Az MTVA milliárdjai
Hiába törvényi előírás, szabály és kötelezettség, ember legyen a talpán, aki megszerzi egy állami cég amúgy közérdekű és nyilvánosságra tartozó adatait, költéseiről szóló számait. Profik az eltitkolási technikák és a kommunikációs mellébeszélések. Filléres beszállítói tartozások, több száz milliós bukások, gáláns vezetői prémiumok. Hogy mire költi a közmilliárdokat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), LAMPÉ ÁGNES próbálta megtudni.
Optimistán vágunk neki a feladatnak: úgy tervezzük, kikérjük az amúgy is nyilvános adatokat, és kibogozzuk belőlük, hogyan költi el éves büdzséjét az egyik legújabb és legnagyobb állami vállalat.
Amit biztosan tudtunk: a 2010-es új médiatörvény által a Magyar Távirati Iroda, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió összevonásából megalakult MTVA 2011-ben 64 milliárd, 2012-ben pedig több mint 77 milliárd forint közpénzt kapott a profi közszolgálat létrehozására és működtetésére. Ez utóbbi összegből nagyjából kétszer lehetne felújítani a Margit hidat, és ez a pénz pont 17 milliárddal több, mint a szegényeknek szánt teljes állami segélykassza, amelyet a kormány 20 milliárddal éppen most készül megnyirbálni.
A 2012-es bevételi adatok közül kiemelkedik a 64 milliárdos közszolgálati hozzájárulás, tehát az „átvállalt üzembentartási díj és költségvetési hozzájárulások” összege. A hat számottevő tételből álló kiadásban a fő tétel pedig az a 69 milliárd, amely „az MTVA médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelései tevékenységének kiadásai” néven fut. Ez „magában foglalja az Alap működési kiadásait, hiteltörlesztését, kamatfizetését és minden egyéb nem részletezett kiadásait is”.
Hát mi éppen ezeket a milliárdokat részleteztük volna. A Lomnici Zoltán kitakarási botrányát és Cohn-Bendit szavainak meghamisítását is abszolváló alaptól azt kérdeztük, miként költi el a fenti tetemes összegeket.
Úgy jártunk el, mint máskor: kérdéseinkkel az MTVA sajtóosztályához fordultunk. Kértük, küldjék meg külső cégekkel kötött szerződéseik összegét, külső és belső gyártású produkcióik költségeit, az MTVA vezetőinek prémiumát, az adminisztrációra és a bérekre szánt kereteket, a reklámbevételeket. Közérdekű adatokról lévén szó, ez „jár” a nyilvánosságnak. Elméletben.
A következő válasz érkezett: „Köszönjük megkeresését. A felsorolt kérdések többségére válaszként szolgáló adatok nyilvánosak, honlapjainkon, a hivatalos mérlegben, közleményeinkben, nyilatkozatainkban és a sajtótájékoztatóinkon elhangzott információk között szerepelnek. Üdvözlettel: MTVA Kommunikációs Igazgatóság.”
Neki is láttunk kigyűjteni az adatokat, de hamar kiderült: közülük sok nem lelhető fel. Jogi segítséget kértünk a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettől. Megtudtuk: nekik korábban többszöri nekifutásra sem sikerült adatokat beszerezniük az MTVA-tól.
Az Atlatszo.hu portál is próbálkozott már az állami monstrummal.
– Az MTVA szinte semmit nem tesz közzé önként, jelenleg is több adatigényléses perünk zajlik ellene. Üzleti titokra hivatkozva több ügyben elutasította a válaszadást: egyebek mellett a Marslakókkal összefüggésben kötött reklámszerződésekről, a Maradj talpon! a Magyarország, szeretlek!, az Eurovíziós Dalfesztivál, a Fábry-show, az On the Spot műsorok készítőivel kötött megállapodások összegeit szerettük volna megtudni. Még az MTVA tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek listáját, vezető tisztségviselőinek nevét, munkabérét, a nekik kifizethető prémium, béren kívüli és egyéb juttatások mértékét sem árulják el – mondja Bodoky Tamás, az Atlatszo.hu főszerkesztője.
A TASZ néhány törvényi cikkelyre hívta fel figyelmünket, mi pedig újabb levelet írtunk az MTVA-nak. Így érveltünk: „Az információszabadságról szóló törvény 30. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével, aminek azonban pontos elérési útvonalat kell jelentenie... A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”
Néhány hét múlva érkezett válasz Kovács Ákos „mb. vezető” aláírásával. A teljesség igénye nélkül idézünk. „A közérdekű és nyilvános adataink elérhetők a Mtva.hu honlapon. Ezen adatokat folyamatosan frissítjük, bővítjük, a teljesség esetleges hiánya a közmédia szervezetrendszerének szerteágazó feladataival és tevékenységével indokolható. A megkeresésben megjelölt adatok Ön által kért, rendszerezett kigyűjtése álláspontunk szerint aránytalanul nagy terhet jelent az MTVA számára, így az infotv. 30 paragrafus (2) bekezdése alapján azok teljesítése a fenti bekezdésben foglaltak szerint, nem pedig egyedi igények teljesítése útján történik.”
Értsd: keresd, míg meg nem találod. Ha nem megy, magadra vess.
