Az erőszak is hullámokban jön

Otthon maradni nem mindenkinek jelentette a biztonságos légkört: az első nyitás után többen fordultak a segélyszervezetekhez, mint korábban bármikor. Az utcán viszont nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, legalábbis a statisztika szerint.

A járványhelyzet újszerű, mégis hosszú távú sokként érte az embereket, az ezzel járó stressz pedig sokunkban kelt szorongást. A félelem, az aggódás, a bizonytalan anyagi helyzet, a korlátozások idején a monoton napok, a szórakozáshoz való korlátozott hozzáférés mindenkire másképp hat, ráadásul az is feszültséget okozhat, hogy nem tudjuk, meddig tart ez a helyzet.

Két éve készenlétben

A bezártság, az otthon maradás kriminológiai szempontból is veszélyes lehet. Míg az egyedül élők a magánnyal és a társas kapcsolatok beszűkülésével küzdenek, egy családban a hosszú távú összezártság hatására nemcsak gyakoribbá válhatnak a veszekedések, hanem ki is éleződhetnek. Magyarországon nehéz hozzáférni a családon belüli erőszakos esetek pontos adataihoz, de Vera Jourová és Didier Reynders uniós biztosok szerint ezek száma Európa-szerte jelentősen növekedett a lezárások idején. Az elérhető magyar statisztika viszont ellentmond a feltételezéseknek.

„Hétvégén, ünnepnapokon, ünnepi időszakban szokott megnőni a családon belüli erőszakos esetek száma, amikor a családtagok otthon vannak. Arra lehetne következtetni, hogy a karanténidőszakban is gyakoribb volt, de a számok nem ezt mutatják. A statisztikai adatokhoz viszont hozzá kell adnunk a még nem lezárt eseteket és a látenciát is”, mondta Bolyky Orsolya, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezető-helyettese a 168 Órának. Az OKRI-nál külön foglalkoznak a családon belüli erőszakkal, és úgy látják, a statisztika nem feltétlen tükrözi a valóságot. Sok lehet a bűncselekményi szintet el nem érő, de fenyegető helyzet is.

„Nagyon sokszor nem kerül a hatóságok elé az ügy: a félelem, a szégyen, az érzelmi kötődés az elkövető és az áldozat között mind visszaszorítják a feljelentési hajlandóságot. Karanténidőszakban még kevesebb lehetőség van kilépni ebből a helyzetből, lehet, hogy ez növeli a látenciát” – tette hozzá. Az áldozatok helyzetét valóban nehezítheti, ha minden plakáton az áll: „Maradjanak otthon!”, hiszen költözni, menekülni sokszor csak úgy lehet, ha a bántalmazó éppen nincs a házban.

Az Ökumenikus Segélyszervezetnél egy érdekes trendre lettek figyelmesek. „Amikor először bevezették a korlátozásokat, akkor egy-két hónapig csend volt. Mindenkit lefoglalt az új helyzet, leállt az ország, az iskolák, óvodák, és a jelzőrendszer sem volt annyira aktív. Utána viszont több esettel találkoztunk: a titkos menedékházunkba, ahova havonta egy jelzés szokott érkezni, volt olyan hónap, amikor négy-öt kérés is befutott. Az online felületünkön heti négy-öt segélykérő levelet kapunk általában, a járvány első időszakában volt, hogy egy nap tízet is kapott a segélyszervezet. Az áldozatok is gyakrabban számoltak be arról, hogy a bántalmazóval eltöltött idő nagyban megemelkedett, és így nehezebb a segítségkérés. A bántalmazás felülete is megsokszorozódik, ha naponta nem nyolc órát, hanem huszonnégyet vannak egy légtérben.

