Az EMMI államtitkára a tűcsere program mellé állt?

Érdekes fordulatot hozott a sok vihart megélt tűcsere program. Az EMMI államtitkára hivatalos állásfoglalásában most lényegében igazat adott Székely László ombudsmannak és – ha áttételesen is – Kocsis Máté, illetve a Józsefvárosi Önkormányzat korábbi tiltó, farizeus intézkedése ellen szólt. Árnyalja viszont némileg a képet, hogy a szervezeteknek tilos a tű, vagy tűcsere szavakat használni.

2014. december 15., 17:05

,,A leszokásra nem motivált droghasználók esetében az EMMI továbbra is kiemelten fontosnak tartja a különböző ártalomcsökkentő beavatkozások alkalmazását, illetve a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javítását. A minisztérium illetékes államtitkára ide sorolja a steril eszközök biztosítását is, valamint számos beavatkozást tervez a helyi szintű kábítószer-probléma megelőzése és kezelése érdekében. Megemelt összegű pályázatokkal és folyamatos szakmai segítséggel is támogatja a helyi szintű drogpolitikát, együttműködik az önkormányzatokkal és a helyi kábítószerügyi koordinációért felelős Egyeztető Fórumokkal„ – szól Czibere Károly, az Emberi Erőforrás Minisztériuma államtitkárának most megküldött levele legfontosabb mondata. Ebben válaszolt a józsefvárosi tűcsere program megszüntetésére is reagáló ombudsmani álláspont és az elmúlt hetek olykor szélsőséges véleményeket felvonultató vitájára.

Panaszbeadvány

Székely László ombudsman egy panaszbeadvány kapcsán vizsgálta a hazai drogkoordináció újjáalakított intézményi rendszerének működését. A vizsgálat egyik témájaként pedig a józsefvárosi tűcsere szolgáltatást végző Kék Pont Alapítvány és a helyi önkormányzat együttműködési szerződésének felmondását, és annak lehetséges következményeit.

A vizsgálat megállapításai között szerepeltek a tűcsere programok visszaszorulásával fenyegető, Európa néhány országában már tapasztalható járványügyi kockázatok, és a helyben élő, a drogokat elutasító polgárok egészséges életmódjának, életvitelének a követelménye is.

A biztos jelentésében a VIII. kerületi polgármestert kompromisszumos, a helyi lakosok és az ellátott intravénás szerhasználók érdekeit egyaránt figyelembe vevő, valamint a drogszemét, vagyis az eldobált fecskendők hatékony összegyűjtését, a polgárok egészséges környezethez való jogának érvényesülését szolgáló megoldásra kérte.

Ugyanebben a jelentésben az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez is fordult. Arra kérte fel, hogy a Nemzeti Drogstratégia rendelkezéseivel összhangban szakmai iránymutatásban segítsen tisztázni a tűcsere programok drogpolitikai és ellátásbeli szerepét. Nyújtson segítséget az önkormányzatoknak a már meglévő együttműködések kereteinek helyes értelmezésében, a későbbi megállapodások feltételeinek egyértelmű meghatározásában.

Felépülés-központú megközelítésre

Az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára, Czibere Károly az alapvető jogok biztosát egyebek között arról tájékoztatta, hogy a Nemzeti Drogellenes Stratégia az Európai Uniós törekvésekkel összhangban a felépülés-központú megközelítésre alapoz. Ennek értelmében a minisztérium az intravénás szerfogyasztáshoz kapcsolódó egyéni és társadalmi károk hatékony megelőzését elsősorban olyan szolgáltatások és programok biztosításában látja, amelyek illeszkednek az egyéni szükségletekhez és körülményekhez, valamint lehetőséget adnak a különböző szolgáltatások kombinációjára is – írta az államtitkár.

A drogosok gyógyulásának lehetőségéről a minisztérium nem mond le. Azok esetében viszont, akik nem motiváltak a leszokásra, továbbra is kiemelten fontosnak tartja a különböző ártalomcsökkentő beavatkozások alkalmazását, illetve az olyan szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javítását, mint a megkereső tevékenységek, fenntartó kezelések és a steril eszközök biztosítása.

A helyi szintű kábítószer-probléma megelőzése és kezelése érdekében a tárca számos beavatkozást is tervez a Nemzeti Drogellenes Stratégiához kapcsolódó, most készülő szakpolitikai programjában – tájékoztatta Czibere Károly az ombudsmant.

