Az Index tovább támadja Budapest vezetését, újabb hangfelvétel került elő

Leleplezőnek szánt videóval illusztrálja cikkét az újonnan indexes Csekő Imre, amelyben egy maszkos alak azt állítja egy hangfelvétel alapján, hogy a politikusoknak tetszett a Városháza eladásának ötlete. Ezzel bizonyítottnak kiáltja ki az Index, hogy Karácsony Gergely és a főváros vezetése el akarta adni a Városházát, azonban a történet nem ilyen egyszerű. 

A cikkből kiderül, hogy az Anonymus-maszkos alak újabb beszélgetésrészletet küldött a sajtónak. De ebben nem a Karácsony Gergelyék által kedden nyilvánosságra hozott tanulmány elkészítéséről van szó, hanem egy annak keletkezése utáni tárgyalás hanganyagának részlete. A hanganyagon Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója beszél a Városháza eladásáának ötletéről, megvalósíthatósági lehetőségeiről.

A maszkos ember emiatt hazugsággal vádolja a főpolgármestert és környezetét, mivel a szerinte 2021 májusában történt beszélgetésen az is elhangzott, hogy a politikai döntéshozóknak tetszett a Városháza eladásának ötlete. Az Index cikke erre alapozva úgy fogalmaz, hogy Budapest vezetése rábólintott a Városháza eladására, ugyanakkor rábólintásról szó sincs a videóban, csak ötletelésről és arról, hogy „a politikusoknak tetszett az ötlet". A videóból kiderül, hogy a fővárosi vagyonkezelő vezetője a 2020 októberében született döntés-előkészítő tanulmány elkészítése után tárgyalt a Városháza eladásáról. A hanganyagon Barts J. Balázs arról beszél, hogy a döntéshozók a 2020-ban készült tanulmánya alapján éppen a „D” alternatívát, az Új „Civic Hall” építése elnevezésű, a Városháza eladásának ötletét tartalmazó forgatókönyvet részesíthették előnyben. És a reakció az volt, hogy a legjobban ez tetszett a döntéshozóknak.

A hangfelvételen a vagyonkezelő vezérigazgatója egy olyan koncepcióról beszél, hogy el kell adni a ma használt Városháza épületét, és mellette kell egy újat építeni. A felvételen az hallható: „…hogy ne menjünk el innen, mert az egy túl nagy támadás, hogy kimegyünk a központból. Ez egyébként nyilván, nem nyilvánvalóan, számomra nyilvánvalóan, most a legjobb telke, beépíthető telke a fővárosnak. Hogy aztán ezt lehet, nem lehet, civilek, zöldek satöbbi – ez egy másik kérdés, tehát hogy kell érzékenyíteni a társaságot ahhoz. És ha van érdeklődő, akkor adjuk el az egész épületet.” 

A felvételen mindezek után ezt hallani: „Azt akarom csak mutatni, hogy amit a Gyula mondott, hogy a politikusok itt tartanak. Én azt mondtam nekik, hogy ne menjünk bele, és ne kezdjünk el arról beszélni, hogy 12 ezer négyzetméter, és most 620 ezer forintért építem az A kategóriás irodaházat, plusz áfa, és a nem tudom, 250 ezer a mélyparkoló négyzetmétere, mert nem itt tart még a kérdés. Ez a kérdés. Lehet-e más helyen a Városháza, és lehet-e új épületben a Városháza? Vagy csinálunk itt egy új épületet. Ugye ez most a Váci utca túloldala a Szervita térre, ez most tök mindegy. Ez így nézne ki körülbelül. Tehát van egy régi Városházánk, és mellé épül valami új. Erre az volt a mondás, hogy az lehet. És akkor ez a döntés született.”

Az Index tehát egy megvágott hanganyagra hivatozva ezek után az alábbi következtetést vonja le: „A fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója – a maszkos alak beazonosítása szerint ez év május 5-én a vagyonkezelő attila úti épületében – egyértelműen arról beszélt, hogy a főváros vezetése – amelybe feltételezhetően magát Karácsony Gergelyt is bele kell érteni – igenis rábólintott a Városháza eladásának tervére, és ezt követően kezdtek el tárgyalni egy potenciális vevővel."

