támasztja alá.

– A kétfordulós pályáztatás első körében a szakmai alkalmasságot vizsgálták. Végignézve a hét pályázó listáját – amelyben a kormányközeli Századvég és konzorciumi tagként a Civil Összefogás Fórum is szerepelt –, világos, hogy kizárólag mi feleltünk meg minden kritériumnak.

– Csepreghy Nándor államtitkár szerint akadt szervezet, amely a kizárása okai után érdeklődve azt a választ kapta, nincs elég tapasztalata, miközben már tíz éve működik.

– Mondja már meg, milyen pályázatkezelési, -menedzselési és programlebonyolítási gyakorlatuk van ezeknek a szervezeteknek? Mi viszont húsz éve ezzel foglalkozunk.

– Lázárék fő kifogása az, hogy az Ökotárs néhány tagja utóbb az LMP-ben vállalt szerepet.

– Nézzük sorra a hírbe hozottakat. Schiffer Andrást még 2007-ben hívtuk zsűrizni, egyetlen alkalomra, mint a Védegylet és a TASZ akkori jogászát. Az LMP két évvel később alakult meg, és csak 2010-ben jutott be az Országgyűlésbe. Aztán ott van Kaufer Virág, aki LMP-s képviselő lett ugyan, de 2011-ben lemondott a mandátumáról – őt 2013-ban kértük fel pályázati értékelőnek. Engem 2010-ben az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának LMP-s alelnöke jelölt a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsába tagnak – civil szakértőként. Rajtunk kívül Foltányi Zsuzsát szokták még emlegetni a Föld Napja Alapítvány alapítójaként, aki 2009-ben szerepelt az LMP EP-listájának sokadik helyén. A minap előrángatott Sallai R. Benedek szervezete, a Nimfea Egyesület 2008-ben nyert támogatást. A mostani alapot pedig 2012-ben pályáztuk meg, és 2013-ban indult.

– Az Ökotárs tehát semmilyen formában nem támogatja az LMP-t, vagy ahhoz köthető szervezetet, személyt?

– Szó sincs róla.

– Célszerű lett volna a támadások előtt kiállni a nyilvánosság elé, és tisztába tenni, hogy „vannak LMP-s ismerőseink, de szervezetileg semmi közünk hozzájuk”.

– Sokáig fogalmunk sem volt, mi a baj, hiszen az ügyben eljáró Navracsics Tibor 2012-es, és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter 2013-as, a norvég külügyminiszterhez írott levelének tartalmáról semmit nem lehetett tudni. Minden a kulisszák mögött zajlott. Annyit hallottunk, megy a huzavona a kiválasztás körül, de a kormányzat végül elfogadta a norvégok döntését. Lázár János ezek után futott neki újra az ügynek, aminek időzítése sem véletlen. Április 8-án jelent meg az első sajtóhír Lázárnak a norvég miniszterhez írt leveléről, és másnap kezdődtek az idei első fordulós felhívásban beadott pályázatokat minősítő bizottsági ülések, amelyeken az EMMI megfigyelője is részt vett.

– Vagyis?

– Vagyis már ezt is nyomásgyakorlásként lehetett felfogni. Ezután jelentették meg az általuk balliberálisnak minősített szervezetek listáját, amelyek közt kizárólag emberi, és nőjogi, valamint melegszervezetek szerepeltek– az összes eddigi nyertesnek nem több, mint a tizede. Ráadásul a 3,6 milliárd norvég közpénz. Az uniós szerződés pedig leszögezi: a kormánynak a Civil Alapok tekintetében nincs felelőssége, nem alkalmazható rá a nemzeti kezelésben lévő forrásokra vonatkozó szabály.

– Ehhez képest a KEHI vizsgálódik az ügyben. Legutóbb épp az önök által támogatott szervezetek teljes dokumentációját kérte be tőlük, még a belső e-mailjeiket is.

– Írtunk is egy levelet a KEHI elnökének, amelyben kértük részletes jogi érveit, de választ nem kaptunk. A minket érintő vizsgálatról és annak részleteiről először a sajtóból értesültünk, hivatalos tájékoztatás csak később érkezett.

– Egyszer csak becsengettek, hogy „jó reggelt, jöttünk a KEHI-től”?

– Az értesítésből úgy tudtuk, hogy hétfőn reggel érkeznek, hívtunk is újságírókat. De cseleztek: először nem hozzánk, hanem a velünk közös konzorciumban működő két másik budapesti alapítványhoz mentek, akik viszont nem kaptak előzetes értesítést. Hozzánk délután háromkor állítottak be négyen: gondolom, ahogy végeztek a másik két alapítványnál, megebédeltek, és jöttek ide. A sajtó persze addigra elment.

– Az LMP-s szálat alátámasztó dokumentumokat kerestek?

– A támogatott szervezetek nyilvánosan is elérhető listájára, valamint a Finanszírozási Mechanizmus Iroda és a köztünk keletkezett dokumentumokra, beszámolókra, szerződésekre voltak kíváncsiak. Egyértelműen politikai megrendelésre zajlik a vizsgálat, ami összeegyeztethetetlen a KEHI függetlenségével.

– Mi igazolja a politikai megrendelést?

– A nyilatkozatokban az jelent meg, hogy a vizsgálat célja kideríteni: jutott-e támogatás politikai kötődésű szervezeteknek.

– Jutott?

– Nem. De a vizsgálatok megkezdése után a KEHI egyik munkatársa interjút adott a Hír Tv-nek, a Magyar Nemzet pedig az általunk a hivatalnak átadott anyagokra hivatkozott. Nem tudom, ez hogyan jutott el a laphoz, biztosan nem mi adtuk oda. A dokumentumokból pedig kiragadtak néhány részletet annak bizonyítására, hogy nem a szerződésnek megfelelően jártunk el, miközben az audit megállapította: a projektkiválasztás transzparens volt.

– Mit tippel: bedarálja önöket a kormány?

– Fogalmam sincs. A tervek szerint a pénzt három pályázati felhívásban osztjuk szét. Ebből az első tavaly lefutott, a programok lassan megvalósulnak. A másodiknak, az idén januárban megjelentetett pályázati felhívásnak július közepén lesz eredménye. Őszre tervezzük a harmadik, egyben az utolsó kört, amiről jövő februárban születhet döntés. Így a források nagy részének sorsába nem tudnak beleszólni. A következő ciklus viszont európai egyeztetési fázisban van, amelynek céljairól a magyar állammal kell megállapodni.

– Mi lesz, ha nem sikerül megegyezni? A következő ciklusban bukjuk a norvég pénzt?

– Nehéz megjósolni. Az biztos: izgalmas menet lesz.