Viharok után a Józsefvárosban

Az ügy komoly viharok és szélsőséges indulatok után tehet rendet a VIII. kerületben kialakult helyzetben. A Józsefvárosi Önkormányzat ugyanis még 2013-ban elutasította a Kék Pont Alapítvány 2013-as szakmai beszámolóját. Ezt megelőzően, 2013 szeptemberében, a képviselő-testület váratlanul felmondta a Kék Ponttal kötött együttműködési szerződést. Később kezdeményezte azt is, hogy az alapítványt zárják ki a Józsefvárosi Kábítószer-egyeztető Fórumból. A kerület vezetői már addig is egyértelművé tették: a Kék Pont nem éppen „kívánatos” náluk.

Az intravénás droghasználók számára működtetett anonim tűcsere program körül izzott a vita. A kerületi vezetők álláspontja szerint a környéken eldobált tűk miatt az alapítvány tevékenysége problémákat okoz a kerületnek és a helyi lakosoknak. Az önkormányzat végül elintézte, hogy munkájuk ellehetetlenüljön. Az, hogy a szakmai beszámolót akkor elutasították, azt jelentette: a civil szervezettől Józsefváros megvonja a kedvezményes bérleti díjat, s a bérlő, a kedvezményes és a piaci bérleti díj közötti különbséget visszamenőleg is, 2014 januárjától köteles volt megfizetni. Vagyis úgy tűnik, azt, amit az önkormányzatnak nem sikerült szakmailag és szakmapolitikailag elérnie az elmúlt hónapok alatt, mármint hogy a Kék Pont beszüntesse tűcsere-szolgáltatását a kerületben, azt most megpróbálja a program anyagi ellehetetlenítésén keresztül.

Hiába küzdött az alapítvány, a közgyűlésben egy sor olyan érv hangzott el ellenük, amelyeket tételesen cáfolni tudtak volna, csakhogy szót sem kaptak az ülésen. Hiányolták a költségvetésüket, az ÁNTSZ-engedélyt, jóllehet ezeket az eddigi évek gyakorlata alapján sosem kérték.

Barna Erika, a szervezet kommunikációs vezetője annak idején többször is elmondta: mondvacsinált okokkal támadták, majd intézték el az alapítványt, miközben érthetetlen volt, miért gondolja a kerület, hogy szakmai segítők nélkül old majd meg városrészt különösen súlyosan érintő problémát. Ahogy nem értik azt sem, hogy ha másik két kerületben tökéletesen elégedettek a munkájukkal, vajon mi lehetett itt a valós kifogás?

„A drogszemét, ha tetszik, ha nem, létezik. Ennek eltakarításáról kötöttünk egy hármas együttműködési megállapodást; a mi munkatársaink a lépcsőházakban, eldugott helyeken keletkezett drogszemét begyűjtését vállalták és végezték is erejükhöz mérten. Ezen kívül épp a legproblémásabb fogyasztókat értük el a tűcsere-programban, akiket amúgy lehetetlen. Józsefvárosnak minden korábbi civil szakmai javaslat ellenére sincs jelenleg sem drogstratégiája, így az injekciós droghasználókat fogadni képes, kiépített és átlátható kliens utakat biztosító ellátórendszere, ezen belül drogambulanciája sem„ – indokolta munkájukat korábban Barna Erika.

A program forgalma működésének ideje alatt folyamatosan és drasztikusan emelkedett, átlagosan 130-170 fő kért segítséget. Olyan, a perifériára szorult, sokak számára elképzelhetetlen és felfoghatatlan körülmények között élő emberek, akik sehol máshol nem számíthattak támogatásra, vagy akár emberi szóra.

Kék Pont

„Drogprobléma tehát van a Józsefvárosban, méghozzá óriási, akár a Kék Ponttal, akár nélküle. Most Józsefváros képviselői úgy döntöttek, hogy a Kék Pont anyagi ellehetetlenítésén keresztül elvágják az utat ehhez a klienskörhöz, lényegében lemondanak több ezer kerületi drogfogyasztóról és arról, hogy bekerüljenek az egészségügyi és szociális ellátórendszerbe” – írták honlapjukon a Kék Pont szakemberei.

Szakmai körökben egyelőre nem beszélhetnek, jövőjüket és munkájukat sodorják veszélybe, ha névvel megszólalnak az ügyben. Háttérben azonban nagyon súlyos képes festettek a kialakult helyzetről. Miközben egybehangzóan állítják: az ország évek óta a ,,kés élén táncol„, egészségügyi katasztrófa fenyeget, a hivatalos drogstratégia nemhogy nem tesz semmit, de folyamatosan csökkenti a megelőzés, a biztonságos szerhasználat támogatását.

