Az ellenzék a magyar polgárok „jogfosztását” látja
Aki a jövőben Magyarországon részt akar venni a választáson, annak regisztráltatnia kell magát. A bírálók szerint ez Orbán Viktor jobboldali nemzeti kormányának újabb intézkedése hatalmának bebiztosítására. – írja Gregor Mayer a Der Standardban.
A Magyar Országgyűlés a jobboldali nemzeti kormánytöbbség szavazataival hétfőn este elfogadta a választási törvény módosításait. Aki a következő parlamenti választáson részt akar venni, amelyre valószínűleg 2014 tavaszán kerül majd sor, annak legkésőbb 15 nappal a választások időpontja előtt regisztráltatnia kell magát az illetékes községi hivatalban. A regisztráció internet útján is lehetséges.
A szavazást megelőzően heves bírálat érte a regisztrációs kötelezettséget. Orbán Viktor miniszterelnöknek és kormánypártjának, a Fidesznek (Fiatal Demokraták Szövetsége), nehézséget okozott, hogy meggyőző indokokat hozzanak fel. Az USA-ra történő hivatkozás azért volt kevésbé meggyőző, mert ott nem létezik lakcím bejelentési kötelezettség (lásd: jó tudni). Ezzel szemben Magyarországon – Ausztriához hasonlóan – az embereknek be kell jelenteniük a lakcímüket, és emiatt a községi hivatalok választási nyilvántartásai az elmúlt 22 évben panaszmentesen működtek.
A hétfői vitában azt mondta a Fidesz parlamenti képviselője, Gulyás Gergely, hogy „semmiféle különbséget” nem akarnak tenni a belföldi választók és a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek között, akik újabban megszerezhetik a magyar állampolgárságot. A magyarországi lakóhely hiánya miatt ez utóbbiaknak mindenképpen regisztráltatniuk kell magukat, ha választani akarnak.
Ezzel szemben az ellenzék bürokratikus akadályként tekint a regisztrációs kötelezettségre, amely a későn döntő spontán választókat, valamint a képzetlen rétegeket akarja távol tartani az urnáktól. Sokan úgy gondolják, hogy Orbán érzi, oda a zsákmány, és a választási törvény változtatásaival akarja biztosítani, hogy 2014 után is a hatalomban maradjon. Majtényi László liberális alkotmányjogász „az általános választójog korlátozásának” és a „polgárok jogfosztásának” minősíti a regisztrációs kötelezettséget.
Szintén hétfőn döntött a kormányzó parlamenti többség a választási kampány új, önkényesnek tűnő korlátozásáról. Ennek értelmében pártok nem folytathatnak választási kampányt a kereskedelmi TV- és rádióadókon, és a helyi kereskedelmi médiumokban. Ennek eredményeként a választási kampány elsősorban a plakátokra és a közszolgálati rádiókra helyeződik át. Egy olyan területre, amelyet a Fideszhez közel álló üzletemberek, illetve Fideszes párttagok ellenőriznek. Az utolsó pillanatban törölték a törvényjavaslatból az interneten folytatandó választási kampány tilalmát.
Botrány a „zsidó lista” miatt
Még a határozathozatal előtt és attól teljesen függetlenül botrányt keletkezett abból, hogy a szélsőjobboldali párt, a Jobbik parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton a gázai konfliktusra vonatkozó azonnali kérdésben azt mondta, hogy „össze kellene állítani egy listát a parlamentben és a kormányban levő zsidó származásúakról, mert ők nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek”. Német Zsolt külügyminisztériumi államtitkár, akinek a kérdést feltették, csupán olyasmit nyögött ki, hogy „semmi összefüggés nincs a kormány zsidó származású tagjainak a létszáma és a gázai konfliktus között”. A kormány csak kedden délelőtt lépett, és egy kormánynyilatkozatban teljes tartalmában elítélte Gyöngyösi kijelentését. (
Der Standard, nyomtatásban 2012.11.28.)
Fordította: dr. Gonda László
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztriahonlapon.
