Az igazgatók viszik csatába a tiltakozó tanárokat
Kiterjedtnek ígérkezik a holnapra (április 20.) meghirdetett, egész napos pedagógussztrájk. Bár történtek megfélemlítési kísérletek, információink szerint gyakorlatilag nem lesz olyan nagyobb település az országban, ahol a pedagógusoknak legalább egy része ne csatlakozna az országos munkabeszüntetéshez. A sztrájkjogot az egyházi üzemeltetésű oktatási intézményekben sem korlátozhatják. Ezt megerősítette Palkovics László oktatási államtitkár is. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt is kérte, hogy az egész országban álljon le minden öt percre, egy időben az ő demonstrációjukkal.
A pedagógusok sztrájkbizottsága – amelynek tagja a Pedagógusok Szakszervezete, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet – április 5-én jelentette be országos pedagógussztrájk szervezését. A kormányzattal zajló egyeztetések eredménytelenek voltak, így szerdán 8 és 16 óra között tartanak munkabeszüntetést az orbáni oktatáspolitika ellen tiltakozó tanítók, tanárok.
A jogszabály rögzíti, hogy kötelező hét napig érdemi tárgyalásokat folytatni a feleknek, ez idő alatt egyszer lehet maximum kétórás figyelemfelhívó sztrájkot tartani. Ez zajlott le az oktatási intézményekben április 15-én, pénteken reggel 8 és 10 óra között. Ezzel egy időben az egészségügyben „fekete ruhás” tiltakozó napot szerveztek.
A munkabeszüntetés azt jelenti, hogy az abban részt vevő pedagógusok az intézmény épületében tartózkodnak, de nem tanítanak és nem tartanak foglalkozásokat.
A munkabeszüntetést az érintett iskolák napokkal korábban jelezték a szülők felé, akik eldönthetik, beviszik-e gyermekeiket vagy otthon tartják őket. Tanítás nem lesz, csupán felügyeletet biztosítanak a benn lévő gyermekek számára. Ezt a sztrájkhoz nem csatlakozó vagy a kijelölt nevelők végzik.
A sztrájkot formálisan a háromtagú sztrájkbizottságok koordinálják. Az igazgató nem sztrájkolhat, de a tapasztalat szerint azokban az intézményekben a legnagyobb a sztrájkhajlandóság, ahol maga az igazgató is a tiltakozók pártján áll.
Ez fordítva is érvényes: számos olyan iskoláról van tudomásunk, ahol a tanárok sztrájkolnának, de az intézményvezető ellenállása vagy Fidesz-közelisége miatt távol maradnak a sztrájktól, félve az esetleges retorzióktól.
Az Emmi bejelentette: a sztrájkban töltött időre járó munkabért levonják a dolgozók béréből, a kiesett tanítási időt pedig pótolni kell.
A tanárt a sztrájkolásért és a véleményéért semmilyen retorzió nem érheti. Vagyis azok a polgármesterek és döntéshozók, akik kirúgással fenyegették meg a demonstráló tanárokat, jogellenesen cselekedtek. De attól persze a dolgok megtörténnek...
Mik a követelések?
A pedagógusok érdekképviseletei követeléseiket négy pontban határozták meg: ezek közé tartozik az állami intézményfenntartó központ átszervezése, feladatainak meghatározása oly módon, hogy az biztosítsa a köznevelési intézmények szakmai, gazdasági és munkáltatói önállóságát. Az iskolában pedagógus munkakörben alkalmazottak kötelező óraszámát heti 22 órában kell meghatározni.
A sztrájkbizottság követeli, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők részesüljenek havi rendszeres, keresetükön felüli többletjuttatásban, függetlenül attól, hogy milyen intézménytípusban dolgoznak. A jövő évi költségvetés tárgyalásakor ugyanakkor mindenképpen foglalkozni kell az oktatást-nevelést segítők bérének rendezésével.
Meg kell teremteni továbbá annak feltételeit, hogy az intézményvezető minőségi munkavégzésért járó minőségi bérpótlékkal ismerhesse el az átlagon felüli munkateljesítményt.
Csak törvényesen!
A holnapi sztrájk azért is különleges, mert a rendszerváltás óta ilyenre nem került sor Magyarországon. A szakszervezeteknek ezért szinte nincs is ilyen irányú tapasztalatuk. A holnapi munkabeszüntetés sikere vagy sikertelensége ebből a szempontból is fontos jelzés lehet.
Ami a törvényi hátteret illeti: általános előírás, hogy csak a felek érdemi tárgyalásait követően lehet – végső nyomásgyakorlási eszközként – sztrájkolni. A sztrájkjog szerint konkrét célokért, valamilyen gazdasági, illetve szociális célok érdekében tarthatnak munkabeszüntetést a munkavállalók. Politikai célokért jogszerűen nem lehet sztrájkolni.
Feltétel továbbá, hogy a részvétel csak önkéntes lehet, sem a sztrájkra, sem az attól való távolmaradásra nem lehet kényszeríteni az embereket.
A munkavállalóknak meg kell fogalmazniuk követeléseiket és ezt írásban el kell juttatniuk a munkáltatónak. Egyúttal fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ha nem tudnak megállapodni, sztrájkolni fognak.
A Klik mai közleménye a sztrájk elé
„A köznevelési intézményben történő sztrájk idején kötelezően megvalósítandó még elégséges szolgáltatásról és annak gyakorlatáról szóló, a kormány és a pedagógusok sztrájkbizottsága közötti megállapodást megszegik azok az intézmények, illetve helyi sztrájkbizottságok, amelyek a pedagógusokat akár pozitív, akár negatív irányban nyomás alá helyezik a sztrájkban való részvétel tekintetében. Senki sem kényszeríthető sztrájkra vagy attól való távolmaradásra. Elfogadhatatlannak tartjuk azt is, hogy sok intézményben közvetve vagy közvetlenül igyekeznek befolyásolni a szülőket abban, hogy ne vigyék gyermeküket iskolába, mert nem lesz tanítás, azt a látszatot keltve, hogy az iskola minden pedagógusa sztrájkolni kíván, noha erről a szervezethez beérkező panaszok alapján szó sincs. Felhívjuk a figyelmet, hogy azon tanulók esetében, akik nem mennek a sztrájk idején iskolába és erről nem kér igazolást az érintett intézmény a szülőtől vagy gondviselőtől, a tanulóval kapcsolatos minden jogi felelősség az iskolát terheli. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elvárja, hogy mind a sztrájkban résztvevők, mind pedig a tanítani kívánó pedagógusok és alkalmazottak a hatályos jogszabályoknak megfelelően járjanak el és a gyermekek, tanulók mindenek felett álló érdekét tartsák szem előtt.”