A Nemzeti Drog Fókusz jelentése szerint 2014-ben több százezerrel csökkent a tűcsere programban kiosztott eszközök száma, miközben az igény drasztikusan nő. A szakma szerint az augusztusban felszámolt józsefvárosi tűcsere program következményeit jósolni sem kell, hiszen pontosan tudható: Romániában és Görögországban, ahol ugyanez megtörtént, ugrásszerűen nőtt meg a HIV fertőzöttek száma.

A mostani bejelentést némileg árnyalja viszont az a tény: valamennyi drog prevencióban dolgozó, pénzekre pályázó szervezetnek tilos a ,,tű”, illetve ,,tűcsere" szó használata, helyette csakis a fecskendő engedélyezett...

Mi a tűcsere program haszna, és kinek mi baja vele?

A tűcsere program legfőbb célja a HIV és HCV terjedésének megakadályozása. A használt eszközöket, tűket, fecskendőket, szűrőket begyűjtik – ezzel megakadályozva a betegségek terjedését –, majd ingyenesen kicserélik azokat. Emellett sokszor a biztonságos szerhasználathoz és szexuális védekezéshez is kapnak tájékoztatást, illetve eszközöket az érintettek. Többféle tűcsere-program működik: állandó telephelyű intézetekben, mobil létesítményeknél, utcai megkereső programoknál, tűcsere-automatáknál és a gyógyszertárakban is van lehetőség a cserére. 2009-ben 18-ról 21-re növekedett az ezzel foglalkozó szervek száma. Az adatokat a Nemzeti Drog Fókuszpont gyűjti össze, és minden évben elkészíti éves jelentését. 2009-ben 392 336 tűt osztottak ki, a hozott, illetve gyűjtött fecskendők száma 248 881 darab, ez az előző évhez képest 32, illetve 41 százalékos emelkedést jelent. Jelentett.

És a jelenlegi helyzet:

A HIV és hepatitisz C fertőzések szempontjából az egyik legnagyobb kockázatnak kitett csoport (intravénás szerhasználók, szexmunkások) most gyakorlatilag semmilyen kapcsolatban sincs a szociális és egészségügyi ellátórendszerrel. A legnagyobb budapesti tűcsereprogram bezárása után sem a steril eszközökhöz való hozzáférés, sem a helyzet monitorozása nem biztosított a járvány kialakulását fékezni képes mértékben.

Míg 5 évvel ezelőtt viszonylag jó lefedettsége volt a vér útján terjedő betegségekkel foglalkozó alacsony küszöbű programoknak (ezért sem volt például HIV fertőzött az intravénás szerhasználók körében), addig az elmúlt években több változás is történt, ami miatt jelenleg nagyon közel került az ország egy járvány kitöréséhez.

Az elmúlt években a magyarországi kábítószerhelyzetről az EMCDDA (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction) számára készült jelentések alapján tudható, hogy 2013-ban az aktív szerhasználók 38,8%-a osztotta meg fecskendőjét valakivel, egyéb injektáló eszközöket pedig 47,8%-uk (ugyanez 2012-ben 34,5% illetve 44,3% volt). Az aktív szerhasználók átlagosan napi 2-5 alkalommal injektálnak és átlagosan 2-4 alkalommal használják újra a fecskendőket. 2013-ban a tűcseréket látogató kliensek közel háromnegyede dizájner szert használt, ők tartoznak a legnagyobb kockázatnak kitett csoportba: körükben közel 50% is lehet a tűmegosztás aránya (az egyéb segédeszközök megosztása pedig akár 60%-t is elérheti), a napi szúrások száma is jóval magasabb, akár napi 10-15 szúrás.

Ezzel összefüggésben vizsgálandó azon aktív szerhasználók aránya, akik a megkérdezés időpontját megelőző 4 hétben – tehát az intravénás droghasználattal párhuzamosan – szexuális életet éltek, ők a megkérdezett szerhasználók 62-63 százalékát jelentették az említett években. Közöttük a két vizsgált év során közel 80% (78,3% ill. 78,4%) volt azoknak az aránya, akik a közösülés során nem használtak óvszert, 4-8 százalékuk pedig szexuális szolgáltatásokat nyújtott pénzért vagy kábítószerért. A szexuális szolgáltatásokat nyújtó szerhasználók 67%-a nem használt óvszert a közösülés során.