A Telex mai vezércikke szerint a hanganyagok háttere Karácsony Gergely főpolgármestert is érdekelte, és egy igazoló jelentést kért a BFVK-t amúgy már Tarlós István hivatali ideje alatt is – egészen pontosan 2014 óta – vezető Barts Balázstól (aki korábban a vízműveknél, illetve a jegybanknál dolgozott). Sőt, ha a lap értesülései helytállóak, ma a Városházán személyes találkozó is történik. Ha az igazoló levél megérkezett, ennek tükrében a főpolgármester nem fogja felmenteni Barts Balázst, a Telex valószínűsíti, hogy fegyelmit kap. Mint Karácsony környezetéből a Telexnek értékeltek: Barts Balázs hét éve egy ekkora ingatlanportfóliót kezel a közvagyon részeként, és ez a mostani a legnagyobb botránya, amúgy a korrupció gyanújának az árnyéka sem vetült rá, még ha hibázott is, összességében jól dolgozik. 

Mi történhetett valójában?

Amennyire az eseményeket össze lehet rakni, illetve amint azt a Válasz Online is megírta: a dúsgazdag Rahimkulov család vélhetően valóban érdeklődött a Városháza iránt. Még Tarlós István vezette be azt a gyakorlatot, hogy az ingatlanpiaci befektetőket, érdeklődőket nem a városvezetés vagy a Főpolgármesteri Hivatal fogadja, hanem minden ilyen megkeresés a vagyonkezelőnél landol. Ez a konkrét ügy másfél éve indult, egy közvetítőn át valóban volt egy megkeresés, Gansperger Gyula a városvezetéssel is szeretett volna találkozni, de ez a szándék is az említett általános elutasítással a vagyonkezelőhöz került.

Május 5.: A felvételen hallható május 5-i kora délutáni találkozót Berki Zsolt ingatlanos kezdeményezte, rajta és Gansperger Gyulán kívül még három érdeklődő érkezett, őket Barts és kollégája, Horváth Nándor fogadták. Erről az idei találkozóról a városvezetés nem tudott, de úgy ítélte meg utólag, hogy nem is kellett róla tudnia.

A hangfelvételből és az igazoló jelentésből az derül ki, hogy a korábbi, a Főpolgármesteri Kabinetnek készített döntés-előkészítő anyag különböző verzióin mentek végig a felek, az úgynevezett „c” és „d” verzión is, amit egyébként már állítólag elvetett a városvezetés. Ha ez így volt, Barts abban biztosan hibázott, hogy a döntés-előkészítő prezentációt teljes egészében ismertette, és olyan verziókat is tárgyalt, amelyek már nem éltek.

Miért tette? Barts erre azt mondta állítólag magyarázatként, hogy neki feladata, hogy minden befektetői információt és szándékot begyűjtsön, és ehhez beszéltetnie kell a befektetőket a terveikről. Vagyis ez egy tárgyalási technika, és nem a nyilvánosságnak szánt valós nyilatkozat. Ha ugyanis a vagyonkezelő többet tud a befektető szándékairól, az a későbbi döntések megalapozásában segít. Egy városházi vezető erről nekünk úgy vélekedett, hogy ez talán minden más ingatlan esetében valid érv lehet, de a Városháza esetében érzékelnie kellett volna, hogy ez nem ugyanaz, mintha egy kisebb telekről van szó.

És Berki Zsolt? Felmerülhet persze az is, hogy a vagyonkezelő miért tárgyalt a sok kényszertörölt és felszámolt céghez kapcsolódó Berki Zsolttal, nem érezte az, hogy itt a szándék nem megalapozott? Berkit állítólag 2017-ben még Tarlós István főpolgármester egyik helyettese küldte Bartshoz, ugyanabból a megfontolásból, hogy neki ne kelljen közvetlenül egyeztetnie ingatlanos érdeklődőkkel.

Barts erről így írt egy Láng Zsolt fővárosi Fidesz-frakcióvezetőnek írt levelében:

„Berki Zsolt különböző potenciális vevők által megbízott képviselőként jelentkezett a BFVK-nál, első ízben 2017-ben, azóta pedig több alkalommal, amikor különböző funkciókra keresett ingatlanokat. Én magam is tárgyaltam vele több alkalommal, hasonlóan ahhoz, ahogy azt más vevői érdeklődőkkel is munkaköri kötelezettségemként teszem.”