Sokkal hamarabb eszkalálódhat a feszültség. Az intenzitás azóta csökkent, már nincsenek olyan magas számaink, mint az első hullám közepén”, mondta Rácsok Balázs, a szervezet szociális igazgatója. Rácsok szerint az is sokat számított, hogy a járvány miatt bekerült a köztudatba a kapcsolati erőszak. „Sokkal több cikk jelent meg, mint korábban bármikor Magyarországon. Azt látjuk, hogy ha megjelenik egy cikk, akkor mindig megemelkedik a segélykérések száma, járványtól függetlenül. Ha van egy nagyon durva történet a médiában a kapcsolati erőszakról, akkor is többen fordulnak hozzánk segítségért”, tette hozzá.

Biztonságosabb éjszakák, kevesebb betörés

Az ORFK statisztikái csak hozzávetőleges képet adnak arról, hogyan változott a bűnözés a járvány alatt, hiszen az adatbázisban azok az esetek szerepelnek, amiket az adott hónapban zártak le. Bolyky szerint emiatt a valós adatokat tükröző, pontos kutatást leghamarabb 2023-ban lehet elkészíteni, és akkor is csak azokkal az esetekkel számolhatnak, amelyeknek a nyomozása három év alatt lezárult. Családon belüli erőszak esetén ráadásul még bonyolultabb a kutatás. „Lehetséges, hogy nem a hatósághoz fordultak ezek az áldozatok, és nem biztos, hogy rendőrségi ügy lesz ezekből az esetekből. Csak akkor indul eljárás, ha a sértett feljelentést tesz, különben a hatóság tehetetlen egy ilyen esetben” – mondta.

Egy friss kutatás során azonban az OKRI hozzáférhetett a nyomozás kezdeti időpontját jelölő adatokhoz, és össze tudták hasonlítani a 2019. tavaszi adatokat a 2020. tavaszi számokkal. „A tendenciák pontos adatok híján is láthatók: az erőszakos bűncselekményeknél nagyfokú csökkenés látható. Például garázdaságból 2982 volt a járvány előtti év tavaszán, az első hullám lezárása alatt pedig 2184. Ez huszonhét százalékos csökkenés. A testi sértéseket nézve harmincszázalékos csökkenés figyelhető meg, úgy is, hogy nem választották külön a közterületen elkövetett és a családon belüli eseteket.

Az emberölések száma is csökkent: felröppentek arról szóló hírek, hogy nőtt, de ez nem igaz. Az emberölések legalább 80-90 százaléka egy-két napon belül kiderül, de inkább rögtön, és a nyomozás is gyorsan le tud zárulni” – magyarázta Bolyky. „Békeidőben” az emberölések nagyjából fele családon belül történik, a járvány alatti esetek pontos arányát viszont egyelőre nem ismerjük.

A szakértő szerint a csökkenés azzal magyarázható, hogy a közterületen elkövetett erőszakos bűncselekmények nagy része az éjszakai szórakozáshoz kötődik. „A szórakozóhelyek bezártak, az ittas, bódult, felfokozott állapotot okozó alkalmak megszűntek. Vagyon elleni bűncselekményeknél – köznyelven betöréses lopásoknál – a járványtól függetlenül is csökkenés figyelhető meg a biztonsági rendszerek terjedése, fejlődése miatt. Az otthon tartózkodás miatt viszont tovább csökkent ezeknek a száma”, mondta Bolyky. Az ORFK 168 Órának küldött statisztikája szerint rablásból és kifosztásból is kevesebb volt a járvány kitörése után, mint az azt megelőző évben.

Az első hullám idején egy rövid időszakra a gyűlölet-bűncselekmények száma is megugrott Magyarországon. Tavaly tavasszal sok ember kirándult vidéken, Budapestről is sokan érkeztek, és ott sok esetben nagyon kedvezőtlen fogadtatásban volt részük. „Előfordult, hogy megtámadták őket, mert azt gondolták, odaviszik a fertőzést. Ezek az esetek később visszaszorultak, mi sem hallottunk hasonlóról azóta”, mondta Bolyky.