Idézünk még: „Több kérdése értelmezésre szorul (ilyen a támogatásra irányuló kérdések köre), és más esetben konkrét kérdések hiánya teszi teljesíthetetlenné a válaszadást. Az egyes műsorokhoz kapcsolódó véleményeink, kiértékeléseink közérdekű adatként történő megjelenítése túlterjeszkedik a törvényben megfogalmazott kötelezettségeinken, azok túlnyomó része az üzleti titok körébe tartozik... Meggyőződésem, hogy közérdekű adatigénylés köntösébe nem bújtathatók olyan újságírói kérdések, amelyek különböző gazdasági vagy nézettségi értékelésekről, tervezésekről, várakozásokról, elérendő célokról szólnak, így ezekre az infotv. adatszolgáltatási kötelezettsége nem vonatkozik.”
Nekünk viszont az a meggyőződésünk, igenis a közre tartoznak a közmédium közpénzügyei. Pláne, hogy úgy tudni: miközben az alap milliárdokkal zsonglőrködik, tízezres tételekkel tartozik mások mellett vidéki hírügynökségi dolgozóinak és külföldi tudósítóknak; valamint több hullámban elbocsátott kilencszáz embert.
A vállalat jelentősen csökkentette néhány produkciójának költségvetését. Leállította az érdektelenségbe fulladt Marslakók című szappanoperát, s felbontotta a Jáksó László nevével fémjelzett Marslakók Produkciós Kft.-vel kötött, eredetileg 2014 júniusáig, 430-440 epizód leforgatásáról szóló, adásonként 5,9 millió forintba kerülő szerződését. Az első évad 76 része úgy félmilliárd forintba kerülhetett, a teljes sorozat három év alatt több mint kétmilliárd forintot vitt volna el.
Nem mellékes, miért készül külsős produkcióban az adásonként 15-18 millió forintba kerülő Fábry-show, amikor a belső gyártásban 5-6 millióból összehozott DTK-show hasonló nézettséget produkál. Érdekes, részletezendő tétel a közmédia 103 millióba kerülő arculatváltása, az új logók bevezetése és a hozzá kapcsolódó marketingkampány.
A magyar foci, a bajnoki és a kupamérkőzések közvetítése is húzós összeg lehetett. Ezekről annyit tudni: az MTVA és a Sport TV-t működtető Chello Central Europe Zrt. közös pályázata nyerte meg a Magyar Labdarúgó Szövetség által szervezett négy bajnoki idényre szóló közvetítési és sugárzási jogokat. Hogy mennyiért, nem titok, csak nem lehet hozzáférni.
Még egy érdekesség: az MTVA a Fidesz egykori pártigazgatója, a hűtlen kezelés miatt korábban jogerősen elítélt Várhegyi Attila Prestige Média nevű cégével nettó 16,8 millióért kommunikációs tanácsadásra szerződött. Kíváncsiak volnánk, miért pont a Prestige lett a befutó. És ha már nem tudhatjuk meg, legalább annak próbáltunk utánajárni, milyen tanácsokat ad Várhegyi a közmamutnak. Napokon át hívtuk a cég honlapján megadott telefonszámot, de senki nem vette fel a kagylót, még üzenetrögzítő sem kapcsolt be. Ami, tekintettel a nívós ügyféllistára – amelyben mások mellett az Európai Néppárt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, a „2010 Országgyűlési Választás”, az MTVA, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a „Nemzeti Konzultáció (Alkotmány-kampány)” is szerepel –, talán indokolatlan szűkmarkúság. És ha egy kuncsaft jön egy megrendeléssel? Csak úgy, a piacról?
Egy pénteki napon, munkaidőben, úgy döntöttünk, személyesen ballagunk el a VI. kerületi Bajnok utcai irodába. A kapucsengőre nem reagált senki, végül az egyik szomszéd engedett be. Csengettünk a harmadik emeleti lakásba, semmi reakció. Az ajtó melletti vízórán kis fehér papírfecnin „Prestige Média Kft.” és „Myself Consulting Kft.” felirat olvasható. A poros ablakokon belesve: láthatóan hosszabb ideje üres iroda, pár íróasztallal, az egyik lámpáján „Fidesz – Itt az idő”- matrica sárgul.
Ez a cég ad tanácsot 16,8 millióért.
Végül mobilon érjük el Várhegyi Attilát.
– 2002 óta nem vagyok közszereplő, nem is szándékozom visszatérni. Az MTVA ügyeiben nyilatkozni nem tudok, nem vagyok rá felhatalmazva, nem is feladatom – mondja.
S hogy mégis miért üres az iroda?
– Most valóban nincs ott senki, péntek lévén elengedtem mindenkit, én is most jöttem el. A telefon pedig talán faxra van állítva, azért nem vette fel senki.
Így nehéz.
Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordulunk.
– Az alap vagyonkezelésébe adott vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása, hasznosítása, megterhelése és a vele való gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá. Ettől függetlenül az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályai alapján az MTVA közfeladatot ellátó szerv, így tevékenysége, gazdálkodása és a kérdéseiben szereplő adatok közérdekűek, illetve közérdekből nyilvánosnak minősülnek – állítja az ombudsman.
Aki szerint az is probléma, hogy az MTVA honlapján nem szerepel, ki foglalkozik a közérdekű adatigénylések teljesítésével.
– Elképzelhető, hogy nincs olyan munkatárs vagy szervezeti egység, aki/amely megfelelő szakértelemmel és hatáskörrel rendelkezik az igénylések elbírálása és teljesítése tekintetében, ám ez végső soron az alap vezetőjének kötelezettsége és felelőssége – teszi hozzá Péterfalvi. – A büntető törvénykönyv 177/B paragrafusa szerint közérdekű adat kiszolgáltatásának elmulasztása és eltitkolása bűncselekmény, ezt talán nem veszik eléggé komolyan.
Talán?