Barts szerint azért kellett komolyan vennie Berkit, mert amivel kapcsolatban először érdeklődött (Ráday utcai telkek), abból végül valóban komoly üzlet született. Vagy ahogy forrásunk mondja, ha pusztán azért mondana le a főváros az elérhető legmagasabb árról egy ügyletben, mert nem találja elsőre kellően komolynak az érdeklődőt, azzal szintén potenciális hibát követhetne el. Nagyjából így áll össze a főváros mostani magyarázata, aztán lehet, hogy holnap jön egy újabb videó, és lehet újrafogalmazni a szerepeket, a történetet.

A Budapest.hu protálon közben megjelent az Igazoló jelentés Karácsony Gergely főpolgármester részére és az esettel kapcsolatos magyarázó közlemény: 

A főpolgármester az igazoló jelentés kézhezvétele után felkérte a BFVK igazgatóságának elnökét, egyben jogi főtanácsadóját (Tordai Csabát), hogy az abban foglaltakat értékelje, illetve tegyen javaslatot a számára.

Az értékelés szerint a vezérigazgatónak a munkaköri kötelezettségei ellátása körében, a BFVK közszolgáltatási szerződésében foglaltak teljesítése érdekében feladatai közé tartozik az ingatlanpiaci befektetők, illetve képviselőik megkereséseinek fogadása, a velük való kapcsolattartás, valamint ezzel összefüggésben a befektetői szándékok minél pontosabb megismerése, illetve az általuk kért információk megadása.

Ennek a kapcsolattartási rendnek a korábbi ciklusokban történt kialakítása éppen azt a célt szolgálta, hogy a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében az ingatlanpiaci befektetők ne kerüljenek közvetlenül kapcsolatba a Fővárosi Önkormányzattal, illetve a Főpolgármesteri Hivatallal.

Önmagában ezért nem esik kifogás alá, hogy egy ingatlanpiaci befektető képviselőinek megkeresésére a vezérigazgató velük találkozott, elképzeléseiket megismerte, és részükre tájékoztatást adott.

A vezérigazgató súlyosan hibázott ugyanakkor abban, hogy az ingatlanpiaci befektető képviselői számára egyáltalán ismertette a korábbi döntéselőkészítő tanulmányának a Városháza értékesítésének lehetséges hosszú távú, 2030 utáni időre szóló alternatíváit is bemutató részét, mivel ezeket az alternatívákat a Főpolgármesteri Kabinet korábban éppen az ő javaslatára már elvetette.

Ugyancsak hibázott a vezérigazgató abban, hogy az ingatlanpiaci befektető képviselői előtt olyan informális beszédstílusban nyilvánult meg, amely kétséget ébreszthet egy külső szemlélő számára abban, hogy a vezérigazgató egyetért-e a városvezetés ezen döntésével.

A munkajogi következmények mérlegelését illetően ugyanakkor az igazgatóság elnöke rámutatott arra is, hogy a 2014-ben Tarlós István által kinevezett vezérigazgató a mindenkori városvezetés megelégedésére végezte a munkáját.

Önmagában is értéke van a jelenlegi polarizált közéletben annak, ha egy szakember (még ha politikai érzékenysége vagy ezzel kapcsolatos kommunikációs készségei korlátozottak is) ciklusokon átívelően vezet egy köztulajdonban álló gazdasági társaságot.

A főpolgármester az igazgatóság elnökének javaslatát elfogadva írásbeli fegyelmit adott a BFVK vezérigazgatójának a fentebb ismertetett hibái miatt, illetve megtiltotta számára azt, hogy a jövőben a Városháza ingatlanának közép- és hosszú távú hasznosítása koncepciójáról külső személyekkel hivatali minőségében kommunikációt folytasson.

Az igazoló jelentés itt érhető el. 

(Kiemelt képünk illusztráció: Öt híd a Duna folyón. Előtérben a Lánchíd és az Erzsébet híd, mögöttük a Szabadság híd, a Petőfi híd részlete, valamint a Rákóczi híd két pilonja. Jobbra a lágymányosi egyetemi városrész. MTVA/Bizományosi: Róka László)